Meteorológiai társalgó

Igen, a mérsékelt övi sivatagban alacsonyabb kell.
De akkor:
Köppen rendszerben Link egy féle sivatag van, annak négy viszonylag bonyolult feltétele van, és a Góbi és a Szahara is belekerül.
A Péczely-Trewartha rendszerben Link viszont a Szahara a B1-be, a Góbi a B3-ba kerül.
Sze: a Budyko rendszer egy ariditási indexen alapul, mely elsõsorban növényföldrajzilag használható: Link A Kiskunságon egy picit 2 fölé megy a 'H' értéke. (Errõl volt egy térképem, de nem találom.)
Egyébként amit eltévesztettem, az az, hogy nem az éves átlag Tmax-ra, hanem a legmelegebb hónap átlag Tközép-jére vonatkozik a feltétel.

Attól függõen, hogy milyen klímaosztályozást tekintünk, a sivatagi éghajlat definíciója némileg eltérhet, de ált. évi 200mm-nél kevesebb csapadék, és 25, vagy 30°C-nál nagyobb évi Tmax-átlag kell hozzá. Ettõl mi nagyon-nagyon messze állunk.
(Van olyan klímaosztályozás azonban, mely szerint a Kiskunság egy nagyobb része félsivataginak minõsül).

Floo-nál pedig úgy érzem, az aszály és a szárazság fogalma keveredik. Sivatagban mindig szárazság van, de sosincs aszály. Lengyelországban pl. sosincs szárazság, de olykor elõfordul aszály. Azt sem értem, milyen az "eleve aszályos hely". Ahol mindig aszály van?
Az aszály átmeneti, szokatlan csapadékhiány. Ahol "mindig aszály van", ott valójában sosincs aszály, hanem szárazság, és ott az a normális. Szóval "aszályos hely" nem létezik, csak egy adott idõszakban, akkor, ha ott épp szokatlanul kevés a csapadék.