Kérdések és válaszok

Igen, sõt, véleményem szerint már megtörtént a váltás. Erre mutat a blokkoló AC megléte és az erõsödõ mediterrán ciklontevékenység.

Tehát a zonális fázis végén vagyunk. Akkor ezek szerint elkezdõdik az átmenet a meridionális fázisba?

OFF: Dehogy zavar, sõt... Szerintem hagyjuk már a fenébe azt a bizonyos összekülönbözést.
ON:Világos, amit írsz, és nagyon érdekes ez a "statisztikai elem", ennek létezésérõl nem tudtam.
Elég sokat forgatom a GFS térképarchivumát, és én is úgy látom, vannak évek (pl. 1960-as évek második fele) mikor egy bizonyos helyzet rendre ugyanazt a kimenetelt eredményezte.
Más években viszont (pl. 1970-es évek elsõ fele) következetesen másfélét.
A kérdés, hogy az ilyen "idõjárási hajlamokban" mikor következik be változás.

(Remélem nem zavar, hogy szólok hozzád)
A globálmodellek az én információm szerint nemcsak bizonyos termodinamikai és egyéb összefüggéseket vesznek figyelembe, hanem - és ebben lehet a jelenlegi akut modellgyengélkedés egyik oka - a statisztikailag "elvárható" idõjárást is, adott évszakban, adott területen. Azaz egy adott kiinduló helyzetbõl az elmúlt x évben túlnyomóan milyen idõjárási helyzetkép alakult ki (persze egyéb súlyozással, indexeléssel, stb.) és a végén kijön egy párnapos modell - mely aztán pár nap múlva akár komoly eltéréseket is mutathat. A napkitörésekkel kapcsolatban is így van: ha a viszonyítási idõszakban elõfordult, akkor az algoritmusok tartalmazzák a hatását - nem közvetlenül, mint "ha napkitörés, akkor...", hanem hatását tekintve, hiszen ez szinte automatikusan beépül a statisztikus (és ezáltal "elvárható") adathalmazba.

A képek valóban ORSC gyanúsak, de ha ilyen hideg nem is valószínû, én is szinte biztos vagyok kiadósabb hidegelárasztásban január második felében. A Namias ciklusban épp most van lezáruló félben a zonális fázis, a "nagy orosz medve", a kelet-európai hideg pedig itt ólálkodik a kertek alatt (sõt, Északkelet-Magyarország tekintetében a kapuban áll)
Nem tudom, innen milyen más irányba fejlõdhetnének tovább a dolgok, mint a kontinentális hidegelárasztás és mediciklon tevékenység felé. Jelenleg ezt gondolom a legesélyesebb verziónak.

Szerintem nem tanítják meg, mégpedig azért nem, mert a szakemberek elõtt sem teljesen világos az évtizedekre terjedõ meridionális ill. zonális túlsúly oka. Modellezni, ráadásul matematikailag megformulázni pedig csak világosan felismert fizikai mechanizmusokat lehet.
Bár nem vagyok a tudományág szakértõje, de én is úgy hiszem, hogy a globálmodellek csak bizonyos termodinamikai és hidrodinamikai összefüggéseket vesznek figyelembe, és a légkörnek, mint termodinamikai- aero (hidro?) dinamikai rendszernek bizonyos paramétereit.
Nagyon valószínûnek tartom, hogy a meridionalitást és zonalitást érintõ indexek (NAO és AO) szintén a modelleredmények alapján végzett speciális számítások eredményei -éppen ezért nem a modellkimenetelek függenek az indexektõl, hanem fordítva: az indexek várható értékét a modellkimenetelek határozzák meg.
Persze, a földi légkör sem a "semmiben lóg", hanem körülveszi azt a világûr közege, mely hat rá, pl. különbözõ részecske és elektromágneses sugárzások által. Ezek hatása azonban -legalábbis rövid távon- feltehetõleg elhanyagolható a termodinamikai, aerodinamikai tényezõkhöz képest. Nem hiszem, hogy bármely modell számolna pl. egy napkitörés makrocirkulációt befolyásoló hatásával.

Pedig lehet, hogy érdemes lenne legalább az aktuális cirkulációs ciklusra megtanítani a modelleket, mert az olyanok, amiket szibéria szokott linkelni pl. Link vagy Link teljességgel kizárható futások. Ilyen méretû hidegelárasztás teoretikusan sem képzelhetõ el.

Met4ever-hez csatlakozva: a modellek a levegõre vonatkozó termo- és hidrodinamikai egyenleteket oldják meg, a fizika törvényei pedig nem változnak attól, hogy éppen milyen cirkulációs korszakban járunk. Amikor a légkör tartósan meridionális vagy épp zonális irányítás felé hajlik, akkor a pillanatnyi állapotai között is túlsúlyba kell kerülniük azoknak, amikbõl kiindulva x nappal késõbbre a ciklusra jellemzõ helyzet adódik. Külön változóra ezért nincs szükség.

HB típusok:
Itt (12.oldal) Link pl. meg van magyarul a lista.
Ha német is jó, akkor: Link ahol példák is vannak az egyes típusokhoz.

A másik kérdés: a modelleket sehogyan sem tanítják meg a különbözõ cirkulációs korszakokra, szóval nincs bennük ilyen paraméter.

Más logikus ok nem jut eszembe. Igen, midenképp!

Viszont én is kérdeznék:

A modelleket mennyire "tanítják meg" a különbözõ cirkulációs korszakokra? Vangenheim például az 1910-30 közötti idõszakot egyértelmûen zonális korszakként jellemzi, míg az 1940-60 közötti idõszakot meridionális cirkulációs korszaknak tartja.

A modellekbe be van-e építve a cirkulációs korszakot jellemzõ változó?

más: Valakinek megvan a Hess-Brezowsky féle makroszinoptikus skála (30 típus)?

Köszönöm a gyors választ, valószínûleg igazad lehet.
Az orográfián kívül ezek szerint fontos tényezõ lehet az enyhe és a hideg légtömegek ütközése.

Nekem egy egyszerû kérdésem lenne.
Miért hull átlagosan több csapadék a Dinári-hegységben, mint az Appenninekben?
A Dinári-hegység csak az Adriai-tenger felõl kaphat csapadékot, míg az Appenninek keletrõl az Adriai, valamint nyugatról a Tirrén és a Jón tenger felõl is.
A segítséget elõre is köszönöm!