Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Ehhez még egy kis kiegészítés: a jet-magoknak önmagukban van egy saját cirkulációs rendszere, és ahol a jet-mag környezetében a magasban divergencia van (bal-kilépõ és jobb-belépõ zónák), ott van a cirkuláció felszálló ága, tehát ott erõsödik még jobban a feláramlás. Link
Ez persze a legspeciálisabb eset, ahogy írod, az egyszerû jet-divergencia is fokozza a feláramlást.
Egyébként szerintem ebben a témakörben is vannak egyet nem értékek a meteorológusok között is, ezért lehet különbözõ véleményeket találni. Mi pl. a szupercellák taglalásánál azt tanultuk, hogy a szélnyírásnak (ami ugye tulajdonképpen az erõs magassági szél) van egy szívó hatása, ami fokozza a szupercellákban a feláramlásokat. Amikor viszont tavaly a viharvadász találkozóra készítettem az elõadásomat és említés szintjén beletettem ezt, akkor egy másik meteorológus azt mondta, szerinte ez nem így van, hanem a szupercellákban inkább az örvényességbõl eredõ nem-hidrosztatikus nyomási járulék fokozza a feláramlást, és a szélnyírás hatása ilyen szempontból csekély.
Ez persze a legspeciálisabb eset, ahogy írod, az egyszerû jet-divergencia is fokozza a feláramlást.
Egyébként szerintem ebben a témakörben is vannak egyet nem értékek a meteorológusok között is, ezért lehet különbözõ véleményeket találni. Mi pl. a szupercellák taglalásánál azt tanultuk, hogy a szélnyírásnak (ami ugye tulajdonképpen az erõs magassági szél) van egy szívó hatása, ami fokozza a szupercellákban a feláramlásokat. Amikor viszont tavaly a viharvadász találkozóra készítettem az elõadásomat és említés szintjén beletettem ezt, akkor egy másik meteorológus azt mondta, szerinte ez nem így van, hanem a szupercellákban inkább az örvényességbõl eredõ nem-hidrosztatikus nyomási járulék fokozza a feláramlást, és a szélnyírás hatása ilyen szempontból csekély.
Sziasztok! Tudna valaki segíteni kéményhatás-ügyben?
A neten legtöbben azt írják, hogy zivatarok belsejében alakul ki, ezt még nagyjából értem. Sándor Valériánál viszont azt olvasom, hogy a jetstream pipetta-elven talajközeli feláramlást hoz létre, de más, kapcsolódó jelenségrõl, pl. zivatarról nem beszél.
Mi hozza létre itt a kéményt? Mi veszi rá a jetstream-et, hogy tíz km mélyrõl szipkázzon levegõt? Mi a feltétele egy ilyen kialakulásának? Elõre is köszönöm a választ.
A neten legtöbben azt írják, hogy zivatarok belsejében alakul ki, ezt még nagyjából értem. Sándor Valériánál viszont azt olvasom, hogy a jetstream pipetta-elven talajközeli feláramlást hoz létre, de más, kapcsolódó jelenségrõl, pl. zivatarról nem beszél.
Mi hozza létre itt a kéményt? Mi veszi rá a jetstream-et, hogy tíz km mélyrõl szipkázzon levegõt? Mi a feltétele egy ilyen kialakulásának? Elõre is köszönöm a választ.