Kérdések és válaszok

Eddig is volt domb és hegy, de ezek a dombság és a hegység, dombjai és hegycsúcsai

Kis hazánkban nincsnenek hatalmas hegyek, ezért sokszor az 500m alatti dombokat is hegynek hívják...

"Például Magyarországon a kb. 300-400 m magas Villányi-hegységet hegységnek nevezik, míg ez a magasság más államokban még csak a dombság fogalmának felelne meg.
2 típust különböztetünk meg:
Középhegység: 500-1500 méter közötti hegység.
Magashegység, havas vagy havasok: 1500 méter feletti hegység.
A hegyvidék, tágabb értelemben vett hegység vagy körhegység több hegység csoportja.
A hegy egy hegység egyik csúcsa, egycsúcsú hegység (szigethegy) esetében maga a hegység."

stb,

Nem, az új értelmezés szerint amit Nyuli írt helyes, mivel van domb és dombság, és van hegy és hegység.
Mivel kis területi kiemelkedést is illetnek dombbal, és 500 méter alatti térszint is heggyel, lásd a felsoroltakat, így egy átmenetet képeznek a definíciók egymást között.
Nálunk a fennsík hiába domb, mégis fennsík mert 268 méter a csúcsmagassága és egy jó része 200 méter felett van.

"domb: 30 m - kisebb mint 200 m" - ez sem helyes, mert dombság és 200-500m között

hegy: 200 m felett ? hupikék törpikéknél lehet. Lász bácsi írta jól 500m felett középhegység...

Köszi Nyuli, hogy ezt leírtad ide nekünk így részletesen!
Szerintem szükség volt rá.

Nekünk is van hegyünk, Karancs a neve, 729 m magas. 2011. január 21-i kép a Karancsról a fürdõszoba ablakunkból: Link

Nekünk is van hegyünk, stílszerûen Kis-hegy a neve Link , a 310 méteres csúcsán csücsülõ csillagdával

Nekem a szívem csücske,mert a miénk. Meleg-hegy 352 m!
Link

A Heves-Borsodi-dombság (541 m), az Upponyi-hegység (454 m) és a Villányi-hegység (442 m) pedig szóhoz sem jut a döbbenettõl. A Velencei-hegységrõl és a Gellért-hegyrõl nem is beszélve.

Erre a Nyírség buckái sértõdötten hümmögnek a pleisztocén homok alatt

Köszi szépen a kiegészítést, nagyjából emlékeztem erre, de így tiszta:-)

Plusz kritérium a maximum 6%-os lejtés Azaz 100 m-en belül 6 m lehet a szintkülönbség. Így meg belefér

A 30 m-nél nagyobb szintkülönbség mekkora területre vonatkozik? Mert ha csak ennyi a kritérium, akkor az Alföld (a magyar) nem síkság. Csak a pontosság kedvéért kérdezem.

Ez így nem stimmel

síkság: olyan terület, melyen nincs 30 m-nél nagyobb szintkülönbség
ezen belül:
- mélyföld: síkság a tengerszint alatt
- alföld: síkság 0-200 m-en
- fennsík: síkság 200 m felett
halom: 0 - kisebb mint 30 m
domb: 30 m - kisebb mint 200 m
hegy: 200 m felett
középhegység: 500 m - 1500 m
magashegység: 1500 m felett

Csak a pontosság kedvéért

Mélyföld: tengerszint alatt
Síkság: 0-200 méter
Dombság: 200-500 méter
Középhegység: 500-1500 méter
Magashegység: 1500 méter felett:-)

"A Bakonyban, ha felraknám kb 500-as hegyekre akkor szerinted milyen klíma jönne ki? Segítek nem lenne enyhébb mint Szeged, pedig domb az is"

Szerintem az 500-as hegy, az nem domb.

Ugyan, semmi személyeskedés nincs, van némi ferde tükör, de én az elõzõ írásommal befejezettnek tekintem a témát!

A személyeskedést legyetek szívesek befejezni, és/vagy privát csatornán folytatni! Köszönöm.

Azt, hogy a szolgálatot alázod, ez is egy szakmai tudatlanság. Nincs ezzel sem gond, de így nem tudom, hogy valaki elismer-é vagy sem. Hisz szerintem ott talán tanultabb emberek dolgoznak mind a kettõknél.
Az viszont, hogy Te folyamatosan ferdítesz az számomra eddig és ezután sem volt kérdés. Így a véleményed és gondolatod sem nagyon foglalkoztat, hisz ezek szerint a sok éves múlt amit az idõjárással töltöttél, nem volt elég, és igazából egy nagy adag kamuhalamazon kívül nem igazán ragadt rád más.
Az, hogy ilyen módon támadtál két hozzászólás miatt az megint azt támasztja alá, hogy amiben élsz az nem más mint önámítás, ne aggódj ezt már akkor tudtam rólad mikor beszéltünk személyesen vagy telefonon, így új nincs a nap alatt.
A másik az, hogy én nem úgy mûködök, hogy fotózok valamit és még csak véletlenül sem lehet meglátni a háttért a képen. Ilyen volt Iklódbördõce amíg ki nem derült, hogy az bizony fent van egy dombon egy bizonyos térszínen, mivel váltig állítottad, hogy a legdurvább fagyzug, pedig nem az ez tény többen láttuk voltunk fent a kert végében, igen szép a kilátás onnan:-)
A Bakonyban, ha felraknám kb 500-as hegyekre akkor szerinted milyen klíma jönne ki? Segítek nem lenne enyhébb mint Szeged, pedig domb az is:-) Ja igen a 412 méteres térszín körül olyanok vannak, gyakran sokkal vastagabb hóval mint lent, és sokkal tovább is marad meg, így éves átlagban várhatóan még alacsonyabb lenne az értéke. Így ez megint bukó kissé:-) Nem gond tudok amit tudok, és ez a lényeg, azt, hogy mit állítasz az számomra mellékes, és nem foglalkozom vele, de véleményem szerint a nagyérdemû tisztelt olvasó tudja mirõl beszélünk, és el tudja dönteni, a szakmai megalapozottságot.

Az, hogy ki mióta és mit méreget, semmit nem jelent a fejlõdés szempontjából, ezt az omsz bizonyítja legjobban, hiszen már több, mint egy évszázada (amikor Te még meg sem születtél) méregetett, mégsem tart sehol a mai napig.
Ezt a témaindító hozzászólásokban foglalt tartalom fényesen bizonyítja, amitõl aztán szépen sikerült eltérni a szubjektivizmus irányába, köszönhetõen Neked.

"Én mérek a Bakonyban 412 méteren is és az ország egyik leghidegebb átlaga érkezik onnan, szóval, az már DOMBI KLÍMA és mégis hûvösebb mint Szeged, de lehet, hogy tévedek:-)"

"Tulajdonos: Lász Koordináták: Lat: 47.2600 , Lon: 18.1000 Észak-Bakony Tési-fennsík közelében az erdõ mélyén egy kis vadásztelepülésen, VÖLGYI FEKVÉSÛ 412 méter magasan."

Valóban tévedsz, bár a szándékos tévedést másképpen nevezik...
A többit hadd ne részletezzem...

Én is remélem, és rájönnek, hogy vagy képes ferdíteni a dolgokat, amit én nem szeretek.

Egyébként Neked, semmi közöd nincs a zalai mérésékhez, nem Te miattad és nem Te általad jót létre, hanem azért mert nagyon sok idõt töltöttem el azon a vidéken. Mikor kb a csapakódos lepkét toldat magad elõtt akkor én már méregettem ott kis túlzással:-)
Viszont ha nem fér bele a gondolatodba az igazság akkor nagyon sajnálom, nem tehetek róla, hogy saját magadat vezeted félre, viszont a mérések magukért beszélnek mindenki láthatja és azt is, hogy ki vezet félre kit és kinek van igaza!

Remélem ennek a két hozzászólásodnak a valóságtartalmát a fórum olvasói pontról-pontra ellenõrzik...
Te is nagyon jól tudod, hogy nincs igazad.
Ha olvastad a Toldi átköltött változatát, abból megtudhatod, hogy a nádorispán zavara leplezése érdekében mit volt képes elkövetni.
Ezt a jellemrajzot magadról viszont megspórolhattad volna.

Még nem.
De jobb is volt addig, amíg nem olvastam.
Hihetetlen!

(Mivel a met. társalgóban nagyon gyorsan elsüllyedne, ezért ide írom ezt a hozzászólást.)

Találtam egy írást a neten az éghajlati térképek szerkesztésének módszereirõl Link
Különösen a(z) "Interpolációs módszerek a meteorológiában" és a "Magyarország hõmérsékleti térképe" címû részleteket ajánlom azok számára, akik annak idején sokat veszekedtek velem, amiért (szerintük jogtalanul) bíráltam az omsz és úgy egyáltalán a meteorológia klímatérképeit és a begyûjtött adatok feldolgozási módszereit, illetve azoknak, akik olvasták a tanulmányomat (Mivel régebben önreklámozás vádjával illettek, most nem linkelem be a tanulmányomat, aki nem olvasta és most kíváncsivá lett, az privát üzenetben elkérheti a linket.), és ismerik az általam felsorolt érveket, ellenérveket.
Kivételezetten azok figyelmébe ajánlom, akik azóta megismerkedtek a Páka-Csokmahegy dombjára kihelyezett állomás hõmérsékleti adataival is.
Egy mondat a belinkelt irományból: "Mivel a levegõ hõmérséklete elsõsorban az Egyenlítõtõl és az óceánoktól mért távolságtól, valamint a tengerszint feletti magasságtól függ, hazánk legmelegebb területei az Alföld déli részei, míg a leghûvösebbek az Északi-hegyvidék legmagasabb hegyei. Éves átlagban minden kimagasló terület hûvösebb a környezeténél, így a Dunántúl hegyei és dombságai is. E jellemzõk ismeretében tekintsük át a különbözõ módszerekkel készült térképeket!"

Ez után a megállapítás után már tényleg csak tekintgetni lehet.