Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Sajnos a "nép" nem gondolkodik, nem figyel meg semmit, csak valamit hisz, gondol, de utána sosem jár.
Illetve amit megfigyel, azt többségében rosszul.
Még itt a fórumon is többen vannak rendszeresen hozzászólók szerintem, akik azt hiszik, hogy "lehúzza", pedig itt a meteorológia iránt érdeklõdõk vannak.
Illetve amit megfigyel, azt többségében rosszul.
Még itt a fórumon is többen vannak rendszeresen hozzászólók szerintem, akik azt hiszik, hogy "lehúzza", pedig itt a meteorológia iránt érdeklõdõk vannak.
A tó gátolja, a folyó viszont segíti? Láthatjuk, a Balaton néhány kilométeres szélessége és relatíve sekély volta (=gyors felmelegedés) ellenére sem tud igazán pozitívan ráhatni a konvekcióra. Akkor pont a mi néhány tíz, száz méteres, esetleg alig kilométeres folyónk tudna? Ami hidegebb, ami áramlik, ezért nehezebben párolog...?
Amikor melegebb a víz(felszín közeli része), mint a környezõ levegõ, az meg általában nem "konvektív napokon" van. Ld. tavi pára, köd - inverzió.
Amikor melegebb a víz(felszín közeli része), mint a környezõ levegõ, az meg általában nem "konvektív napokon" van. Ld. tavi pára, köd - inverzió.
A példa annyiban jó, hogy a "xy folyó lehúzza" dolog szerintem arra vonatkozik, hogy a vízfelület segíti a zivatarképzõdést, tehát a folyó odavonzza, odarángatja magához a zivatarokat!
A Balaton épp ellenkezõleg, gátolja a konvekciót ahogy Te is írod, sokszor láttam strandolás közben, hogy a déli vagy az északi parton túl a "szárazföld" felett nõnek a gomolyok, a víz felett meg semmi!
A Balaton épp ellenkezõleg, gátolja a konvekciót ahogy Te is írod, sokszor láttam strandolás közben, hogy a déli vagy az északi parton túl a "szárazföld" felett nõnek a gomolyok, a víz felett meg semmi!
A Balaton tavi curkulációját tisztán (a Bakony hatását kiiktatva) a déli parton lehet megfigyelni. A tó fölött az inverzió miatt egy hideg dóm/kupola alakul ki, ami kiterjed a tó közvetlen térségére is. A kupola (hideg) és a környezete (meleg) közt egy frontfelület helyezkedik el. A hideg dóm talajfrontja triggerként viselkedik a nyári idõszakban.
Apropó, ha a víz hideg, akkor a tó fölé besodródó Cb-k legyengülnek. Ellenben ha meleg, akkor bepipulnak, és a fürdõzõk futásnak erednek.
Apropó, ha a víz hideg, akkor a tó fölé besodródó Cb-k legyengülnek. Ellenben ha meleg, akkor bepipulnak, és a fürdõzõk futásnak erednek.
Azért egy több mint 2 millió négyzetkilométeres és átlagban 1-2 ezer méter mély vízteset ne hasonlítsunk össze egy 500 négyzetkilométeres pocsolyával
Lehet triggerelõ hatása, de az szerintem olyan gyenge, hogy szinte kimutathatatlan (besegít ebbe a Bakony közelsége is) és azt is csak stratiform csapadék esetében tartanám inkább elképzelhetõnek.
Szívesen megvizsgálnám amúgy ezt a kérdéskört, ha a kezemben lennének a megfelelõ adatok, de sajnos nincsenek
Lehet triggerelõ hatása, de az szerintem olyan gyenge, hogy szinte kimutathatatlan (besegít ebbe a Bakony közelsége is) és azt is csak stratiform csapadék esetében tartanám inkább elképzelhetõnek.
Szívesen megvizsgálnám amúgy ezt a kérdéskört, ha a kezemben lennének a megfelelõ adatok, de sajnos nincsenek
De õsszel, korai hidegbetöréseknél például lehet triggerelõ hatása is, mivel akkor még viszonylag magas a víz hõmérséklete...mint ahogy a Földközi-tengeren is õsszel jellemzõk a legerõsebb zivatarok.
A folyó "lehúzza" téma nyilvánvaló marhaság. Hihetetlen, hogy ez nem tud kihalni. Nagy, többtíz vagy többszáz négyzetkilométernyi ártéri területeknek akár lehetne is hatása bizonyos zivatarokra, viszont egyrészt ilyenek itthon nincsenek, másrészt ez akkor sem a "lehúzásban" nyilvánulna meg. Azonban a Balatonnal pont rossz példát hoztál fel. A legnagyobb hazai tavunk képes befolyást gyakorolni a zivatarok kialakulására, mégpedig fõleg negatívat. Egy évben többször elõfordul az a felállás, hogy a Balaton áramlással átellenes oldalán stablizálja a légkört a hideg vízfelszín miatt, így egy gomoly sem tud kialakulni, miközben az ezen területen kívül esõ feláramlások már gyártják a congestusokat.
Egy tó semennyire nem befolyásolja a zivatarokat!
Ha így lenne, a Balaton felett lényegesen több zivatarnak kellene lennie, de nincs!
Ezekbõl az iskolában tanított buta rajzokból jönnek ezek a vad elképzelések Link Link Link Link
De szerintem bármelyikõtök megkérdezné a földrajz tanárát, hogy a tavak, folyók befolyásolják-e a zivatarokat, és hogy van-e valami a "Duna, Tisza, Mura lehúzza" típusú dologban, egészen biztos vagyok benne, hogy nem határozott "nem" lesz a válasz, hanem valamennyire biztosan van, meg igen, meg elképzelhetõ, meg ilyen bugyutaságok!
Ha így lenne, a Balaton felett lényegesen több zivatarnak kellene lennie, de nincs!
Ezekbõl az iskolában tanított buta rajzokból jönnek ezek a vad elképzelések Link Link Link Link
De szerintem bármelyikõtök megkérdezné a földrajz tanárát, hogy a tavak, folyók befolyásolják-e a zivatarokat, és hogy van-e valami a "Duna, Tisza, Mura lehúzza" típusú dologban, egészen biztos vagyok benne, hogy nem határozott "nem" lesz a válasz, hanem valamennyire biztosan van, meg igen, meg elképzelhetõ, meg ilyen bugyutaságok!
Na ez a mondás erre is divat...én azért azt szoktam észrevenni hogy a nyugatról jövõ zivatarok jelentõsen meggyengülnek elég sokszor a Duna vonalában Baja környékén...engem meg gyengén érnek el és mire sokszor ide is érne kimúlnak Valami befolyása picit van szerintem...
Ez a lehúzosdi sokáig vita tárgya volt a met. társalgóban is, természetesen semmi valóságalapja. Olyan gyorsan egy folyónk sem folyik, hogy erre képes legyen.
Értem. Meg azt állította h több zivatar van folyok és tavak közelében. Van egy itteni hülye mondás mi szerint a folyok lehúzzák a zivatarokat, de ez is hülyeség szerintem.