Meteorológiai társalgó

Nekem sem az volt elsõsorban a gondolatom, hogy az alacsonyabb földrajzi szélesség következtében melegebb klíma miatt terem jobban a füge délnyugaton, mint más országrészekben.
Dél felé haladva országon belül a melegedés alig-alig kimutatható.
Valóban arról van szó, hogy a Balaton-felvidéken, meg a Somogyi és Zalai-dombság vidékén vannak olyan kitettségek, ahol a füge egyrészt több napsütést kap, másrészt télen nem fagy el a dombi mikroklímának köszönhetõen.
Ilyen kitettségek a Dunántúli-középhegység északabbra fekvõ tagjaiban is nyilván elõfordulnak, ezért próbálkozhatott annak idején a török a termesztéssel Budán.
Az Északi-középhegység már kérdõjel a számomra. Bár kiterjedt dél-délkeleti lejtõi vannak, ez már klimatikusan hidegebb hely -Eger, Miskolc környékén nem tudom, hoz-e elfogadható termést a füge (talán Tokajban?)
A Kisalföldön alig-alig látni fügebokrot a kertekben, s ami van, az is satnya. Bár személyes tapasztalataim nincsenek, felteszem, ugyanez a helyzet a Nagy-Alföldön is.
A nagyvárosi mikroklíma természetesen más lapra tartozik.

Tévedsz, a füge nem csak délnyugaton terem tisztességesen, meg még csak nem is délen (elég megnézni "délt" idén február 9-én Link ), hanem bárhol az országban, ahol domb vagy hõszennyezés van.
Völgyben és síkon nem vagy kevésbé, de égtáj szerint sem és kevésbé, mint inkább fekvés szerint.

Derült az ég 3 fok van, dél-délkelet felé látni felhõzetet, egész éjjel borult volt, remélem nem nappalra borul vissza.

Persze tudom, vicc az egész. De a 4 fokos globális hõmérséklet- emelkedésen én súlyosan aggódnék. Globálisan 4, az nálunk valószínûleg 5-6C. Az armageddon lenne, hidd el.
A narancs, úgy tudom, eléggé fagyérzékeny. Az ültetvényeket feltehetõleg nem 1 évtizedre létesítik, s valahogy nehezen tudom elképzelni, hogy a Kárpát-medencében cca 40 év múlva olyan klíma álljon elõ, hogy évtizedenként se legyen legalább egy rendkívül hideg téli idõszak, mikor -10 (-) fokok vannak. És akkor lõttek a narancsnak!
A füge más kérdés. Az elterjedési határán vagyunk, délnyugaton sokfelé elég tisztességesen megterem az évek többségében. S hogy ez nemcsak napjainkban, a Nagy Globális Kiugrás idején van így, bizonyítja az a történelmi tény, hogy a hódoltság korában a török kísérletezett fügetermesztéssel Buda hegyein.
A berber makákó klímaállóságáról nincsenek ismereteim.

Engem csak az aggaszt, hogy " a kora tavaszi fagyok valószínûsége megnõ", persze ez jó 10 éves prognózis a következõ évtizedek melegedéséhez csatolva...Reméljük ez is "érdeklõdés híjján elmarad2 kategória .

Ráadásul amilyen színskálát választottak: az átlagnál 1 fokkal hidegebb már keményen sötétkék, az 1 fokkal melegebb már jó erõs narancssárga. Így lehet átverni jónéhány embert, fõleg politikusokat

Szerintem a Terminátort küldte vissza a NASA a jövõbõl, de ez csak egy feltételezés.

Na mindegy, én nem aggódom, ha jön a +4 fokos felmelegedés, akkor otthon, a jelenkori fagyzugban pont kellemes lesz a klíma és nyögdíjas éveimet ott tölthetem majd a Tarna partján fügét, meg narancsot nevelve, tán még egy nagyobb csoport berber makákót is telepítek a környék szikláira, ámen!

Ööö és kelet Afrikában ki mért hõmérsékletet 1890 táján, de érdekelne még az is hogy Madagaszkáron ki volt az elkövetõ!

1880-2011 átlagához

Link