Agrometeorológia

Olvasok én is.Köszi a leírásokat,válaszokat.Hát igen; a fagyküszöb, vagy hideg-állóság kutatása új irányokat fed fel.Amit eddig is leírtál, már majdnem totál.

Egy jónak tünõ hasonlat: ha valaki 2,3 percig bírja víz alatt, akkor ha minden lemerülés alkalmával 2,1 percig marad víz alatt, akkor hiába lesz nagyon vizes és hiába fogy ki nagyon a levegõ a tüdejébõl, túléli.
De ha csak egy alkalommal is 2,5 percig marad, akkor vége.

Floo, nagyszerûen leírtad a füge példájával a télállóság és a fagytûrés közti különbségeket. Ugye a fagytûrés meghatározásánál egy minimum hõmérsékleti érték mellé megadnak egy idõtartam értéket, amit még a növény éppen elvisel. Télállóságnál, viszont figyelembe vesznek számos más tényezõt is, pl: Rh, szél, napi hõingadozás, talaj átfagyottsága, stb.

Annyi különbség azért van, hogy a Trachycarpus pálma -16 fok alatt már nem szeret lenni, és bizony ez az érték a sík, mélyen fekvõ, völgyi területeken 2-3 évente megvan, van olyan tél, hogy 2-3-4 évig nincs -16 alatt egy pl. alföldi településen, de utána meg van egy -20 fok, ami már sok neki.
Persze takarással lehet védekezni ellene, de mivel a kertészetek nem tudják, hogy ezeket a növényeket akár fagy elleni takarás nélkül is lehetne ültetni a dombok megfelelõ pozíciójába vagy a belvárosok utcáira is akár, ezért ezen információ hiányában nem fog úgy elterjedni, ahogy elterjedhetne.

Pl. a neten találtunk egy cikket, amiben arról írnak, hogy egy olasz egyetemi tanár ingyen és bérmentve küld szerte Európába káki oltóvesszõket, azért, hogy a káki minél jobban terjedjen el.
Felhívtuk az illetõt, és meséli, hogy rengeteg megkeresése van Ukrajnából, Csehországból, Romániából, Szlovákiából, magánszemélyek és egyetemek egyaránt, de Magyarországról még senki nem kereste meg, hogy szeretne oltóvesszõt.
Ezért nagyon örült neki.
Elküldtünk neki egy csomó itteni képet fügékrõl, babérról, pálmáról, kákiról és kivirõl, és elájulva írt vissza, hogy a képek tanúsága szerint ennek a vidéknek a klímája nagyon kedvezõ ezen növényeknek.
Csak sajna a magyar szakmák odáig sem jutottak el a kérdésben, hogy a néhány egyetem kertjében álló néhány többtíz éves káki, kivi vagy egyéb gyümölcsöt termõ fa nem csak dísznek jó, meg ha egy van belõle, akkor lehetne 2000 db is vagy 10000, és lehetne üzemi méretekben is termeszteni, hanem úgy nézegetik mint valami különleges csodát.
Ami a maga nemében csoda is, csak a csodálkozásnak nem lesz gazdasági haszna az ország számára.

A füge egyébként mediterrán növény, ez nem kérdés, de nem a nyári hõösszeg miatt elsõsorban, hanem a téli fagytûrése miatt.
Ezért mosolygok a fügérõl(és egyéb fagyérzékeny növényekrõl) szóló szakleírásokon, amikor írják, hogy a déli domboldalakon nagyon jól mûködik, mert ugye nem a déli a kulcs a leírásban, mint ahogy sokan gondolják, hanem a domboldal, ugyanis 30 centi hó felett éjjel 3-kor -14,4 foknál tökmindegy, hogy a domb déli vagy keleti vagy északi. Ugyanis a déli szó a napsütés nagyobb beesési szöge miatt van ennyire felértékelve, de ugye éjjel 3-kor ez annyira nem játszik szerepet.

Hello!

A trachycarpus fortunei mostanában nagyon "felkapott" lett. Jó látni, hogy egyre többen kísérletezõ jellegûek lesznek, és próbálkoznak ilyen növények átteleltetésével és nevelésével. Az a baj sok emberrel, ha lát egy kaktuszt, pálmát vagy fügét, azt egybõl egy mediterrán vagy trópusi éghajlattal párosítja, holott ez egyáltalán nem így van. Sajnos ezt nagyon sokszor tapasztalon, a közvetlen környezetemben is. Arról mi most nem tehetünk, hogy egy másik kontinensen(Észak-Amerika), hozzánk hasonló éghajlaton honosodott meg sok "mediterrán-jellegû" növény(yucca, cactus stb.) Mi csak próbáljuk itthon megismertetni, bemutatni ezeket az embereknek. Pl. itt van a yucca elata. Link Tipikus Észak-amerikai növény. El lehet menni a fûvészkertbe és megnézni, hogy télen-nyáron takarás nélkül ki vannak kiültetve. Na vajon ez mikor lesz Magyarországon úgy elterjedve, mint a yucca filamentosa? Én mindenesetre tavasszal ültetek pár példányt belõle.

Aki a mediterrán növények és a sivatagok szerelmesei, és van telke az feltétlen ültessen tavasszal.

A 2-3 napig tartó erõs fagy és a "gyökér nyaka védelem" nincs összefüggésben a füge túlélésével.
A 2-3 napig tartó erõs fagy azért nem, mert a füge halálos küszöbértéke -15 fok. Egy nagyobb fa elbír -16-17 fokot is, amennyiben elõtte tartósan át van fagyva a talaj, és a növény szinte hibernálva van, illetve ha szeles idõ volt elõtte, és a növény ki van szárítva, kevés benne a víz, akkor kicsit -15-nél alacsonyabbat is elbír.
Ha viszont egy enyhe idõszak után, meleg és nagyon nedves talaj után jön egy -14 fok, akkor akár nagyobb kárt okozhat, mint az elõbbi esetben a -17 fok, mert a növény nincs mélynyugalmi állapotban.
Az olaszok például alacsonyabb értéket állapítanak meg a füge halálos küszöbeként, mert ott gyakran +15 fok után jön rá a szinte még vagy már vegetálni akaró növényre a -13-14 fok, és kárt okoz.

Ha -13,8 fok van 2 hétig éjjel-nappal, a fügének meg sem kottyan, de ha egy éjszaka lemegy -16-ra, akkor megfagy, elfagy.
Tehát nem a 2-3 napon van a lényeg, hanem a hõmérsékleti értéken.

A füge különbözõ elfagyási fokozatai az ágvégtõl indulnak, az fagy meg legelõször, a súlyosabb fokozat a vastagabb ágak elfagyása, a legsúlyosabb pedig a törzsé, az fagy meg utoljára.
Nincs köze a gyökérnyaknak semmihez.
Ha ez nem így lenne, akkor nem lehetne olyan, hogy a füge egyes ágai fagynak csak meg, mint pl. ezeken az idei májusi képeken Sellyén Link Link Link és a Pécs melletti Kozármislenyben Link Link .
Jól látni, hogy egyes ágak megfagytak, egyesek nem, van ahol alig maradt ép ágrész, máshol meg alig van fagyott ág.
Tapasztalatok szerint könnyebben következik be fagyás, ha a gyökérzet viszonylag meleg talajban van, a föld feletti részek viszont nagy hideget kapnak, és mint feljebb is írtam, elõny, ha a talaj át van fagyva és a növény teljes mélynyugalmi állapotban van.
A másik, hogy amennyiben nincs hó a talajon, ritkán megy síkvidéken, még a völgyekben is -15 fok alá a hõmérséklet. Persze van rá példa, de nem gyakori, a -15 alatti értékhez hó kell. Akkor meg a hó védi a talajt és a gyökér nyakát.
Ezek az információk persze nem csak a fügénél használhatóak, hanem más gyümölcsfajaink fagyásainál is, persze más-más arányokban.

Az elõzõ hozzászólásomban írtam, hogy részletezem, miért fontosak ezek a mérések és milyen jelentõségük van.
Az egyik, hogy ezeknek a domboknak a megfelelõ szintjei 15-20 éve nem kaptak -15 foknál hidegebb hõmérsékletet, tehát amelyik növénynek ezen belül van a tûréshatára, az akár termeszthetõ is lenne.
Vagyis, durván hangzik, de azokon a településeken, ahol megfelelõ fekvésben laknak, vagy a szõlõhegyi pincék elõtt nyugodtan óriási pálmák állhatnának, hiszen a Trachycarpus fortunei Link Link Link a fügével megegyezõ téltûrésû.
Ez egy gellénházi példány, több mint 15 éves Link
A másik, hogy ezeknek a domboknak a klímapotenciálja ezek szerint óriási, hiszen nem csak most, hanem minden egyes derült éjszakán ehhez közeli különbséget produkál a sík és a mély fekvésû területekéhez képest, tehát sokkal magasabb az éves középhõmérséklete is.
Nem véletlen, hogy a Bussay doktor borai ámulatba ejtik a világot.
Persze a környéken lévõ meteorológiai állomások adataiból ez egyáltalán nem derül ki, sõt, talán inkább az ellenkezõje bizonyítódik.
Innen már csak 1-2 lépés továbbvinni a gondolatot...

Csak hogy valaki írjon ebbe a fórumba is:

A mára virradó éjszaka országos viszonylatban borzalmas hideget hozott.
Többhelyütt mértek -18-22-24 fokokat a hivatalos állomások.
Egyedül a dombi pozíciók maradtak a bûvös -15 fok körüli értéken belül, de láthatóan a térképen lévõ legmagasabb hõmérsékleti érték is csupán -13 fok Link
De látva azt, hogy több dombi pozíció is elvérzett -15-16-17 fokokkal, kicsit félve mentünk fel a csörnyeföldi fügék mellé kihelyezett hitelesített, szabványosan elhelyezett hõmérõhöz, annak ellenére, hogy a lendvai szõlészeti és a becsehelyi csillagdai adatok megnyugtatóaknak látszottak.
Izgalommal bontottam ki a mûszer vevõjét, és a kijelzõn a következõ érték állt minimumként, ami minden várakozást felülmúlt Link
Hogy ez miért is fontos, és mit jelent ez a -10,1 fokos, illetve a tegnap hajnali -12,2 fokos minimum, ezeknek milyen, a játszadozásnak tûnõ méregetéseken kívüli jelentõsége van akár gazdasági szempontból is, azt este leírom.....