Kérdések és válaszok

Kisugárzás okozta párolgás?? A hõmérõ anyagáról a nedvesség erõsebben párolog?? Miért is?
A hõveszteség a kisugárzás következménye, hiszen energiát ad le a test, jónéhány tényezõtõl függõ intenzitással. Párolgás is van, ha nedves a felület, de ha nedves, lecsapódásnak is lenni kell, ami meg pont ugyanannyi hõt közöl, tehát a mérleg e tekintetben 0. Vagy szerinted nem?

Nem lehet, hanem biztosan.
Ha nincs árnyékolva a hõmérõ, több fokkal alacsonyabbat mérne.
Ez többek között a kisugárzás okozta párolgástól is van, ugyanis a hõmérõ anyagáról a nedvesség erõsebben párolog, ez pedig hõt von el.
Ezért van az, hogy +2 fokban jeges tud lenni az autó, miközben mellette egy fából készült tereptárgy még nem.
Többek között ezért is voltak fából a hõmérõházak.

Köszi a választ!
Érdekes ez a negatív sugárzás. Volt már rá példa, hogy a hõmérõ javában a pozitív tartományban volt, miközben az árnyékoló házikójának a tetején keményre fagyott jég volt. Lehet, hogyha nem árnyékolnám a hõmérõt pár fokkal még hidegebbeket mérnék?

Itt felvetõdik újabb kérdésként, hogy a szabályos méréshez a negatív sugárzás ellen is védeni kell a hõmérõt?
Láthatjuk, hogy pl. még a lombját vesztett fák alatt is mennyivel melegebb szokott lenni a talaj.

Egy régi megfigyelésem szeretném megosztani veletek.
Úgy tapasztalom, hogy a talajon vagy akár a tereptárgyakon lévõ hó vagy jég olvadása a léghõmérsékleten túl igen jelentõs mértékben függ a felhõzettõl is.
Mégpedig derült idõben +3-4 foknál is még keményen fagyhat (természetesen nem a napsütötte déli felszínre gondolok), míg borús idõben -2 fok körül már olvad.
Gondolom magyarázat lehet, hogy a léghõmérsékleten kívül a sugárzás is jelentõs hatással van a folyamatokra. Bonyolítja ugyanakkor a helyzetet, hogy a hõmérõ sem a levegõ, hanem a hõmérõ hõmérsékletét méri.

Szívesen fogadom az esetleges észrevételeket a témával kapcsolatban.
(ui.: A hõmérõt nem éri a nap. Az nem magyarázat.)