Agrometeorológia

Teljesen igazad van, aki igazat ír és jogosat, azt sosem tekint(ett)em észosztásnak vagy kioktatásnak, csak ha valaki minden utánajárás nélkül totál fogalmatlanul okos akar lenni, akkor igen.

Sajnos én erre a precizitásra alkalmatlan vagyok, ezért teszem be a fényképeket és a leírásokat, hogy akit érdekel olvassa, tanuljon belõle, illetve össze legyenek gyûjtve, aki eddig érdeklõdött a témáról, azoknak mind ajánlottam ezt vagy a bioszféra fórumot, 1-2 kulcsszót és lehet olvasgatni.
Annak a néhány cikknek és tanulmánynak a megírása is csoda volt tõlem. Igaz, a 172 oldal azért nemsemmi mutatvány
Szerintem ez a maximum tõlem, a már leírtakból és alaptermészetembõl fakadóan. Szerintem ez nem annyira katasztrófa, mint amikor valaki pont ennek a fordítottja, gyûjti az adatot mint a fene, számol, rajzol, ír, csak éppen nem megfelelõ módszertannal, nem megfelelõ következtetéssel.

A magyar mezõgazdasági és gyümölcstermesztési szakma olyan elképesztõ hibákat halmoz össze, annyira el vannak maradva, annyira rosszul használják ki az ország adottságait, hogy ez adatok nélkül is nyilvánvaló.
Szerencsére némi foganatja már van a munkámnak, és mivel felülrõl nem lehet eljuttatni az információt a megfelelõ körökbe, így alulról építkezünk. Külföldön az elõbbi mûködne, nálunk az utóbbi mûködget, buktatókkal, nehézségekkel, de nem eredménytelenül.
Oszt majmeglássuk
Köszi az észrevételt és a kívánságokat.

Persze, értem én, és nem is gondolom, hogy feladatod lenne elvégezni mások dolgát, amihez nyilván kell idõ, pénz, eszköz meg satöbbi. Viszont Te vágtál bele ebbe a nagy feladatba: Tudod, hogy a téma tele van buktatóval és igenis megköveteli a precizitást, az egzakt mérési eredmények felmutatását, hogy ne csúsztatások és ahhoz hasonló tévhitek gyûjteménye legyen a végeredmény, mint amiket közben magad is állhatatosan kritizálsz - gyakran teljes joggal. Viszont a hitelességhez legalábbis mindenképpen kellenek kézzelfogható eredmények.

Ne érts félre, nem kioktatásnak szánom mindezt, mindannyiunk, de fõleg a téma érdekében mondom: szerintem csak akkor lesz eredménye és foganatja a munkádnak, ha egyszer összhangba kerül a tényleges kutatási eredmény és azok kommunikációja. Én is azt szeretném, ha lenne eredménye. Sõt, ezt is kívánom.

No, észosztás berekesztve.

Ebben is van igazság!
Viszont volt olyan is, hogy a domb felsõ harmadában volt csak repce, a repce alsó vége alatt még 50 méteres szintkülönbség volt lefelé a völgybe.
A repcetábla alsó fele és a felsõ fele között ebben az esetben nem nagyon volt szerintem nedvességi különbség. A völgy alja és a teteje között egészen biztosan.
Számok és mért adatok nincsenek, mivel és mikor mérjem?
Ha ez lenne a szakmám, és ezért fizetne valaki vagy valami, akkor biztosan ebben kutatnék és akkor lenne szám és adat.
Így csak a megfigyelés van.
Ha majd valaki elolvassa ezt a fórumot valamikor, akkor lehet lát benne fantáziát, és majd megméregeti. Vagy ha sok-sok pénzem lesz késõbb, akkor majd kiméregetem
Egyébként azzal kapcsolatban, amit írtál: kár, hogy nem lehet megoldani azt, hogy a vetés idejében a dombokat hamarabb bevessék pont amiatt, amit írtál, merthogy a dombokon elõbb éri el a talaj a vetéshez szükséges hõmérsékletet, mint a völgyekben (mivel ugye a víz is lefolyik, a középhõmérséklet is magasabb, a szél is jobban jár ott, enyhébbek az éjszakák, szárazabb a levegõ éjjel, jobban szárad stb.).
Bár ez a vetésidõ is sántít nekem kicsit, mert az Alföldön és a melegebb talajú vidékeken hamarabb vetnek általában, mint felénk.
Viszont múlt éven egy kukoricatáblát elvetettek Nagykanizsa-Becsehely között már "február végén", és sokkal nagyobb volt májusban, mint amiket a Dél-Dunántúlon és Baja környékén láttam.
Elvileg mivel itt hidegebb a talaj, ezért amennyiben ez befolyásolja a növény növekedését és a vetés idejét, ez nem fordulhatna elõ.
Egy Lenti környéki mezõgazdasági vállalkozóval múlt tavasszal elvettettem jóval a szokásos elõtt a kukoricát, mint szokták, és kb. 3-szor akkora volt tavasz végén, mint a többi környékbeli átlagos kukoricatábla.

Ez igazán örömteli, a magam részérõl szívesen csatlakoznék is. Saját tapasztalatom alapján a kezdeti nehézségeket leginkább az összevetésre alkalmas növények körének összeállítása, de méginkább a fenofázisok fogalmának pontos meghatározása jelenti. Pl. neked meg nekem nem biztos, hogy a "virágzás kezdete" vagy a "rügypattanás", stb. névre hallgató fenofázis ugyanazt jelenti. Aztán a megfigyelt növények élõhelye is kényes tényezõ, ha igazán reprezentatív és a késõbbiekben használható eredményt szeretnénk produkálni. Valami hasonló ez, mint a meteorológiai észlelgetés, csak nincs olyan beruházásigénye hálistennek.

Jaaa...én meg azt hittem, elárasztasz majd számokkal, mért adatokkal...

Bevallom, nekem kicsit furcsa ez a megközelítés, szerintem a bázishõmérsékletet is figyelembe vevõ hõösszegszámítás sokkal közelebb vinne a megoldáshoz. Ez így egy kicsit találgatós, úgy érzem.
Az akác magas bázishõmérsékletû, ám magas növésû, fás szárú növény, nem véletlenül reagál másképp a hõmérséklet alakulására, mint az alacsony bázishõmérsékletû és növésû, tõrózsás repce. Továbbá: figyeld meg, hogy még az akác fiatal és idõs egyedei sem egyszerre hajtanak ki, jónéhány nap van köztük, mégpedig az idõsek rügyeznek késõbb, amikor az alacsony "jövéseken" már jól fejlett levelek vannak! Hát ez meg hogy lehet?

Aztán mi van akkor, ha a repcére nem is a levegõ, hanem mondjuk a talaj hõmérséklete van nagyobb hatással? És ha annak a bizonyos dombnak az alján nagyobb a talajnedvesség, következésképpen nehezebben melegszik, míg a szelesebb dombtetõn szárazabb, ennél fogva melegebb is a talaj? Merthogy egyazon tábla nedves, vagy akár sekély belvizes részein is késõbb nyílik a repce, mint ahol nincs belvíz, holott a kis távolságok miatt a levegõ hõmérséklete simán kiegyenlítõdik advektív módon, a talajé viszont nem! (Na persze itt azért egyéb tényezõk is hatnak közben, ha vízborítás van.)

Nehogy kötözködésnek vedd ezeket, mindössze továbbra is hiányolom az egészen konkrét, számszerû, mért adatokat és a téma összetettségéhez méltó alaposságot. Az elánnal és a törekvéssel viszont nincs bajom, sõt.

Floo: Jó reggelt!
No, hát ha egyetértünk, annak én csak örülök. Azért érzem mégis idõrõl idõre szükségét, hogy a témában szót emeljek (akár a radmin ürügyén is ), mert azt látom, az ember szereti leegyszerûsíteni az általa megtapasztalt jelenségeket, azok magyarázatát meg pláne. Ebben az esetben elég összetett folyamatokról van szó, borzasztó közel van egymáshoz objektív és szubjektív megítélés, így nagyon nagy a lehetõség téves következtetések levonására. Ez alól én sem vagyok mentes, sõt, elõfordul, hogy egyszerûen nem tudom azonosítani egy-egy növényi tünet vagy reakció pontos okát, márpedig ez lenne az alapja a növényi indikátorok használatának.
Nagyon kényes, afféle "interdiszciplináris" terület ez, messze nem elég kenni-vágni a meteorológiát, fizikát, növényszervezettant, növényélettant, biokémiát: egyszerre kell otthon lenni mindben, mégpedig objektív látásmóddal, és az általad említett rendszeres megfigyelésekkel, módszerességgel.

Írod: "...az adott növények közül van ami a napi, heti és havi középhõmérsékletre, van ami az éjszakaira, van ami a nappali hõmérsékletre, van ami pedig a napsütés mennyiségére érzékeny és ezek alakulása befolyásolja a fejlõdését..."
Erre kíváncsi lennék, nagyon szívesen olvasnám, mire jutottál a témával kapcsolatban: említhetnél konkrét példákat, és a módszert, amivel ki tudtad mutatni az összefüggést.

Kaszabubu:
Köszönöm a reakciót, amint látom, nálad inkább a levelek öregedése miatt van a hóka szín, égési tünetek szerencsére nincsenek. Én ezúttal kukoricából hoztam képeket: Link Link Link
Jobbára a levél ívének a nap irányával minél meredekebb szöget bezáró része károsodott. Viszont még mindig kétségek között hányódom abban a tekintetben, hogy mekkora része ennek a sugárzás direkt hatása, illetve mekkora a hõhatás okozta közvetett kár C4-es növényrõl lévén szó.
Ad2: Szõrös disznóparéj

szeke:
Vannak esetleg konkrét terveid a projekt megvalósítására? Mert tényleg megérne egy misét, még ha macerás téma is...