2024. november 23., szombat

Agrometeorológia

Adott napon: 
Keresés:
#1316
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#118021 - 2010-01-01 16:09:5laza

Több irányból lehet megközelíteni a kérdést. Egyrészt a világ egyik legnagyobb kivitermesztõ országa Olaszország, így a legtöbb leírás innen ered, pl. a télállóságát illetõen is. Az olasz klímán gyakran még decemberben is rajta vannak a levelek a növényen a hosszú õsz és vegetációs idõszak miatt. Ezért elõfordul, mint az idén is, hogy a kivire egy decemberi -10-12 fok gyakorlatilag vegetáló, de legalábbis nem nyugalmi állapotban lévõ növényre jön rá, és már az egyébként nem túl erõs fagy is károkat okoz. Olaszországban.
Nálunk ennyibõl jobb helyzetben vagyunk, hogy decemberre a kivi már nyugalmi állapotban van. Itt a környéken többfelé vannak 15-20 éves kivipéldányok is, amik az elmúlt 15-20 évben kaptak mindent, amit a mi klímánkon kaphat egy növény. Tehát ha az elmúlt 15-20 évet túlélték, akkor nem is érdemes foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy szerencsés ötlet-e vagy sem, fagytûrõ-e vagy sem. Ha még azt is hozzávesszük, hogy az említett példányok nagy része átlagos fekvésben van, vagy esetleg átlagos alatti fekvésben, akkor pláne.
De ha számszerûsíteni kell a kérdést, akkor -22-23 fokig nincs baja a kivinek.
Egy korábbi írásom: "Például az 1980-as évek elején történt egy kivihonosítási kísérlet Magyarországon, történetesen Zala megyében. Azért ide hozták, mert annyit tudtak, hogy a savanyú, jó vízellátottságú, nedves talajokat kedveli és nagy a vízigénye. Viszont nem tudták, hogy kell mûvelni, ezért nem igen hozott gyümölcsöt, ráadásul pechü(n)kre jött az 1985-ös brutális tél, ami -20-25 fokos, vagy az alatti hidegeket hozott, és a kiviültetvény elpusztult.
Úgy ítélték meg, hogy a talaj meg a víz az jó neki, de Zala hûvös klímájú a kivinek, nem is nagyon terem meg el is fagy.
Itt óriásit tévedtek, ugyanis nem tudták értelmezni az 1985-ös telet. Az ugyanis Olaszország-szerte kinyírt mindent, ott is -20-25 fokok voltak, és ilyen tél nagyon-nagyon ritkán van, tehát ez alapján nem lett volna szabad úgy ítélni, hogy a kivi elfagy meg nem jó ide.
Sõt, mivel azon a télen a Lentitõl 30 km-re lévõ Jeruzalem meteorológiai állomása -18,5 fokot mért a dombon, ami a kivinek meg sem kottyan, illetve egyéb információim szerint a dombok közepes fekvéseiben is -19-20-21 fok volt, tehát a kivi ott is túlélt volna. Magyarán olyan helyre ültették a kertészmérnök szakemberek a kivit, ahova nem kellett volna.
Tehát több hibát is elkövettek, amit egy klímához értõ szakember 2 perc alatt orvosolhatott volna."

Írtad, hogy: "csak korlátozottabb, kisebb területek jöhetnek számításba, bár a Dunántúl, DNY- Dunántúl tele van jó fekvésû dombokkal"....ez így van, óriási területeket fednek le ezek a kitûnõ adottságú dombok, ezért sem szeretem a mikroklíma szót használni, mert amikor többszáz, többezer ha-t érint ugyanaz a hõmérsékleti érték, azt nem lehet "mikro"-nak nevezni. És ezeken a dombokon sokfelé erdõk vannak, amik 60-80-120 éves vágásérettségükkel nem hoznak akkora gazdasági hasznot, mint egy ugyanennyi ideig jól mûködõ kiviültetvény, vagy egyéb más gyümölcskultúra. A szlovéneket kellene például venni, a fentebb említett Jeruzalem (itt találsz róla egy beszámolót lélegzetelállító képekkel, amikor ott jártam a nyáron Link , lehet megérne egy metnet-talit...), illetve Lendva környéki borvidékeken a völgyekben és az északi oldalakon meghagyták az erdõt, de a többi fekvés tele van ültetve szõlõvel, ameddig a szem ellát.

Zala megye dombjain gyakorlatilag ismeretlen a téli szõlõfagyás, illetve amennyiben barackültetvény vagy bármilyen másik gyümölcsültetvény lenne, azokban is. Ugyanannyit süt a nap, mint másfele, a dombok hõösszege messzemenõkig kielégíti az összes gyümölcs igényét, ezekkel együtt a csapadék bõségesebb, mint a többi dombvidéken, a talaj nagyon jól tartja a nedvességet, öntözni nem kell, van meleg-napfény-víz, tehát, ahogy ezekbõl kikövetkeztetve egyik fórumtársunk néhány napja megjegyezte: "Az ország legkellemesebb klímájú vidéke, gyümölcstermesztésre pedig a legkiválóbb." Persze a szakkönyvek leírása ezzel pont ellentétes, a lehetséges okok közül pedig néhányat ismerünk már. Egészen biztos vagyok benne, hogy a fentebb leírt, valósak tûnõ klímajegyek ismerete mellett nem ment volna veszendõbe a térség dombjainak fantasztikus adottsága.
Ennek ellenére erdõk vannak a dombokon, és persze nagyon fontos a fa is, de a dombtetõk és a keleti, déli és nyugati domboldalak ennél többre hivatottak. Ezt pedig a múlt hétfõi csörnyeföldi domboldal -10,1 fokos minimumértéke, a 15-20 éve vígan tenyészõ fügefák évi mázsában mérhetõ zamatos gyümölcse nagyon jól bizonyítja....még akkor is, ha a GFS jövõképe alapján ismét veszély leselkedik rájuk. Ezért tartom annyira fontosnak az inverzió, mint légköri jelenség jelentõségét, fontosabbnak, mint az érintett szakmák gondolják.
Ezért szoktam mondani, hogy az inverzió felülírja a térségi különbségeket, lásd a múlt hétfõi olaszországi mediterrán területeken mért -12-14 fokok kontra csörnyeföldi hegy -10,1 fokos értékét.
Ez pedig óriási fegyvertény.

Derick!
A -21-et ki laza
#1315
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#118014 - 2010-01-01 15:09:4laza

Komáromban nagyanyum ültetett kivit, szépen felfuttatta. Termés? Mindössze 3 nagy kosárral lett, pedig csak 1 tõ (meg ugye a másik "nem" mellette). Isteni finom, ráadásul fejenként 10-et ettünk (vagyunk hatan) és még mindig maradt, nem kevés. Csak sokat kell érnie, miután leszedjük (ez most 1-2 hónap volt).
Komáromban!
Egyébként van friss fáklya, úgy tûnik, érdemes ÉNy felé mozdulni majd, mert felettünk kicsit plussz T850 lesz a csapi ideje alatt. 204 óránál meg érdekes dolgok körvonalazódnak...
Link
#1314
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#118012 - 2010-01-01 15:00:40)

Ha nem tévedek, a kivinek van bizonyos fagytûrõ képessége, amit hosszabb idõn át nem képes elviselni, és a pusztulásával járhat. Gondolok itt a téli nagy hidegekre, amely lényegesen hidegebb nagy területen, mint a "kivis dombon". Nem vágom a kivis témát, de ezen tényezõ miatt csak korlátozottabb, kisebb területek jöhetnek számításba, bár a Dunántúl, DNY- Dunántúl tele van jó fekvésû dombokkal. A másik tényezõt szemléletesen a dióval lehet bemutatni. Az ország számos helyén nincs, vagy alig van diófa, ez nem véletlen. De felénk is idõnként nagy elfagyások vannak, amit csak elég nehezen, évek alatt hever ki a dió. Utoljára az ötvenes években voltak látványos, komoly károk. Mondjuk ennek ellenére itt sok a dió, míg számos helyen jártam, ahol véletlenül sem láttam. Csak nehogy valaki a globális felmelegedéssel kezdjen el ....duhos
#1313
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#118010 - 2010-01-01 14:52:53)

Ebbõl most nem igen derült ki számomra, hogy a kivi miért nem szerencsés ötlet?!
#1312
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#118007 - 2010-01-01 14:47:34)

Azért a kivi nem biztos hogy szerencsés ötlet. Az hogy nálad egy - egy jó fekvésû dombon szépen megél, az olyan dolog, mint pl. hogy nálunk a város két része között jó tíz méteres magasságbeli különbség van, én a magasabb területen lakom, ritkábbak a tavaszi gyümölcsfa virágzás idején az elfagyások, mint a mélyebb fekvésû másik részen. A gyümölcsösök, szõlõk itt is a környékbeli dombokon vannak, az elõnyösebb, napfénynek kitett fekvés mellett így kerülik el a tavaszi fagyokat a sík területekhez viszonyítva legalábbis jobban. Ki az ördög méri, hogy egy -egy völgyben, ahol nincs gyümölcsfa mennyivel van hidegebb egy -egy téli hidegben, vagy tavaszi fagynál! A sok - sok évtizedes, sõt évszázados tapasztalat hõmérõ nélkül is tudja.
#1311
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#118001 - 2010-01-01 14:21:10)

"Borhídi Attila botanikus is sötét viharfelhõket sejt a horizonton.

– A Dunántúlon már látható a lucfenyõk pusztulása, Zalában pedig olyan szuvasodás indult meg az erdõkben, ami egyértelmûen a klímaváltozás számlájára írható – számolt be az éghajlatváltozás "eredményeirõl" a szakember."

A legjobb az egészben, hogy akkor végre kivághatják az erdõket, ha már úgyis szuvasodnak, és beültethetik a helyüket kivivel meg egyéb gyümölcskultúrákkal laza
Csak sajnos ehhez nincs eszük, mint ahogy például a szlovéneknek volt.

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-23 11:18:12

Sopron - Felsõ-Lõvérek, 243 tszf.

5.9 °C

31502

RH: 42 | P: 1023.3

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

130918

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.