Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Lász mester már cáfol is:-)
Igen, nem tudom mikor születtél és bizony ritka dolog ez amit írtál, de nem példa nélküli. Az 1953-54-es õsz téli szezon pont jó példa rá.
Bizony meleg és száraz szeptember rekord közeli október közép és az egyik legzordabb tél következett rá. Az õsz elsõ kétharmada 30 mm csapadékot sem hozott a fõvárosra, hozzá 2-3 fokkal volt átlag felett a hõmérséklet, olyannyira, hogy pont ezekben a napokban országosan 25-30 fok volt.
Aztán jött a rémálom az ország számára nagyon hosszú zord tél kemény fagyokkal, de továbbra is viszonylag kevés csapadékkal, igaz január havas volt azért.
Egy dolgot, és most mindenikek írom, hogy nem szabd elfelejteni! Méghozzá hazánk éghajlati viszonyaiban szinte minden belefér, jó Antarktisz és Kuvait nem, de a többi simán. Olyan helyen van a medencénk, hogy a zord hosszú havas téltõl kezdve, a fél éven keresztül tomboló száraz nyáron át, a monszunos 2010-es éven keresztül, tényleg minden volt, és lesz is ha tetszik ha nem.
Így minden kialakult rendszer követheti egymást, egy forró nyár-õsz után következhet egy zord tél de fordítva is, így amit próbálunk kitalálni arra gyakran rácáfol maga az alany:-)
Már azt kezdem érteni, hogy egy bizonyos klimatikus viszonyok egymással kölcsönhatással vannak. Értsd itt azt, hogy egy zonális idõszakban kevés esélye van egy forró nyárnak és egy havas télnek, persze elõfordult de csak epizód jelleggel, néhány hétre vagy egy-egy hónapra.
De amit most élünk vagy éltek õseink pl a 1940-es években akkor bátran mondhatták, hogy zord tél lesz hisz borzalmas száraz nyár volt több alkalommal 40 fokokkal. És bizony többnyire ez következett.
Váraljametnek nagyon jó a kontinentális index grafikonja ott lehet látni mirõl is van szó.
Tehet ebben az idõszakban egy zord tél fog következni lehet idén de, 5-10 éven belül meg kell jönni egy igazi 40-es évek telének, vagy elég egy 2002-03-as tél hisz az is nagyon zord volt, de azt is lehet überelni, és tuti befog következni, hisz ez az áramlási és viszony amit ezekben az években élünk nagyon kedvez neki.
Igen, nem tudom mikor születtél és bizony ritka dolog ez amit írtál, de nem példa nélküli. Az 1953-54-es õsz téli szezon pont jó példa rá.
Bizony meleg és száraz szeptember rekord közeli október közép és az egyik legzordabb tél következett rá. Az õsz elsõ kétharmada 30 mm csapadékot sem hozott a fõvárosra, hozzá 2-3 fokkal volt átlag felett a hõmérséklet, olyannyira, hogy pont ezekben a napokban országosan 25-30 fok volt.
Aztán jött a rémálom az ország számára nagyon hosszú zord tél kemény fagyokkal, de továbbra is viszonylag kevés csapadékkal, igaz január havas volt azért.
Egy dolgot, és most mindenikek írom, hogy nem szabd elfelejteni! Méghozzá hazánk éghajlati viszonyaiban szinte minden belefér, jó Antarktisz és Kuvait nem, de a többi simán. Olyan helyen van a medencénk, hogy a zord hosszú havas téltõl kezdve, a fél éven keresztül tomboló száraz nyáron át, a monszunos 2010-es éven keresztül, tényleg minden volt, és lesz is ha tetszik ha nem.
Így minden kialakult rendszer követheti egymást, egy forró nyár-õsz után következhet egy zord tél de fordítva is, így amit próbálunk kitalálni arra gyakran rácáfol maga az alany:-)
Már azt kezdem érteni, hogy egy bizonyos klimatikus viszonyok egymással kölcsönhatással vannak. Értsd itt azt, hogy egy zonális idõszakban kevés esélye van egy forró nyárnak és egy havas télnek, persze elõfordult de csak epizód jelleggel, néhány hétre vagy egy-egy hónapra.
De amit most élünk vagy éltek õseink pl a 1940-es években akkor bátran mondhatták, hogy zord tél lesz hisz borzalmas száraz nyár volt több alkalommal 40 fokokkal. És bizony többnyire ez következett.
Váraljametnek nagyon jó a kontinentális index grafikonja ott lehet látni mirõl is van szó.
Tehet ebben az idõszakban egy zord tél fog következni lehet idén de, 5-10 éven belül meg kell jönni egy igazi 40-es évek telének, vagy elég egy 2002-03-as tél hisz az is nagyon zord volt, de azt is lehet überelni, és tuti befog következni, hisz ez az áramlási és viszony amit ezekben az években élünk nagyon kedvez neki.
A 2006-os év volt a kiugró, akkor már október végén aligha volt levél a fákon, és hideg volt, november elején, heves hózáporok voltak, viharos É-i szelek fújtak... És lám a kétezres évek legenyhébb tele volt! A szeptember se volt akkor hûvös közel 20 nyári nap volt itt Kecskeméten 2006 szeptemberében. Az október már más tészta volt, aztán a november eleji telet, ködös, de viszonylag enyhe december, majd az újévet egy tavaszias, viharos január követte.
Idén hamarabb hullottak a levelek, tavaly az október 29-én érkezett havazáskor még zöldben kápráztak a fák többnyire, de azt követõen gyorsan lehullottak, így november elejére tevõdött a teljes lombhullatás. Most kicsivel elõrébb járunk, a korán jött kemény fagyok miatt.
Idén hamarabb hullottak a levelek, tavaly az október 29-én érkezett havazáskor még zöldben kápráztak a fák többnyire, de azt követõen gyorsan lehullottak, így november elejére tevõdött a teljes lombhullatás. Most kicsivel elõrébb járunk, a korán jött kemény fagyok miatt.
Ezzel szemben, tartósan elõoldali-anticiklonális, száraz és túl meleg õszelõ, azután az õsz második felében mozgalmas, szeles, csapadékos, huzamosan hûvös idõ gyakran enyhe, zonális télközepet von maga után.
Érdekes, hogy a népi regula szerint ha sokáig fent marad a levél a fákon, hideg tél várható. Azért érdekes, mert jól egybecseng az anticiklonális október-novemberrel, illetve a nagy szelek, csapadékhullások hiányával ebben az idõszakban.
A lényeg, hogy NEM AZ OKTÓBERI TARTÓS ELÕOLDAL KELL, HOGY ELKESERÍTSE A TÉLVÁRÓT, HANEM A SZEPTEMBERI! Ez nagy különbség, ne feledkezzünk meg róla.
Egyébként elõfordult, hogy végig változékony, esõs, hûvös õsz után szintén változékony, havas, szeles tél jött: 1981/82.
Olyanra viszont nemigen tudok visszaemlékezni, hogy száraz, meleg, dél-délkeleti szeles szeptember és október-elõ után zord télközép következett volna (lász mester mindjárt megcáfol!
)
Vagy még inkább: ha nagyon nincs számba vehetõ hidegleszakadás, hidegöblítés az õsz elsõ felében, hanem mindig délies áramlások vannak, az hideg télelõ, télközép szempontjából rossz jelnek számít.
Érdekes, hogy a népi regula szerint ha sokáig fent marad a levél a fákon, hideg tél várható. Azért érdekes, mert jól egybecseng az anticiklonális október-novemberrel, illetve a nagy szelek, csapadékhullások hiányával ebben az idõszakban.
A lényeg, hogy NEM AZ OKTÓBERI TARTÓS ELÕOLDAL KELL, HOGY ELKESERÍTSE A TÉLVÁRÓT, HANEM A SZEPTEMBERI! Ez nagy különbség, ne feledkezzünk meg róla.
Egyébként elõfordult, hogy végig változékony, esõs, hûvös õsz után szintén változékony, havas, szeles tél jött: 1981/82.
Olyanra viszont nemigen tudok visszaemlékezni, hogy száraz, meleg, dél-délkeleti szeles szeptember és október-elõ után zord télközép következett volna (lász mester mindjárt megcáfol!
Vagy még inkább: ha nagyon nincs számba vehetõ hidegleszakadás, hidegöblítés az õsz elsõ felében, hanem mindig délies áramlások vannak, az hideg télelõ, télközép szempontjából rossz jelnek számít.
Azt a mindenit! Azért elég ritkán fordul elõ, hogy a Kárpát-medence és környéke legyen kontinensünk hidegpólusa
Jól jönnek egyébként ezek az enyhe napok, ugyanis a metneten már többször kitárgyalt elõjelek alapján egy átlagos télnek 20, míg az átlagosnál valamivel vagy jelentõsen hidegebb télnek jó 60-70%-ot adok jelenleg. Átlagosnál enyhébb tél esélye legjobb esetben 10%.
Torinno: ´a CFS nem egy megbízható modell´ (hivatkozás: A Tél bukása c. eposz)
Jól jönnek egyébként ezek az enyhe napok, ugyanis a metneten már többször kitárgyalt elõjelek alapján egy átlagos télnek 20, míg az átlagosnál valamivel vagy jelentõsen hidegebb télnek jó 60-70%-ot adok jelenleg. Átlagosnál enyhébb tél esélye legjobb esetben 10%.
Torinno: ´a CFS nem egy megbízható modell´ (hivatkozás: A Tél bukása c. eposz)
Igazad van de nem csak Putnok marad ki a többi állomás is szép értéket hozott. Nem írhatom le mind ami kimaradt:-) pl Hajdúnánás -27,9 fok. De többnyire országosan -20 fok alatt volt a minimum-hõmérséklet szinte mindenhol.
Az adatbázisban jelenleg szereplõ október 11-én mért 30,0 fok Túrkeve. Azonban valószínû, hogy október 20 körül még elõfordulhatott.
Egyre több adatot találunk amely errõl árulkodik, sõt november elején is van már bõségesen nyári nap itt 25-26 fokról beszélünk, sõt pl Harkakötöny november 16-án 25,5 fokot hozott 1963-ból ekkor Baján 24,7 fok volt.
Így még nincs teljesen feldolgozva, de a október 20-ig volt hazánk területén hõségnap.
Igen az 1954-es januári végi nagy hideg így nézett ki amit tudunk:
január 27:
-25,2 Nyíregyháza,
-25,4 Bábolna
-26,5 Mátészalka
-27,0 Kecskemét-Nagynyír
január 28:
-27,6 Nyíregyháza
és itt volt a -30,1 Kisvárda.
Aztán februárban is volt egy nagy adag hideghullám több alkalommal is pl február 6-án -29,0 Medgyesháza stb.
Egyre több adatot találunk amely errõl árulkodik, sõt november elején is van már bõségesen nyári nap itt 25-26 fokról beszélünk, sõt pl Harkakötöny november 16-án 25,5 fokot hozott 1963-ból ekkor Baján 24,7 fok volt.
Így még nincs teljesen feldolgozva, de a október 20-ig volt hazánk területén hõségnap.
Igen az 1954-es januári végi nagy hideg így nézett ki amit tudunk:
január 27:
-25,2 Nyíregyháza,
-25,4 Bábolna
-26,5 Mátészalka
-27,0 Kecskemét-Nagynyír
január 28:
-27,6 Nyíregyháza
és itt volt a -30,1 Kisvárda.
Aztán februárban is volt egy nagy adag hideghullám több alkalommal is pl február 6-án -29,0 Medgyesháza stb.
Nálam már megvan az 5 mm. A mai cél a 30 mm elérése. Szerintem meglehet. [esõ]
Ezt egyszer már beszéltük, hogy jól kilóg az az adat a környéki állomások méréseibõl
Persze a jelenkori naményi és a nyírlugosi inverziós értékek is jól ki szoktak lógni mostanában.
Ezért az én is jónak tartom. A kontinentális hideg levegõvel kitöltött medence csodákra képes egy hosszú januári éjszakán...
--------------------------------------------------------
1,2 mm a tegnapi naményi csapadék, így 4,6 a havi szumma (vízügy). Ma ez mindenképpen nõni fog. Sõt, ezekben a percekben gyarapodik az elsõ adaggal.
--------------------------------------------------------
1,2 mm a tegnapi naményi csapadék, így 4,6 a havi szumma (vízügy). Ma ez mindenképpen nõni fog. Sõt, ezekben a percekben gyarapodik az elsõ adaggal.
Laci! Esetleg van infód (vagy bárki másnak), hogy melyik volt a legkésõbbi hõségnap itthon? Gondolom októberhez köthetõ 
A tegnapi idõjárás volt gyakorlatilag a tökéletes idõ számomra, reggel zivatar ébresztett, napközben sokat sütött a Nap, mellette gomolyfelhõk, 20-21 fok, mérsékelt szél
A tegnapi idõjárás volt gyakorlatilag a tökéletes idõ számomra, reggel zivatar ébresztett, napközben sokat sütött a Nap, mellette gomolyfelhõk, 20-21 fok, mérsékelt szél
Ha jól látom, új téltemetési rekordunk van. Ekkora csacsiságot még nem olvastam. Igazából a mai naptól vette kezdetét a téli félév, ez 6 hónap, vagy ha úgy tetszik 180 nap, amikor nálunk BÁRMIKOR téli, illetve télies idojárás lehet (ez talán csak a legelejére és legvégére kevésbé igaz. Ráadásul a hosszantartó délnyugati áramlás egy kemény tél nyitánya is lehet (ld. VáraljaMet hsz.-át a Hosszútávúban), ennek makrocirkulációs oka nyilván a hideg akadálytalan halmozódása lehet, de biztos egyebek is fontos szerepet játszhatnak. Elég huzamosabb ideig figyelni klímánk sajátosságait és sokkal kevesebb lesz majd a májusban nyarat, októberben telet temeto hozzászólás