Agrometeorológia
Oké! Eggyel több érv, hogy elgyere 22-én! Közben elkezdtem csíráztatni õket.
Hmmmm...
Engem mint bonsaiost érdekel. Tavaly kezdtem el pont a lilaakáccal bonsai szempontból foglalkozni.
Engem mint bonsaiost érdekel. Tavaly kezdtem el pont a lilaakáccal bonsai szempontból foglalkozni.
No, szuper, akkor jól tetted, hogy nem vágtad ki.
Elkezdett rügyezni?
Elkezdett rügyezni?
A fügérõl jut eszembe: a tetszhalott fügém életjeleket mutat.
jó hír: magról sikerült fehér változatú lilaakácot hajtatni
ha kell mag valakinek, küldök!
jó hír: magról sikerült fehér változatú lilaakácot hajtatni
ha kell mag valakinek, küldök!
És persze egy-egy terület természetes vagy mesterséges "letarolásakor" (fák kidõlnek, a nap besüt) is létrejöhet újabb kedvezõ mikroklímás terület az ilyen spéci igényû növények számára, vagyis e gazok az ilyen "lékek" beerdõsülésének, szukcessziójának kezdeti-középsõ fázisának részei lehetnek. Egy ilyen szukcesszió évekig is eltarthat, sõt meg is akadhat (pl. a talaj elhordódása, eróziója miatt).
Floo: "Gábrusz írja, hogy a kajszi melegebb tavaszú vidékrõl származik, ezért nincs hozzászokva a tavaszi fagyhoz.
A kajszi Nyugat és Közép-Ázsiából származik, ott is vannak tavaszi fagyok."
Ez igaz is, ezért írtam azt, hogy ...vagy kiszámíthatóbb tavaszú területrõl származik, vagyis amire kitavaszodik, azután már nem ottlehet számítani komoly fagyra.
De valószínûleg ez "stratégia" kérdése is, vagyis hogy a barackfák populációja (egy adott területen élõ "közössége") ott, ahol õshonos, milyen módon "biztosítja be magának" a megfelelõ szaporulatot? Sok jól (pl. vadak bélcsatornájában) terjedõ maggal, jó csírázóképességgel vagy biztonságos, óvó virágzással és gyümölcsneveléssel?
Gyanítom (és Floonak is köszönhetõen ez most jutott eszembe), hogy õshazájukban is a barackfélék a fagymentes "melegzugok", déli-keleti kitettségû verõfényes hegyoldalak mikroklímájához alkalmazkodtak és kedvezõ években, évtizedekben akár képesek kirajzani a kevésbé fagymentes meleg mikroklímájú területekre is. gondoljunk csak a hazánkban élõ törpemandulára, bár az nem tudom, mennyire "kirajzóképes", de hogy az ország minden részében alkalmazkodott a legmelegebb, legfagymentesebb helyekhez, az biztos.
A kajszi Nyugat és Közép-Ázsiából származik, ott is vannak tavaszi fagyok."
Ez igaz is, ezért írtam azt, hogy ...vagy kiszámíthatóbb tavaszú területrõl származik, vagyis amire kitavaszodik, azután már nem ottlehet számítani komoly fagyra.
De valószínûleg ez "stratégia" kérdése is, vagyis hogy a barackfák populációja (egy adott területen élõ "közössége") ott, ahol õshonos, milyen módon "biztosítja be magának" a megfelelõ szaporulatot? Sok jól (pl. vadak bélcsatornájában) terjedõ maggal, jó csírázóképességgel vagy biztonságos, óvó virágzással és gyümölcsneveléssel?
Gyanítom (és Floonak is köszönhetõen ez most jutott eszembe), hogy õshazájukban is a barackfélék a fagymentes "melegzugok", déli-keleti kitettségû verõfényes hegyoldalak mikroklímájához alkalmazkodtak és kedvezõ években, évtizedekben akár képesek kirajzani a kevésbé fagymentes meleg mikroklímájú területekre is. gondoljunk csak a hazánkban élõ törpemandulára, bár az nem tudom, mennyire "kirajzóképes", de hogy az ország minden részében alkalmazkodott a legmelegebb, legfagymentesebb helyekhez, az biztos.