Agrometeorológia

Lehet, hogy több száz éve tudták (bár ez is kétes), de oldalakon keresztül sorolhatnám a példákat, amik azt igazolják, hogy azért ez nem biztosan így van. Pláne ha nem többszáz évet megyünk vissza, hanem csak néhányat.

Egy ismerõsöm a Szegedtõl délre 100 km-re lévõ szerbiai Újvidéken járt, az ottani egyetem gyümölcstermesztési részlegénél.
A Karácsony elõtti -20-22 fokos fagyok után már vizsgálgatják a barackosokban keletkezett károkat, mégpedig oly módon, hogy pl. megnézik, 100 virágrügybõl hány fagyott el, ha mondjuk 25, akkor az 25 %-os fagykár, ha 47 akkor 47 %-os a fagykár.
Az ismerõsöm megkérdezte õket, hogy: "Hol volt a -20-22 fok?"
Értetlen nézés, és a válasz, hogy: "Hát Szerbiában." Új kérdés, "Na de mégis hol mérték?"
A válasz: "Hát az állomásokon Szerbiában meg az ültetvényekben."
Újabb kérdés, hogy azon belül hol?
További értetlenkedés: "Hogy hogy hol, hát az ültetvényekben!"
Újabb kérdés: "Az ültetvények melyik részén?"
Válasz: értetlen tekintetek...

Úgy tûnt, mintha nem lenne tudatosulva ilyen szinten sem az inverzió jelentõsége, hogy még ha sík terület is, biztosan voltak többfokos különbségek, és ha levagdosnak egy fáról néhány ágat és megállapítanak egy bizonyos fagykárt, a terület másik végén, vagy másik ültetvényben meg lehet nem volt semmilyen fagykár, hisz vannak ott arrafelé dombos részek is. Olyan értetlenül néztek a kérdésekre, mintha nem tudnának az inverzióról, és ha -22 fok volt, akkor annyi volt hegyen-völgyön mindenhol, kész punk-tum.