Csillagászat és űrkutatás

Újabban komolyan veszik a sötét anyagot. Van olyan galaxis-szimulátorom, melyet futtatni lehet "hagyományos módon" és "sötét anyaggal". Nemegyszer meglepõ hasonlóság jelentkezik a realitással, "dark matter" hozzáadásával a galaxis modellezett kialakulásán érzékelhetõ lesz a sötét anyag hatása DE a reális "valamire emlékeztetõ" külsõ megjelenés hagyományos módon, sötét anyag nélkül is kialakítható a csillagok számának, tömegének, eloszlásának, sebességének paramétereit állítgatva. Persze ehhez "nyugdíjas türelem" és szabadidõ kell. A 6 GHz-es gépemen 1 Gb RAM és külön videomemória mellett is olykor több óra futásidõ kellett, sõt megesett hogy túlhevült a grafikus kártya mert saját hûtõje nem tudta eléggé hûteni, aztán a proci is visított, kis híján elfüstölt tõle a gép, pedig nagyméretû ablakventillátorral hûtöm a procit

A hosszú periódusú illetve egyszer betérõ üstökösök nem akkor szakadtak csak ki az Oort-felhõbõl, amikor már volt emberiség. OK, nem túl hosszú az élete egy üstökösnek,ha egyszer bejut a belsõ Naprendszerbe, ez biztos, de ha a Föld geológiai korát nézed, már jócskán voltak ilyen lehetõségek. Egyébként a NASA oldalán is olvasható a dolog (http://solarsystem.nasa.gov/planets/profile.cfm?Object=OortCloud&Display=OverviewLong) szóval annyira nem hihetetlen elmélet szerintem, max. kis mértékû a gyakorlati bizonyítéka. A Tejútrendszerben való keringésünknek még a klímára való hatása is mérhetõ amúgy. Arról nem beszélve, hogy nem önálló hatásokban kell gondolkodni, hanem egy csomó hatás összeadódásában. Azt is vedd számításba, hogy az Oort-felhõ nem az Ekliptika síkjában van, ráadásnak majdnem egy fényévnyire a Naptól, s igencsak gyenge már a Nap (és a belsõ Naprendszer összességének) gravitációs hatása ott, az onnan bejutó égitestek pályája is szokatlan, ráadásnak elõfordul, hogy csak egyetlen egy alkalommal látogatnak be, úgyhogy valóban rémesen sok a megoldatlan kérdés még ez ügyben. S, hogy ezt méginkább növeljem, senki nem vette számításba az olyasmit, mint pl. a sötét anyag, sötét energia hatása (amelyet szintén csak elméletben bizonyítottak - Vera Rubin, Link ).
Lehet még fokozni a misztikusnak látszó dolgokat ám! :-)

Astroman sztem járulékos információ, a téma hozta fel Megint tanultam valamit a fórumon (gondolom mások is), köszi az infot

Most ráhibáztál! Az eredeti szakmám malom- és keveréktakarmányipari technikus, így helyesbítenélek: ha a pelyva és az ocsú közül el akarod dobni valamelyiket, akkor inkább a pelyvát dobd el! Ugyan mind a kettõ hasznosítható (hasznosítják is) állati takarmányozásra, de az ocsúnak nagyobb a takarmányozási tápértéke!
De ezzel már véglegesen (ahogy eddig is) elrugaszkodtunk az eredeti témától!

Protestálok, nem értem ezt az "egykönyvû netes" minõsítést Nagyon is jó a net, csak türelmesen ki kell válogatni "a tiszta búzát a pelyvából, ocsut eldobni" Nem mellesleg lassan fél évszázada (47 éve) amatõrcsillagászkodom, mindig elolvas/tam/om a hozzáférhetõ nyomtatott szakirodalmat. Sok elmélet meg is bukott azóta
Ui: szerintem aki "leminõsíti" a netet, annak nincs türelme vagy ideje szétválogatni a hiteles információt és a kommersz írásokat. Szerintem a netes keresés sem más, mint amikor az ember a könyvtárban böngészi a könyveket és kiválasztja az autentikus forrást. Az internet nem elsõsorban a pornó és a játékok birodalma, hanem egy óriási soknyelvû virtuális könyvtár, tudni kell benne keresni. Kissé olyan ez számomra, mintha valaki az elsõ tárolóhoz lépve csak ponyvát-krimit talál, emiatt azonnal és csalódottan távozik a könyvtárból

Értem én amit írsz a kiemelések nélkül is!
Most tulajdonképpen ugyanarról beszélünk!
Csillagászati ismereteimet idestova 20 éve - ha amatõr szinten is - szakirodalomból szerzem az információkat, nem a netrõl! - Utóbbit sokszor kicsit megbízhatatlannak tartom!

Sok feltételezés található a neten Pl. Link
(A Hipparcos mûhold adataira támaszkodik, de idézek pár sort
"A Napot körülvevõ Oort-felhõ a feltételezések szerint egy kb. 100 000 csillagászati egység sugarú, nagyjából gömb alakú része a Naprendszernek, amely rengeteg (1012 - 1013) üstökösmagot tartalmaz, tömege összesen mintegy néhányszor tíz földtömeg. A felhõ létére az óriási, elnyúlt pályán keringõ hosszú periódusú üstökösök megfigyelt nagy száma alapján következtethetünk." Kiemeltem két kulcsszót

Semmi baj, hogy leírtad és természetesen nem huzakodásnak veszem, hiszen nem lehet mindenrõl mindenkinek ugyanaz a véleménye! Többek közt azért is vagyunk itt, hogy kibeszéljük az ilyen és hasonló dolgokat!

Visszatérve az eredeti témára: elõzõ hsz-omban nem írtam oda, hogy ez egy elmélet a sok közül!
Természetesen az Oort-felhõ létezésére nincs kézzelfogható bizonyíték, de a hosszú periódusú üstökösöket onnan származtatják! Egyszóval én oda akartam kilyukadni, hogy ez az elmélet nálam megbukik, ahogy az elõzõ fejtegetésemben próbáltam leírni: tehát a Nap az üstökös-kutatás, a csillagászat tudományág, az emberiség létezése óta nem haladt el annyi közeli csillag mellett, amik hatással lehetnének az Oort-felhõre, mint amennyi üstököst ismerünk, amik az Oort-felhõbõl eredeztethetõek!

Hogy a sok elmélet közül melyik áll a legközelebb a valósághoz, lövésem sincs és valószínû, nem a mi életünkben fog kiderülni, hogy melyik az igazi!

Astroman kollega, nem védem Nolit (képes megvédni magát ha akarja) sem huzakodni nem akarok DE (idézem Nolit)
"... ha valamely gravitációs hatás kitéríti õket... ilyen gravitációs hatás (pl. a Naprendszer hosszú útján a galaxisunkban olyan csillag közelébe jut, amelynek már elég ereje van az üsti kilökéséhez) véletlenszerû, nem nagyon tudunk egyelõre olyasmit, amivel elõjelezhetõ lenne a kilökõdés, mivel magát az Oort felhõt se nagyon ismerjük, leginkább csak az onnan eredeztetett égitestek által van valami képünk róla"
Vastagítva és aláhúzva kiemeltem kulcsszóként egy jelentéktelen közismert rövidítést a "pl." azaz "például" Nos számomra ez arra utal, hogy több lehetõség is van, például a megemlített A másik "kulcssort" csak aláhúztam.
Sztem az sem mellékes hogy a csillagok, így a Naprendszer sem tökéletes ellipszispályán kering a Galaxis magja körül, pályájuk folyamatosan módosul kis mértékben, mindegyiknek saját iránya, sebességvektora van mely csillagászati léptékben elenyészõ, de akár felénk is közelíthet és idõvel akár érvényesülhet gravitációs hatása. Kozmikus léptékben, kellõ idõ után a gyenge hatások is katasztrofális eredménnyel végzõdhetnek (hasonlóan a meteorológiában emlegetett "Lorentz-féle lepke" szárnycsapásához). Azt sem hagynám ki, hogy keringési pályák nem stabil ellipszisek, mivel a centrifugális és centripetális erõk nem egyenlítik ki egymást tökéletesen, spirális pályák a torzult téridõben, így a keringõ test minden egyes keringéssel közelebb kerül központi objektumához, igaz rendkívül kicsi mértékben (a keringõ test mintha "zuhanna" központi objektuma felé, de végtelenül lassan). Egyes feltevések szerint a gravitációs állandó sem állandó. Továbbá minden számításhoz elengedhetetlen a PI értékének használata. Szoftvereimben én csak hét tizedesjegyig használom (levélcímnek se rossz [email protected]) de a PI jelenlegi ismereteink szerint végtelen szám, ergo a pályaszámítások bármilyen pontosak is, ahogy növekednek a távolságok csak közelítõ adatokat eredményeznek Astroman, nem huzakodás, egyéni vélemény

Igazából nem nagyon értek ezekhez a dolgokhoz, idõnként olvasok ilyen témákat is.
De én itt arra akartam kilyukadni, hogy pl. az általad említett Oort-ból, nem 2 év alatt jut el a földig egy üstökös.
Egyébként köszi az olvasnivalót!

"...a Naprendszer hosszú útján a galaxisunkban olyan csillag közelébe jut, amelynek már elég ereje van az üsti kilökéséhez"

Ez egy ismert, de korántsem elfogadott elmélet és a valósághoz talán ennek van a legkisebb mértékben köze!
Ugyanis a Nap kb. 250 millió év alatt kerüli meg a Tejútrendszer magját! Tehát ez azt jelenti, hogy nem sûrûn találkozik, illetve kerül közelebb szomszédos csillagokhoz, így amióta üstököskutatás létezik, azóta nem sok csillag gravitációs tere hatott az Oort-felhõre!
Inkább valami nagyobb, Naprendszeren kívüli objektum (máshonnan elszabadult kisbolygó, üstökös) okozhat perturbációt!

Épp tegnap volt ezredik ismétlésben a Deep Impact címû film.
Hát abban is elég sok érdekesség van.
Becsapódás elött 2 évvel fedeznek fel egy üstököst, ami azért nem olyan picike darab...
Ekkora objektumok mozgását, pályáját évtizedekre elõre kitudják számítani ma már.
Na meg rászállnak ûrhajóval, az ûrhajó építését meg titokban tudják tartani...
Baromság.