Agrometeorológia

Megpróbálkozok én is vele, egy 109-110m-es nyugati lejtésû buckán, ha a városban ettem termõ fügét (igaz, ott a városi hõsziget segíti), akkor feltehetõleg ott is meg fog teremni. Engem az se nagyon érdekel, ha minden évben újra hajt (de takarni fogom..), ha szép terebélyes bokor lesz belõle, terem az szépen. De Floo ígért nekem kevésbé fagyérzékeny fajtát is hátha az jobban beválik majd.

A hölgy 262 méteren észlel, de "felette" van még 14 méternyi domb, ahonnan kegyetlenül folyik lefelé a hideg, a hölgy lakóhelye "alatt" 242 méteren fekvõ patakvölgy irányába.
Mindezek ellenére túl vagyunk a füge-termesztés kísérleti stádiumán. Nem adjuk fel...

Kondorfa: Link

Mivel 260 méteren észlel Link a hölgy, akkor dombon lakik, így a füge feltehetõen jól érezné magát náluk.

Köszönöm neked a sok részletre kiterjedõ (mondjuk úgy, hogy terjedelmes )választ. Megszívlelendõ minden sora.
Eszembe jutott még a talaj esetleges tápanyagszegénysége (persze nem az elfagyással kapcsolatban), mert tudvalevõ, hogy az Õrség talaja a fazekasmesterség virágzását szépen segíti, viszont nem biztos, hogy amibõl kiváló minõségû agyagedény készíthetõ, azt a füge is hasonló hatékonysággal hasznosítja...
A talaj felsõ 30 cm-es rétege termõ (néhol még annyi sem), ami alatta van, színtiszta sárga agyag. Szerethetõ-e ez az állapot a füge által?

Egyre gyarapodnak az õrségi fügetermesztés ellenérvei?

A fügék között vannak jobb, és kevésbé jobb fagytûrõ fajták.
Az elmúlt 3 tél elég enyhe volt ebbõl a szempontból, csak a legeslegrosszabb fekvésekben károsodtak a fügék.
A füge -14-15 fokos értéknél sérül, elfagy, visszafagy esetleg tövig, és majd onnan hajt ki.
Van olyan fajta, ami nagyon késõig zöld marad Link , például az ujjas óriás Link és a hagyományos magyar barna fajta Link , és mivel késõig vegetál, ezért nem tud beérni rendesen a vesszõ, ezért már -14 fokon elfagy, a teljesen zölden maradt vesszõk -13-nál.
Ha épp ilyen fajtát ültetünk, akkor kevés reményünk marad arra, hogy jól megnõ, kivéve, ha jól beépített helyen lakunk vagy dombon, a kettõ együtt a legjobb, illetve ha rosszabb fekvésben lakunk, akkor ha nagyon közel ültetjük a házunk falához, akkor van rá esély, hogy 1-2 telet túlél, és megajándékoz bennünket a gyümölcsével.
A múlt télen pl. -13,2 fok volt a szentgotthárdi állomáson a minimum, de az állomás speciális fekvésébõl (dombtetõn lévõ fagyzug, mivel az állomás egy szinte zárt,kifolyástalan erdei tisztáson van, ahol össze tud gyûlni a hideg) adódóan ez az érték sokat nem mond.
Ha völgyben laksz, akkor a két fentebb említett füge elfagyhatott volna, ha kisebb, akkor pláne.
De szerencsére vannak olyan fajták, amik -15 fokig is bírják, sõt, az általunk jégfügévé keresztelt fajta a tapasztalatok szerint -16-ig is elmegy.
Komolytalannak tûnhet, hogy itt 1 vagy 2 fokokon vacillálok, amikor az idei télen az iklódbördõcei, kaposvári, paksi, sellyei, Bp-környéki állomások -20-24 fokos minimumokat mértek, akkor nem mindegy, hogy -14-nél vagy -16-nál fagy el a füge?
Nos, nem mindegy, mert az elmúlt 3 télen például ha az iklódbördõcei fagyzugállomáson lett volna egy füge, akkor túlélt volna, mert a 3 év alatt nem volt -15 fokot túllépõ hõmérséklet.
Aztán elõfordul, hogy utána 3 éven át minden télen elfagy.

A vicces az egészben az, hogy az idén ha azt a kettõ darab decemberi éjszakát, a 20-ait és a 21-eit túlélte volna a füge valamilyen úton-módon, akkor ezen a szerintem elég kemény télen nem fagyott volna el, mert azóta itt a környéken nem volt -15 fok alatti érték.
Gondolok itt arra, hogy van aki bebugyolálja november végén és kibontja márciusban.
Elég lett volna csak erre a két éjszakára betakarni, vagy fölé tenni valamit.
Mint ahogy Gellénházán a pálmák fölé tetõt építettek nejlonból Link , hogy ne essen bele a szívükhöz a csapadék és ne fagyjon bele, a fügének is lehetne, ilyet építeni, igaz más célból.
Leverni a füge köré, vagy a füge ágai közé 4 magasabb karót, oszlopot, arra rászegezni néhány szélesebb deszkát, és úgy hagyni egész télre.
Majd amikor esélyes lehet -14 fok, vagy annál hidegebb, akkor ráteríteni a fent lévõ deszkákra egy ruhát, ponyvát, vagy akármit, ami lelóg az oldalán, mintegy sátrat képezve, ami meggátolja a kisugárzást.
Ha alóla elszórjuk a havat, akkor a talaj hõjével fûtve gyakorlatilag nem tud akkora hideg lenni Magyarországon, hogy a füge elfagyjon.
Persze, egy ekkora fát, mint a dedeskecskési Link vagy a vörcsöki Link vagy a lenti-hegyi Link vagy a csörnyeföldi Link , már nehéz lenne takarni, nem is voltak soha(!), de ha már itt tartanál, gondolom kiegyeznél vele
Ha dombon laksz, nem kell ilyen beavatkozást elvégezned, de ha a rossz fekvésben, akkor igen. Emlékszem, hogy küldtél képet arról korábban, hogy hol laksz, de nem emlékszem.
Domb?
Völgy?
Kettõ között?
Ha tudsz csinálni holnap egy képet az udvarodról jobbról-balról lentrõl-fentrõl, akkor azt megköszönném.

Egyébként jól sejted, a beérés nem gond, minden éven beérik mindkét termés, ez nem kérdés, egy esetben nem érik be: ha elfagy!
Ezt kell meggátolni.

Igen, van olyan fajtánk, amit ha házfal mellé ültetsz közvetlenül, és -14 vagy annál hidegebb éjszaka elõtt nekitámasztasz valamit, ami elzárja a külvilágtól, akkor 2 év múlva saját fügét ehetsz
Arra figyelni kell, hogy ha van egy kis bokrod, és egy -18 fokos éjszakán rádobsz egy nejlont, akkor az nem megoldás, mert az áthûl. A talaj vagy a házfal hõjét kell a ruha, ponyva vagy nejlon alá zárnod lehetõleg úgy, hogy maga a takarásra szolgáló anyag ne nagyon érjen hozzá a növényhez.
Szóval ha szeretnél fügét, akkor megoldjuk.
Várom a képeidet.

Szakértõtõl várok pár füge-kérdésemre választ..

Van-e értelme a fiatal fügefát téli takarással - úgymond - védeni a nagy hideg ellen, vagy inkább árt a vesszõnek, ha esetleg befülled a takarás alatt?

Nálad, tõled, általad hozzá lehet-e jutni olyan fügefajtákhoz, amelyek kellõen meleg és hosszú nyár (õsz) esetén beért terméssel lepik meg friss fügére vágyó gazdájukat?

Lekvárt és aszalt fügét is tettünk el.
A lekvár most fogyott el pár napja, nem csináltunk valami sokat, illetve csináltunk, csak több esetben is elrontottuk, az utolsó két fõzés lett nagyon finom, a többit ki is dobtam.
Van egy olyan fajta, amit gyakorlatilag aszalva lehet leszedni a fáról, és csak annyi dolgunk van, hogy betegyük a spájzba.
Ilyen éretten Link Link Link
Itt látni Link Link , mennyire zöldek a többihez képest, csak az nem látszik így, hogy zölden micsoda finomak. Aki nem ismeri, azt hinné, éretlen, pedig nem.
Megaszalódva pedig ilyen Link Link
Ezek a térkõre potyogtak le, onnan szedtem össze õket, isteni finomak voltak Link Link
Ezek a fán megaszalódó fügék sokkal finomabbak, mint amiket a boltban veszünk aszaltfügeként, mert azok nagyon szárazak, de ezeknek még marad egy kis "húsa", de közben nem rohad, nem penészedik, tehát félúton van a friss füge és a bolti aszalt füge között.
Ez egy másik fajta, fán megaszalódva Link Link , ez meg megint egy másik fajta Link Link Link
Csak hogy, lévén meteorológiai oldalon vagyunk, ennek is van klimatológiai vonzata: errõl a térségrõl az hírlik, hogy ködös, párás, óceáni klíma van itt, Nagykanizsa szakmai berkekben a "köd városa" címet érdemelte ki, ezt sokan az egész térség kiterjesztették. Továbbá sokat esik az esõ, a hegvidékeket leszámítva talán az ország legcsapadékosabb vidéke, a szõlõtermesztés a sok gombabetegség miatt kockázatos, szóval ez nem egy olyan vidék, ami kedvez a füge fán történõ aszalódására, mivel a füge nagyon magas cukortartalma és nedvessége miatt hamar romlik és penészedik.
A fenti képeket megnézve az elõzõ, erre a térségre vonatkozó klimatológiai jellemzés nagyon nem állja meg a helyét.
Visszatérve a fügére: nekem már csorog a nyálam Link Link Link

Szia Floo!
Végig böngésztem a fotóidat és az jutott eszembe, ezt a szépséges és tengernyi mennyiségû fügetermést hogyan tudjátok tartósítani a "fügeszegény" téli napokra? Aszalással, vagy lekvárt fõztök belõle? Esetleg más módszeretek van?

Szõlõt én már nem láttam , de egyébként volt szõlõhegye és Gergi szõlõ névre hallgatott. Egy délnyugati fekvésû domboldalon terült el a dombtettõtõl a domb közepéig (40-70 m-rel volt a falu felett). A Tsz megjelenésével elhagyottá vált, csak a számtalan gyümölcsfa matuzsálemei éltek még, amikor gyerekként arra jártunk gyümölcsöt keresgélni.
Ott a szõlõhegyen nemigen fagytak ki a szõlõk mert sokáig eredményesen mûvelték.

Ezek után még kérded, miért fagy ki a szõlõ?
Ezek szerint brutális fagyzugban laktál, nemcsoda, ha kifagytak a szõlõk is!
Van a falunak szõlõhegye?
Ott is fagytak ki szõlõk?

Szia!
A mi szõlõink Mihálygergén voltak a házunk elõtt. A ház a falu szélén, egy széles lapos aljú völgyben, a Dobroda patak völgyében helyezkedik el. Elég szélvédett környék, aug. 30-tól jún. 1-ig fordulhat elõ fagy (egyszer aug. 30-án a zöld kukoica, május 25-jún. 1 között pedig a bab és a krumpli fagyott le, ezek több alkalommal is).
Mindemellett bizonyára mostoha sorsa volt a szegény zalagyöngyének, mert volt olyan év, hogy szeptember végén még a fele savanyú volt. Meg olyan is volt, hogy a zöld levelei szeptemberben lefagytak róla, ez bizonyára a vesszõ beérésének sem használt. A 2-3 féle csemegeszõlõnkön minden évben volt fagykár, de általában csak a rügyek fagytak el. Viszont 3-4 évente a karok is, kicsit ritkábban törzs föld feletti része. Összességében tisza bukás volt a csemegeszõlõvel kínlódni, mert mire megerõsödött volna a tõke, addigra elfagyott valamije.
Most csak konkordit meg egy tömött, kis fürtû borszõlõt gondozunk. Ezek mindent kibírnak.
Ugyanígy lefagy nálunk az összes barackféle (idõnként a cseresznye is), kivéve a "vadbarackot", azt hiszem így hívják a magról kelt barackot. Ez októberben szedhetõ.
Köszi a képeket, mihelyt hozzájutok, végignézem õket.

Szia Floo! Már régóta meg akarom tõled kérdezni, bár nem tudom "szakterületed-e", hogy a zalagyöngye szõlõ (és átltalában a csemegeszõlõk) miért fagynak ki állandóan itt észak-Nógrádban. Bár lehet, hogy a zalagyöngye nem is zalai eredetû, nem igazán tudom. Mindenesetre 8-10 évenként még a 6-7 cm-es törzs is elfagy.