Agrometeorológia

Biztos, hogy fajtafüggõ, milyen hideget bír. A faterék telkén 1974-ben ültetett rózsabarack van, óriási a fa, aládúcolt ágakkal, szinte minden évben rengeteget terem, soha nem volt fagyás rajta (persze a virága volt, hogy megfagyott, de a fának sose volt baja ilyenbõl).
Maga a faj (ahol a géncentruma is van), Kína északi részérõl, kb Koreával egy szélességrõl, de sokkal szélsõségesebb klímájú területrõl ered és többezer éve termesztik, meglehetõsen korán elkerült Európába is, így nyilvánvalóan rengeteg változatot nemesítettek ki belõle. Hozzánk két úton juthatott: római vagy török közvetítéssel, meg nem mondom, melyikkel jött, de mindkét ország Örményországból származó kajszit tartott. Szóval lehet, hogy egy kevéssé hidegtûrõ fajta került eleve Európába. Nemesített növényeknél nem tudom, mennyiben érdemes az eredeti géncentrum hõmérsékletébõl kiindulni.

Rossmann!
A barackok nemhogy -10-20 fokos középhõmérsékletet, de egyszeri alkalommal elõforduló -20 fok alatti hõmérsékletet sem viselnek el teljes épségben!
Ezen a hõmérsékleten már komoly rügykárosodás van.
-25 fok felé közeledve az õszibarackoknál például súlyos vesszõfagyások is kezdõdnek.
A -10-20(!) fokos téli középhõmérsékletek(!) -25-35 fokos minimumhõmérsékleteket is feltételeznek, ami teljesen kizárja a barackfák túlélését.
Ez egy közép-ázsiai település 1997-es januári adatsora Link
Ilyen hõmérsékleteket a kajszi kizárt, hogy kibírjon.
A kontinentális éghajlatú Szeged környéki barackültetvényekben szerinted miért a 2003-as és a 2005-ös, -23-26 fokos értékeket produkáló télen mentek tönkre a barackok?
A változékonyság vagy a fagy miatt fagytak-e el?
Az egyik ismerõsöm a kontinentális éghajlatú, Szegedtõl délre lévõ szerbiai Újvidék egyetemének gyümölcstermesztési karán tett látogatása után elmondta, hogy mutattak neki egy kajsziültetvényt, amelyben a barackfák diófákkal vegyesen voltak telepítve, amikor megkérdezte hogy lehetséges ilyen abszurd megoldás, azt válaszolták neki, hogy a kajszik élettartamát 15 év tervezik, mert úgyis kipusztulnak, és így egy ugyanazon a helyen lévõ dióültetvény a barackok kipusztulását követõen már jó nagyok, így idõt nyernek a terület kihasználásával.

A zalai dombokon rengeteg nagyon-nagyon öreg, 100 éves vagy annál is idõsebb kajszi van Link Link Link Link
Szerinted miért a dombokon vannak ezek a kajszik?
Miért nincsenek a sík vidékeken vagy a völgyekben?
Csak mert a tél "hegyen-völgyön" változékony!
Nem lehet, hogy azért, mert a kisugárzási inverzió miatt a dombokon soha, soha nem volt olyan alacsony hõmérsékleti érték, amin a kajszi károsodott volna?