Ho-ho-hóváró

A Kárpát-medenceit ki is nyírná javarészt,tényleg nagyon jó lenne.

Igen, ez valószínûleg nagyon jót tenne...

szerk: amit valójában szerettem volna, majd elfelejtettem - Grat Mici, klassz videó!

Azért én nem bánnék egy újabb kis jégkorszakot.
Arra is jó lenne, hogy talán józan takarékosságra, szerénységre nevelné a nagy egójú, hedonista nyugati civilizációt.

Az viszont biztosnak látszik, hogy 900-1100 közt 200 évig 0 befagyás. Mi is történt akkor ? Ezt úgy tanították valaha, hogy Európában kialakulnak a keresztény államok, királyságok, a mezõgazdasági termelés fellendül és lehetõvé válik ismét (a római kor óta újra) az árutermelés, pénzgazdálkodás, a kereskedelem fellendül, az önellátásnak vége, városok sokasága épül ismét és a XI-XV. sz a virágzó feudalizmus kora lesz. A mûvészetek,technika,tudomány,hajózás,építészet stb. hatalmasat fejlõdik, humanizmus ,gótika,reneszánsz,keresztes hadjáratok, a török terjeszkedés feltartóztatása, megindulnak a földrajzi felfedezések. Aztán a XVI.sz.-tól van némi disszonancia: törökök Bécsnél, Buda elesik, második jobbágyság, reformáció és a vallásháborúk kora, a 15 majd a 30 éves háború...Mintha akkor már hidegebb lenne és a lagúna is sûrûbben fagyott be.
Ha XVII. századi állapotok köszöntenének be az idõjárásban a maihoz képest (amirõl a múltkor a sajtóban közölt cikkek mint csupa borzalomról írtak: a CO2 miatt járványok, új rovarok és egyéb fajok, borzasztó aszályok és tájidegen fajok pusztulása, akár több cm-es óceáncunami) igazi apokalipszis lenne. Csak egy következmény: energiaár megsokszorozódás és ellátási zavarok. Ezek nem 1-2 százmilliós embertömeget, hanem milliárdokat érintenének.
Csak maradjon ez a langyi idõ .
Most itt 17 fok és lágy napsütés.

Boncolgassunk csak, én már találtam is egy iszonyat botrányt! A XIII. - XIV. században csupán kétszer fagyott be a lagúna, a XX. - XXI. században pedig már négyszer, és alig több mint fele még ez az idõszak a fent említett középkori két évszázados idõ intervallumnak! Ha már nem fagy be ebben a században, akkor is kétszerese lesz !

Arról meg már ne is beszéljünk, hogy két évszázad összes befagyása akár 50 év alatt is összejöhet.

Fiktív példa: 2101-2200 között 3 befagyás, 2201-2300 között 4 befagyás. Ami 2101-2180 között 0 befagyás, 2181-2230 között 7 befagyás, 2231-2300 között 0 befagyás. A "hasmenés-szorulás" szindróma, ugyebár.

Azt figyelembe kell venni, hogy évszázadonként többnyire 1-2-3 alkalomról van csupán szó, és hogy a szám erõsen ingadozó. Ezért semmiképp nem számolhatunk aránypárral: ha 13 év alatt egyszer fagyott be a lagúna, akkor egy évszázad alatt kb. nyolcszor fog.
Lehet, hogy a XXI. századból hátralevõ 87 évben már csak egyszer fog újra befagyni, vagy egyszer sem.
De azért az csakugyan valószínûbb, hogy 2-nél több lesz az a szám. 87 év múlva verifikálunk. Én még csak 140 éves leszek, és Te?

Újabb értékes adat! Hogy kikristályosodik az 1200- 1300 - as évek enyhe periódusa! Ma talán a szovjet csapatokat behívnák egyesek ha ilyen botrányosan meleg lenne az antropogén klímaváltozás. A nagy számok törvénye alapján jó eséllyel lekörözi századunk az említett két évszázadot a velencei lagúna befagyásának tekintetében.

Ez pazar! Mondd, te milyen adatbázisoknak vagy birtokában?

Volt olyan, hogy a befagyott Adrián karavánok közlekedtek Dalmáciából Itáliába.
Persze ennél "sokkal" gyakoribb pl. a velencei lagúna befagyása: Link Link

Néhány kép a legutóbbiról (2012. február): Link Link Link Link Link Link Link

Ez alapvetõ tévedés!
A betegesen enyhe teleket (pl. 1982, 2006) megelõzõ õszökre éppen az jellemzõ, hogy az elsõ félidejükben (kb. október közepéig) feltûnõen hiányoznak a hidegelárasztások. 2006 éppen ilyen volt. Hogy ezután az õsz második fele is enyhe marad (pl. az említett 2006), vagy tartalmaz 1-2 hidegebb epizódot (általában tartalmaz, ld. pl. 1997), az nem sokat számít.
A vénasszonyok nyara október második felében CSAK ÉS KIZÁRÓLAG akkor utalhat hidegebb fajta télre, ha megelõzõen (szeptemberben, október elején) már volt(ak) kifejezetten hûvös epizód(ok), sarki hidegelárasztásokkal. Ha ilyenek nem fordultak elõ, hanem a szeptember is nyárias meleg volt, az ember gondolatai az enyhe, zonális tél(közép) környékén járnak.

Azért az kicsit éles lett volna! Az Adria néhány védett öble fagyott be a krónikák szerint. Ilyen volt a híres Velencébõl Trisztbe a jégen történet.

Abban a szezonban volt a legmelegebb a tél.

2006 október (+1,7) november (+2,4) melegre sikerült, tehát kemény télnek kellett volna következnie az elképzeléseid szerint.

December (+2,2) Január (+5,4) február (+3,9)

Aha Ény-on , az ország többi részén meg elõoldal.
Tavaly a december hideg volt , majd januárra jelentõsen megenyhült ,
de tél további részében azért még voltak télies , havas epizdok , de ekkor már feleannyira sem volt hideg , mint a Decemberi télies epizód. Majd a Március hozott a decemberhez hasonlóan nagyobb hideget és jelentõsebb havazásokat.

Nem sokon múlt. Északnyugaton rengeteg hó esett január-februárban, aztán jött a minden képzeletet felülmúló március közepi hóvihar.

"A szeptemberi, október eleji változékony,hûvös napok után az október végi, november eleji vénasszonyok nyara a hidegebb fajta telek elõzményeit juttatja eszembe."

Csak egyet léptem vissza.

2012 október,(+0,9) november (+3,1) melegre sikerült, tehát kemény télnek kellett volna következnie az elképzeléseid szerint.

Az átlagnál melegebb tél következett. December (-0,9) január (+0,9) február (+1,2)

Réthly könyvébõl kiderül, hogy az 1200-as években volt, hogy a Földközi tenger is befagyott...

"a fórumozók többsége az átlagtól hidegebb telet vár."

Nem vagyok ebben biztos egyáltalán, sõt...

Hamarosan jövök a tavaly megkezdett kérdõívvel.

Joe-hoz hasonlóan Neked is köszönet.

Köszönöm az infót.

Valóban sokkal jobban illik a 2004/2005-ös télre az a leirás.

Hogyne lennének elérhetõek azok a térképek! Tessék, itt van mind, egybetömörítve: Link
(Szerk.: Igaz Joe bácsi linkjén nagyobb méretarányúak a térképek, az szemléletesebb a Kárpát-medencére nézve )

Nem hiszem, 2002. decembere már elég hideg volt.

Inkább 2004-2005 lehetett. Link Link

2003.jan-febr? A 2002/2003-as télnek ez a 2 hónap volt a java

Rendelkezésre állnak T850 adatok kora õszre is. Link

nem tudom melyik év volt , de volt olyan hogy szép , meleg õsz volt és még a december is enyhe volt és voltak virágok a gyümölcsfáinkon. Aztán január közepe fele jött meg az igazi zord tél és még farsangkor is hatalmas hó volt. Talán 2002 és 2005 között lehetett.

Mivel nem állnak rendelkezésemre az idei kora õszre vonatkozó T850 adatok (az archívumban csak az 1 évnél régebbi térképek vannak meg), így nem tudok egzakt módon véleményt alkotni.
Természetesen van "privát" elképzelésem, mely nem számadatokon, hanem összbenyomáson nyugszik.
Eszerint idén szeptember második felében, október elején volt egy hûvös idõszak, mely feltehetõen "szállított" számos 5 fokos (vagy az alatti hõmérsékletû) napot 850 hepán.
Tehát, az idei kora õsz nem hasonlít 1982 vagy 2006 kora õszére, mikor tényleg alig akart hidegbeáramlás lenni. A rendkívül enyhe tél így elég valószínûtlen. Ezen kívül viszont sok minden elõfordulhat az 1995-ös szabású nagytéltõl a teljesen átlagos, vagy annál kicsit enyhébb télig.
Mindenesetre ez a száraz, meleg, nagyjából anticiklonális idõszak, mely több télpártolót kétségbeeséssel tölt el, az én olvasatomban éppen hogy jó jel. A szeptemberi, október eleji változékony, hûvös napok után az október végi, november eleji vénasszonyok nyara a hidegebb fajta telek elõzményeit juttatja eszembe.
Sokkal nagyobb lenne a baj, ha október mopzgalmas, szeles, csapadékos idõt hozott volna.

Igen a Pleisztocén korban utoljára úgy Kr.e. 10 ezer elõtt

Úristen. Ha befagyna? Ilyen elõfordult egyátalán valaha?

Magyarországon akkor lennének nagy hidegek, ha a Norvég -tenger és az Északi-tenger is befagyna. ÉNY-ról winter tábornok, ÉK-rõl zima tábornok seregei ostromolnának minket.
Persze ez csak gondolatjáték.

Thmr:: a tanulmányodat olvastam a visszatekintõben, tetszett, látszik, hogy sok idõt fektettél bele. Arra lennék kíváncsi, hogy az idei téllel kapcsolatban a tanulmány alapján van-e valamilyen megérzésed, vagy jóslatod?

Nemcsak a sarki jégborítottságnak nincs közvetlen szerepe ebben, de úgy tûnik, a hidegbázis õszi fejlettségének sem -legalábbis, ami a Grönland-Novaja Zemlja közötti terület T850-it illeti az õsz elsõ felében.

Ha figyelmes vagy lent írja, hogy hófedettségi adatokat nem mutatnak az archív térképek.

"Historic snow cover data not displayed on these images. ... Snow cover data is displayed only for most recent dates."
"A képek nem tartalmazzák az egykori hófedettségi adatokat. ... A hófedettség csak a közelmúlt térképein található meg." (Nagyjából )

Milyen érdekes, hogy semmi hó nem volt a térkép szerint Szibériában! Vagy ekkor nem voltak hóadatok még?

A fórumhangulat miatt. A nagyvadak még nem nyilatkoztak, de a fórumozók többsége az átlagtól hidegebb telet vár. Ezért választottam 1984 õszét, amit egy hideg január követett.
Nem mintha azt a januárt visszasírnám, bár jókat szánkóztunk abban az évben a Bécsi-dombon az iskolás lányokkal.

Ezt pont te nem tudod?! Link

Amúgy gondolom azért, hogy ne törjünk ki hurráoptimizmusban azért mert most bezzeg mekkora jégtakaró van, miközben egy ilyenre a 80-as években csak legyintettek volna. Ráadásul akkor is voltak ám enyhe telek, hiába voltak nagy dög jegek északon.

A 84 az miért éppen 84?

Hát ahogy látom Szibéria már szépen behavazódott, ez még valamikor nekünk jól is jöhet.

Hogy állunk a sarki jégboritottsággal? Belinkeli valaki?
Egy NAO, AO indexet is rég nem láttunk itt a fórumban!