Agrometeorológia

Igazad van, Floo, de azért szerintem a talajhõmérsékletrõl és a fejlõdéshez szükséges minimális idõrõl se feledkezzünk el! Nálunk például jóval nagyobb a tavaszi lemaradás, mint a nyári vagy az õszi.
Itt, a hegyek között a kora tavasz jóval hidegebb és a kötöttebb talaj is jóval lassabban melegszik fel, gyakoribb a tavaszi havazás is, mint a szomszédos folyóvölgyekben vagy az Alföldön. Április végétõl aztán hirtelen melegedés tapasztalható, fõleg a nappali hõmérsékleteket figyelve. Itt, a kismedencében ekkor tûnik el a környékbeli alföldi területekhez viszonyított csapadéktöbblet, ami csak augusztus közepétõl jelentkezik újra néhány hét erejéig. De mindez nem elég ahhoz, hogy a tetemes lemaradást akár õszre behozzuk, fõleg hogy azért itt a meleg nappal ellenére az éjszakák nyáron is viszonylag hûvösek.
Itt egyébként e héten kezdett el virítani az akác, és a korai cseresznyék is most kezdenek el pirosodni.

Hogyne lehetne!
Sõt!
Néhány éve egy hónap eltérés volt a kajszivirágzásban Letenye-Lenti környéke és Pilisborosjenõ között.
Északkelet és délnyugat között is gyakran 2-3, vagy akár 4 hét különbség szokott lenni.
Persze, ha bejön egy olyan, mint e hónap elején, hogy 2 hétig 17 fok van Madridban és 26 Moszkvában, akkor akár Moszkvában is nyílhat elõbb virág. Csak kérdés, ez a jelenség mennyire volt gyakori régebben, 30-50-70-100 évvel ezelõtt.

Például voltam hétvégén Dél-Baranyában, és az akácvirágzás, a kukorica és egyéb gabonák teljesen azonos fenológiai állapotban vannak, mint felénk.
Azzal együtt, hogy ott elõbb vetik a kukoricát, úgyhogy hendikeppel indulnak, de voltak akkora kis kukoricatáblák, hogy alig látszottak.
Viszont amin meglepõdtem, hogy több, sárga repcetáblát láttam Link , közben felénk sárga repcét nem találni már.
Az akácvirágzásban Dél-Baranyában 80 %-os kárról beszélnek, ha a kevésbé alapos megfigyelõ végigmegy arrafelé, azt gondolná, elvirágzott az akác, pedig nem. Rá vannak rohadva a virágok. A múltkori hideget és 100 mm-eket hozó ciklon elõtti pár napos idõszakban kedvezményezett volt az a vidék, így kicsit elhúzott az akácvirágzás, majd utána rárohadt. Itt néhány napos hátrányban voltunk, ezért itt kevesebb rohadt rá, több nyílt ki és virágzott rendesen.
Vannak térségek az országban, amik általában fej fej mellett haladnak, vannak, amik között nagyobb különbségek vannak tavaszodásban.
Tudnék még írni errõl 20 oldalt, marhajó téma az idõjárás, a klíma és a természet kapcsolata.
Mivel a növények hõt nem termelnek, így annyi fokosak õk is, mint a levegõ. Nagyon leegyszerûsítve. Így tökéletesen megfelelnek növényi indikátoroknak, hõmérõknek.
Persze egyedi és faji különbségek vannak, de ezek rendszeres figyelése közben ki lehet tapasztalni az összefüggéseket. Marhajó móka. Olyan összefüggésekre lehet közben rájönni, hogy az ember nem is gondolná.

Nos, közben járattam vinyómat a dolgon, és feltehetõen akik ezeket írják, a Zemplénben laknak...
Ellenõríztem a feljegyzéseimet és a zelnicemeggy már április 10-én elkezdett idén virágozni Szegeden. És az azért 20 nap differencia. Az biztos, hogy övezetesség van, de lehet ennyi különbség az ország déli és északi része közt?

Olvasom a Méhészet címû lapban, hogy a zelnicemeggy májusban virágzik. Hmm.. Hát annyi biztos, hogy itt Szegeden már április 15-én virágbaborultak.