Csillagászat és űrkutatás
Mikor Kornélnak válaszoltam, még nem követtem vissza, hogy mirõl is van szó a cikkben.
Te melyik villámra gondolsz amúgy? A "mezeire" vagy a sprite-okra?
Te melyik villámra gondolsz amúgy? A "mezeire" vagy a sprite-okra?
Ez mind oké, de számomra mindez nem magyarázza meg az említett villámos elméletet...
Külön kell választani az elsõdleges és másodlagos sugárzást. Az elsõdleges sugárzás majdnem mindig töltött, hisz ez kell ahhoz, hogy kölcsönhasson a gyorsító mezõvel (pulzárok stb). Aztán a légkörbe érkezéskor csapja szét a légköri atommagokat/atomokat/molekulákat, így megíndul a másodlagos sugárzás is. Ebben már van mindenféle töltésû részecske.
Szerintem, ami miatt nincs nagy (és az idõjárásra számottevõ hatást gyakorló) különbség az ionkoncentrációban a sarkok és az egyenlítõ között az az, hogy a sarkokhoz azok a részecskék érkeznek amelyek befogódtak a Föld mágneses terébe. Ebbõl következik, hogy ezek kissebb energiájúak, így szóródásuk nem jár olyan ionizációval ill nagy energiájú szekunder sugárzással, ami növelné a troposzférikus koncentrációt. Viszont 10-100MeV felett nincs kecmec, oda csapódik, amerrõl jön. Ez pedig homogén eloszlású. Szerencsére ezekbõl nagyságrendekkel kevesebb van.
Szerintem, ami miatt nincs nagy (és az idõjárásra számottevõ hatást gyakorló) különbség az ionkoncentrációban a sarkok és az egyenlítõ között az az, hogy a sarkokhoz azok a részecskék érkeznek amelyek befogódtak a Föld mágneses terébe. Ebbõl következik, hogy ezek kissebb energiájúak, így szóródásuk nem jár olyan ionizációval ill nagy energiájú szekunder sugárzással, ami növelné a troposzférikus koncentrációt. Viszont 10-100MeV felett nincs kecmec, oda csapódik, amerrõl jön. Ez pedig homogén eloszlású. Szerencsére ezekbõl nagyságrendekkel kevesebb van.
"A kozmikus sugárzásra nem hat a mágneses mezõ? Mert én még nem figyeltem meg, hogy a sarkkörön fokozottabb lenne a villámtevékenység... Ugyanez igaz a napszélre is."
Sziasztok!
Nem vagyok szakértõje a dolognak...A szóban forgó cikkbe éppen csak beleolvastam. Viszont annak idején amikor a légköri elektromosságot tanultuk nagyon megmaradt bennem az a meglepõ dolog, hogy a légkör ionjainak nagy része a kozmikus sugárzásnak, azon belül is valami speciális részecske (valami mezon?) ionizáló hatásának köszönhetõ. Ez alapján ha a sarkvidékek és az egyenlítõ vidéke között nem lenne különbség a labilitási feltételekben, akkor szerintem a sarkoknál lenne több villám...(egy ugyanolyan mélykonvekciós cella nagyobb potenciálkülönbséget hozna létre a több rendelkezésre álló ionból ...) mondjuk utána kéne nézni, hogy tényleg több ion van-e a troposzférában is a sarkoknál...
Ja várjál! a mágneses mezõ csak a töltéssel rendelkezõ részecskékre hat... Ez a bizonyos mezonféle viszont ugye nem az. inkább hagyjuk
Sziasztok!
Nem vagyok szakértõje a dolognak...A szóban forgó cikkbe éppen csak beleolvastam. Viszont annak idején amikor a légköri elektromosságot tanultuk nagyon megmaradt bennem az a meglepõ dolog, hogy a légkör ionjainak nagy része a kozmikus sugárzásnak, azon belül is valami speciális részecske (valami mezon?) ionizáló hatásának köszönhetõ. Ez alapján ha a sarkvidékek és az egyenlítõ vidéke között nem lenne különbség a labilitási feltételekben, akkor szerintem a sarkoknál lenne több villám...(egy ugyanolyan mélykonvekciós cella nagyobb potenciálkülönbséget hozna létre a több rendelkezésre álló ionból ...) mondjuk utána kéne nézni, hogy tényleg több ion van-e a troposzférában is a sarkoknál...
Ja várjál! a mágneses mezõ csak a töltéssel rendelkezõ részecskékre hat... Ez a bizonyos mezonféle viszont ugye nem az. inkább hagyjuk
Vannak benne elírások, az a "mágneses mezõ nem hat" dolog fõként szemet szúrt. Ízlések és pofonok!
Szép cikk, de azért eléggé csodálkozó fejet vágtam itt-ott. Hogy egy távoli csillag befolyásolná a villámtevékenységet...
Privát vélemény következik: Szerintem ez baromság. Kozmikus sugárzás nélkül mi történne a zivatarfelhõvel? Szorulása lenne?
"Ám a légkörbe jutó kozmikus sugárzás átmenetileg felbontja a levegõ molekulaszerkezetét."
Univerzális egy kozmikus sugárzás lehet, hiszen a Föld születésekor is volt jelentõs villámtevékenység, de akkoriban még más levegõt szívtunk. Vagy ez nem számít?
A kozmikus sugárzásra nem hat a mágneses mezõ? Mert én még nem figyeltem meg, hogy a sarkkörön fokozottabb lenne a villámtevékenység... Ugyanez igaz a napszélre is.
Igazából azt nem értem, hogy ha felmerül egy kérdés, amire nem találjuk rögtön a választ, akkor azt miért fényévekre innen keressük?
Továbbá azért, mert bedobjuk az "RSP is egy nagy rejtély"-kártyát, attól még nem lesz misztikusabb a dolog.
Na meg ilyen mondatok: "A viharok durvák, a villámlás pedig kiszámíthatatlan…"
Bocsánat, nekem nem tetszik!
Privát vélemény következik: Szerintem ez baromság. Kozmikus sugárzás nélkül mi történne a zivatarfelhõvel? Szorulása lenne?
"Ám a légkörbe jutó kozmikus sugárzás átmenetileg felbontja a levegõ molekulaszerkezetét."
Univerzális egy kozmikus sugárzás lehet, hiszen a Föld születésekor is volt jelentõs villámtevékenység, de akkoriban még más levegõt szívtunk. Vagy ez nem számít?
A kozmikus sugárzásra nem hat a mágneses mezõ? Mert én még nem figyeltem meg, hogy a sarkkörön fokozottabb lenne a villámtevékenység... Ugyanez igaz a napszélre is.
Igazából azt nem értem, hogy ha felmerül egy kérdés, amire nem találjuk rögtön a választ, akkor azt miért fényévekre innen keressük?
Továbbá azért, mert bedobjuk az "RSP is egy nagy rejtély"-kártyát, attól még nem lesz misztikusabb a dolog.
Na meg ilyen mondatok: "A viharok durvák, a villámlás pedig kiszámíthatatlan…"
Bocsánat, nekem nem tetszik!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat