Meteorológiai társalgó

Hát igen akkor ezt duplán benéztem, bocsi csodálkoztam is, tõled egész más színvonalat szoktam meg (magasat

Bizony

Ultimate önzõ verzió: kontinentális hidegbetörés, mediterrán ciklonok füzére, 60 centi hó, tartós fagy (majd jóval késõbb lassú olvadás) Így a kecske is jóllakna (csapadék + tél) és a káposzta is megmaradna (alacsony vízállás)

Sõt, tudtommal éppen az a tökéletes.

Én értettem, ha ez vígasztal

Ránézve a csapadéktérképekre, még mindig elég rossz a helyzet, különösen ÉK-en, de a vízhiány tekintetében gyakorlatilag mindenhol. Tehát, bár a telet is szeressük, de remélem, hogy a küszöbön álló makroszinoptikai váltás elsõdleges hozománya a csapadék lesz. Amennyiben ez nem többnyire a kontinentális légtömegek érvényre jutását fogja majd jelenteni (noha abban is benne van a csapadék esélye), akkor van esély arra, hogy a majd' két éves szomjazás után további vizet kapjanak a földek.
Önzõ verzió: menyhalazáshoz az alacsony vízállás is tökéletes

Azért ez nem ilyen egyszerû: nemcsak a légtömegek milyensége hat a légáramlatokra, hanem ez fordítva is igaz. Tartós, egyirányú légáramlás át tudja rendezni a hõmérséklet-eloszlás képét.
MARHA BONYOLULT KÖLCSÖNHATÁSOK VANNAK ÁM A LÉGKÖR MOZGÁSÁBAN.
Nem véletlen, hogy olyan differenciálegyenletekel írhatók csak le ezek, melyek gyors megoldása csupán mostanában vált lehetségessé a szuperszámítógépek segítségével.

Csupán erre próbáltam reagálni némi iróniával (de úgy látszik még nem vagyok olyan profi, mint Nano vagy Sith ): "ha ki is alakulna a brit-izlandi anticiklon nem tudna hideget lerántani, hisz nincs mibõl".

Eléggé szemellenzõs nézõpontra vall azt nem észre venni, hogy milyen mértékû hideg halmozódott már fel Grönland térségében is, ami simán lehetne ránk hatással egy brit-iznaldi AC esetén, még ha óceáni légtömeg révén a talaj közelében mérsékeltebb lehûlést is okozna, mint a magasban. Link Link

Ellenkezõleg, a grönlandi meleg nálunk télen hidegbetörést jelent, hiszen ez atlanti AC-t, azaz erõsen negatív NAO-t jelent.

Szerk: ja félreértettem, te a Jan Mayen szigetekrõl írtál, bocsi

Ennek megfelelõen nem is lenne rossz egy kis kirándulás például a Jan Mayen szigeten a hónap végén, akkor ott jó meleg idõ néz ki a jelenlegi elõrejelzések alapján. Link Link Bár addig még sok idõ van hátra, nem valószínû, hogy idõközben mégis odahelyezõdik egy hidegmag, hisz szerencsére Grönland felett is meleg van így onnan is csak meleg érkezhetne oda.

Én csak azért írtam, mert eddig mindig így történt és különben is, ha ki is alakulna a brit-izlandi anticiklon nem tudna hideget lerántani, hisz nincs mibõl. Az egyik hidegmag a Tajmír-félsziget felett van, a másik pedig a kanadai szigetvilág és Alaszka felett található.

Nem is baj, ha késik egy kicsit még az igazi hideg, meg a hó. Úgy rémlik, Stelvio kollégánk állított össze tavaly vagy tavaly elõtt az elmúlt 100 év 10 legkeményebb teleirõl egy listát (1939-'40, 1928-'29, stb.), és ebbõl az a következtetés származott, hogy az igazán zord telek úgy december 15-20 körül kezdõdnek csak el, egy-két kívételtõl eltekintve persze. Ez a mostani idõ minden szempontból tökéletes így november második felében...

Gondolom, a GFS legújabb verzióját nézted, az tényleg mutat fejlett ciklont a kontinens délnyugati partjainál.
Azonban végkövetkeztetéseddel nem tudok egyetérteni. Elõször is, a modell alapján 10-11 nap múlva felálló szinoptikai képet nem érdemes nagyon kivesézni, és felmutatni annak minden lehetséges kihatását. Mégpedig azért nem, mert addig ötször fog változni a mutatott kép, s nagyon valószínû, hogy most látható formájában nem fog ez megvalósulni.
De jó -tegyük fel, pontosan ilyen lesz a cirkulációs kép a hónap végén. A Pireneusi-félsziget környéki erõs ciklon valóban adhatna bõdületes elõoldali melegáramlást nálunk, ha például fejlett délkelet-európai anticiklonnak "dörgölõzne" neki. A térképen azonban nem ez a helyzet. Izland és a Brit-szigetek térségében ugyanis magas a nyomás, ettõl keletre, a skandináv térségben pedig alacsony. E két légköri képzõdmény közös áramlási rendszerében é-ény-ról hideg, sarkvidéki légtömegeket indít felénk. Mi ez utóbbinak, ill. a "portugál" ciklon délies áramlásának az ütközõzónájában helyezkedünk el -korántsem biztos tehát a rendkívüli enyheség. Olyannyira nem, hogy a modell szerint dec. 2.-ra a hátoldali hideg kerekedne felül, jól bejönne 850 hepán a 0 fokos izoterma az országa, és megközelítene a -5-ös.
Ennek ellenére nekem, mint télvárónak nem a "szivem csücske" a mutatott felállás. Nagyon-nagyon bizonytalan ennek alapján a fagy és a hó.
Mondhatnám én is azt, hogy a délnyugati ciklon majd kelet felé helyezõdik, az északnyugati peremén ránk rántja a kontinentális hideget, s lesz itt olyan mediciklonos hóesés, hófúvás, mint pl. 1980 november utolsó napján.
Nem mondok ilyeneket, mert ezzel becsapnám magamat, és esetleg másokat is.
Az rendben van, hogy valaki szereti a meleg és az enyhe idõt. Meg az is rendben van, ha másvalaki odavan a hidegért, a hóért. Ami nincs rendben, ha mindenrõl "az jut eszébe", mint a Mórickának. Ha minden makroszinoptikai helyzetben a saját favoritjának elõzményét látja.
Tapasztalatból tudom, milyen nehéz ellene mondani az ilyen késztetésnek. De fogcsikorgatva mégis ellent kell mondanunk, az igazság kedvéért.
Ha nem így teszel, és látatlanban meg lehet mondani, mit tartalmaz az írásod (mert mindig ugyanaz a nóta van benne), azért sem haragszom meg. Csak "helybõl" nem foglak olvasni.

Alakulnak a dolgok, ECMWF ENS:
Link
Fõfutás:
Link