Időjárási visszatekintő

Ez bizonyos jogos észrevétel, én is csak most gondoltam bele jobban.
Nem tudom...

Talán az lehet az indok, hogy a havas napok esetén könnyebb lehet visszamenõleg rekonstruálni az adatokat, és a mai módszerrel átalakítani õket, hiszen a csapadék megfigyelésénél már a XIX. század közepétõl, végétõl egyre inkább úgy jártak el elõdeink, hogy a nyomokat is feljegyezték, csapadékalakkal együtt.

Ellenben hóvastagságot tényleg nagyon sokáig, kb. a múlt század közepéig még a legmagasabb rendû állomásokon is csak napi egy alkalommal, reggel mértek. (Nekem volt szerencsém pl. az eredeti budai észlelési naplókat forgatni, azokban is így van. Mai szemmel furcsa, de egyszerûen nem is volt külön rubrika az esti hóvastagságnak!!!)

De hadd említsek mást, érdekességképpen.
A havas napok kritériuma például változott az idõk során. Régebben az számított havas napnak, amikor a nap során hó, havas esõ stb. csapadék hullott, és eközben a csapadékmennyiség elérte a 0,1 mm-t. Ellenben ma már ez utóbbi kikerült a szabályból, tehát minden olyan nap, amikor egyetlen hópelyhet meglátunk, már havas napnak minõsül.
Ezzel például akkor kell vigyázni, amikor régi feljegyzéseket böngészünk. Hiszen az új számítási mód szerint így igencsak megugrana a havas napok száma. Tehát a kettõt ilyenkor össze kell hangolni, nehogy esetenként meghökkentõ adatokat kapjunk.

Hasonlóképpen: a régi, sok évtizedes hagyomány szerint szeles nap, ha a szélsebesség eléri a 10 m/s-ot, és viharos, ha eléri a 15 m/s-ot.
Ehhez képest ma már a viharos lökés határa ugyebár 17 m/s.

Tehát van, ami maradt, és van, ami változott.