Ho-ho-hóváró

Az igaz. Karácsony másnapján északnyugaton akkora vizes hó esett, hogy majd' beszakadt alatta tetõ.
Viszont az ország középsõ részén már csak esõ volt, keleten pedig változóan felhõs, tavaszias idõ.
A hó pedig még nálunk se tartott ki sokáig: újév napjára szinte teljesen elolvadt, aztán janár közepén tartósan 10 fok fölötti hõmérsékletek köszöntöttek ránk. Gyõrben még az araunyesõ is kivirágzott!
Volt még egy pár napos hideg epizód február 10-e után néhány centis hótakaróval, mérsékelt fagyokkal -aztán slussz.

Azért a ma délig tartó köd miatt a 2 vödör bükkábrányi lignit jól esett! No, ez nem reklám akart lenni.

Speciel a 93-as november után 93 karácsonyán még brutálisabb idõ volt itt a Kisalföldön, gondolom neked nem kell felidéznem...
Ami lényeg, hogy most még nem kell fûteni egy jó darabig

Én sem értem, mi abban olyan szörnyû, hogy az idén mindenszentekre nem fog leesni a hó, és nem lesz kemény éjszakai fagy. A korán jött zimankó tapasztalatom szerint gyanús, és nem sok öröme szokott telni benne a télkedvelõnek.
Csak két esetre emlékszem 40 évbõl, mikor a november eleji télies epizód nem tette tönkre a továbbiakat: 1981 és 1995.
A nagyhírû 1993-as november után is meg lehet nézni, milyen lett a tulajdonképpeni tél.
Szóval, nem kell siettetni a dolgokat. Én még most is úgy látom, jó esélyünk van idén egy tisztességes, havas-fagyos télre -és még jobb esélyekkel indulunk, ha nem havazunk be irgalmatlanul már november elsõ felében.
Egyébként fogadásom van rá, hogy valamikor november folyamán rendesen be fog törni a tél.
Õszintén csodálkoznék, ha nem így lenne.
Az október eleji fagyos epizód nem sok idõ múlva vissza fog köszönni, mégpedig sokkal durvábban -ez majdnem hétszentség.

Van egy globál térkép a nagy met. elõre jelzõ oldalakon, most nem tudom hogy melyik, de 500 hPa. magasságában látszik az északi sarkkör hõmérséklete (geopot) Európára is kivetítve. Esetleg láthatnám, olyan animált formában,15-30 napos képekben visszamenõleg?

Majd megy önként, dalova,
hattyúnak halálával
január derekán,
vagy egy kicsit utána.
Van valami igaza azért, mert azt osztom, hogy egyáltalán nem biztos az hogy ránk vicsorog fagyapó már késõ õsszel egy kemény tél elõtt.
.......
Nem értem egyébként mi ez a nagy gyúrás a télre? Nem ráér? Hú de nagy kaland lenne egy november végi két napos havas, hideg betörés, aztán hosszúcici januárig! Örüljünk ennek az arany jó idõnek, a tél ne vérszegény +2 fokos locspoccsal , hanem többhetes havas csikorgó hideggel köszöntsön be. Ráér, gyûjtsön kondit, ne tudja az elsõ atlanti szerencsétlenkedés kisöpörni innen.

Jó, jó, világos. De azért te is megnyalnád a tíz ujjad, ha pl. 1879-es típusú november toppanna be!

Csak annyi köze van a hozzászólásodhoz, mint amennyi a mostani enyhe októbernek a tél további menetéhez.

Semmi összefüggés.
Próbáltam demonstrálni, hogy a determinált káosz a fórumban is jelen van.

Helyes, ha minduntalan játékba hozod a több évtizedes megfigyeléseidet, hiszen az empirikus megfigyeléssel kezdõdik szinte minden alapos tudományos kutatás. De nem errõl akartam szólni, hanem egy-két alapvetõ tényt nem árt, ha megismétlünk: ahogy a nyár elsõ fele, úgy a tél elsõ fele is sokszor úgymond felemésra sikerülhet, mivel a besugárzási maximum/mimimumot mindig 1-2 hónappal megkésve követi az óceánok, levegõ stb. hõmérséklete. A télen felhalmozódott hideg levegõ, illetve az ezt tápláló hó- és jégtartalékok nem egyszer produkáltak izmos hidegbetöréseket márciusban, áprilisban (utoljára alig több, mint fél éve), a nyári félév vége felé pedig fordított a helyzet: délen annyi melegtartalék van még, hogy októberben, sõt november elsõ felében is tud bõven 20 fok feletti értékeket produkálni térségünkben. Erre szoktam mondani, hogy a rég elmúlt nyár utolsó névjegye a karácsonyi olvadás, a télé pedig a június elsõ felében oly gyakori medárd (ez a két szingularitás pedig még mindig elég gyakran elõfordul), klímaváltozás ide vagy oda.
Koczkás: igen, országosan egy teljesen átlagos telünk volt, de a nyugat-keleti megosztottság, a keveredési zóna, a sok mediciklon az elmúlt tél egyik fõ meghatározó jegye volt. Az ördög, mint mindig, a részletekben rejlik, azaz egy átlagolt magyarországi érték semmit sem árul el arról, hogy Gyõrben, Sopronban jellemzõen -1 fok mellett általában szakadt a hó, Békéscsabán pedig 12-14 fok mellett ´tavaszi´ esõ szakadt. Tényleg nem ugyanaz a kett∟

És ennek mi köze ahhoz amit írtam?
Országos átlagról szól a kimutatás, nem egy-egy pontról az országban.

Mennyit mutassak olyat, ahol a kemény télnek köze nem volt a novemberhez?

***********
B.angelo itt benne van Link

"Ezeket persze legtöbbünk csak a krónikákból és a kartenarchiv-ból ismerhetjük, de ettõl még léteznek."

Hát azért 2002-2003 tele nem volt olyan nagyon rég. Sõt, akkor a három negatív anomáliájú téli hónaphoz még a március és április is csatlakozott.

Mekkora marhaságokat írtok megint ide.

Számtalan, de számtalan esetet tudunk, csak a Metnet érából, amikor egy elõre abszolút nem látható kimenetel valósult meg, azaz lett bazi hideg januárra, vagy februárra, amikor ennek nyoma sem volt, de fordítva is.

Szeke: "Az izmosabb telek bizony novemberben elkezdõdnek" Olyanokat irkálsz néha mintha, nem lennél itt már pár éve.

Csak az utolsó 2 tél:

Ki gondolta a tavaly december után, hogy a január-február megy a levesbe, de a március emlékezetes lesz?

2011 decembere, majd a január után, olyan február jött ami szintén durva lett.

Semmi összefüggés.