Agrometeorológia
Én tavasszal már saláta helyett (ami nem nagyon akar kinőni a porban) ragadós galajt, meg (kövér) porcsint szoktam enni. A porcsint 1-2 ágyásban meghagytam talajtakarónak is. Mindkettő meglehetősen egészséges is és nem utolsósorban nem kell hozzá vegyszer (bár nálunk semmihez sem kell ).
Japánbirsre valaki tud jó receptet?
Japánbirsre valaki tud jó receptet?
Most hallottam, hogy az Unijó emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerré minősítette a vízidarát.
Azt, hogy a békalencsére is kiterjed-e, nem tudom még.
Érdekes lenne tudni, (sajnos nem tudom konkrétan) vajjon a halgazdaságok hogy viszonyulnak a békalencséhez. Leárnyékolja a vizet, ezáltal a lebegő algákat kordában tartja, és éjjel az oxigént a felszínről (levegőből) veszi föl... könnyű lehalászni, és magába gyűjti a foszfort, nitrogént is.
Békalencsés kísérletről még nem tudok cikket referálni Nektek, de azt hallottam, hogy magyar szabadalom alapján, valahol a trópusokon paradicsomot termeltek halastavakon. Ott is játszott az árnyékolás, N-P felvétel, és a levegőből való éjjeli O2 felvétel; évek során, talán már tapasztalatok is vannak ezzel a "permakultúrás" rendszerrel.
Levegőztetni is jó lenne a halastavakat, például napenergiával, elképzelhető, hogy fel tudnák venni (akár víz-szivattyúzásra, -utánpótlásra, akár vízforgatásra) a napsütéses túltermelt áramokat, esetleg még a felhasználás ingadozása miatt megmaradó éjjeli áram egy részét is. (najó, télen fűteni kell az éjjeli árammal, de olyankor a halastavak alszanak.)
-és itt elsősorban az anaerob N-P anyagcsere megelőzésére gondolok, és az anyagcsere termékek kiszellőztetésére. Akkor talán a tavak, túlélnék akár egyheti felhős időszak oxigén-hiányát is... Tudom, komplex probléma, és van szép szakirodalma, és hozzáértő kutatógárda a tengerbiológusok között is és itthon is. - de sajnos olyat is láttunk már, hogy a hozzáértők a szakmaközi dolgokat, fontolva-haladósan kezelték, inkább mintsem egymással összefogva és rendszerben gondolkodva
Azt, hogy a békalencsére is kiterjed-e, nem tudom még.
Érdekes lenne tudni, (sajnos nem tudom konkrétan) vajjon a halgazdaságok hogy viszonyulnak a békalencséhez. Leárnyékolja a vizet, ezáltal a lebegő algákat kordában tartja, és éjjel az oxigént a felszínről (levegőből) veszi föl... könnyű lehalászni, és magába gyűjti a foszfort, nitrogént is.
Békalencsés kísérletről még nem tudok cikket referálni Nektek, de azt hallottam, hogy magyar szabadalom alapján, valahol a trópusokon paradicsomot termeltek halastavakon. Ott is játszott az árnyékolás, N-P felvétel, és a levegőből való éjjeli O2 felvétel; évek során, talán már tapasztalatok is vannak ezzel a "permakultúrás" rendszerrel.
Levegőztetni is jó lenne a halastavakat, például napenergiával, elképzelhető, hogy fel tudnák venni (akár víz-szivattyúzásra, -utánpótlásra, akár vízforgatásra) a napsütéses túltermelt áramokat, esetleg még a felhasználás ingadozása miatt megmaradó éjjeli áram egy részét is. (najó, télen fűteni kell az éjjeli árammal, de olyankor a halastavak alszanak.)
-és itt elsősorban az anaerob N-P anyagcsere megelőzésére gondolok, és az anyagcsere termékek kiszellőztetésére. Akkor talán a tavak, túlélnék akár egyheti felhős időszak oxigén-hiányát is... Tudom, komplex probléma, és van szép szakirodalma, és hozzáértő kutatógárda a tengerbiológusok között is és itthon is. - de sajnos olyat is láttunk már, hogy a hozzáértők a szakmaközi dolgokat, fontolva-haladósan kezelték, inkább mintsem egymással összefogva és rendszerben gondolkodva