Meteorológiai társalgó

Így igaz, hidegfront után rendszerint AC húzódik ránk, északi peremén gyakran "visszarendezõdõ" zonalitással. Különösen igaz ez akkor, mikor a szinoptikai ciklus nem fordult még teljesen mediterrán ciklonos fázisba, és bizonyos lappangó zonális hajlam még felismerhetõ.
A híres 1986/87-es télen kétszer is, gyors egymásutánban visszarendezõdött a cirkuláció zonális irányba, hogy mind erõsebb hidegelárasztásnak adjon helyet.
Elsõ visszarendezõdés:

Link
Link

Második visszarendezõdés:

Link
Link

Mígnem eljött ez:

Link

és ez:

Link

Ez utóbbi az emlékezetes nagy hóvihar szinoptikai képe.
Azután meg a mediciklonos fázis következett a hónap közepe táján:

Link

Mindebbõl az a tanulság, hogy ha a ciklus eljutott a zonális fázis végére, akkor a cirkuláció, bár egy ideig ingadozhat meridionalitás és zonalitás között, tartósan (több hétre) aligha fordul vissza a zonális állapotba.
Jelenleg hosszadalmas, végül alacsony légnyomású lecseppenéseket is hozó, "érett" zonális szak már instabil végén vagyunk. Nehezen hihetõ ezért, hogy december elsõ napjainak esetleges zonális visszarendezõdése nagyon tartóssá váljon.
Az idei õsz szinte úgy viselkedett a zord tél esélyeinek szempontjából, ahogy az "a nagykönyvben meg van írva" Szeptember második felében meridionalitás, hidegleszakadássok, majd október közepétõl vénasszonyok nyara. A tél elsõ rohama november legvégén, azaz se túl korán, se túl késõn. Szinte minden ideális egy jó koratélhez.
A hidegleszakadásokkal összefüggõ szeptemberi T850 értékek statisztikai elemzése a leghidegebb és a legenyhébb fajta telek vonatkozásában (a Hari-féle decemberi prediktorhoz kötõdõ saját munkám, ld. Visszatakintõ) azt mutatja, hogy az idei koratél, elõzményeit tekintve egyértelmûen a hideg csoportba tartozik.
Szóval, egyetértek lász-Lacival (s nemcsak azért, mert szeretem a hideget) abban, hogy jobb, ha zord decemberi hidegekre készülünk fel az idén. Engem kevésbé lepne meg egy "2002/2003 szabású december, mint egy enyhe.

Nyilván januárban is összeesik a hótakaró néhány nap alatt. A legfontosabbat nem említetted csak: ilyen esetben a légrétegek hõmérséklete más T2m=T850,mint egy peremciklon esetében pl.

Dehogynem, csak használjuk a sok év alatt összegyûlt ismeretet, tapasztalatot, rutint...
Szerintem félreértettél, én nem szándékoztam támadólag fellépni, és a fáklyával fõleg nincs semmi bajom.
Az tény, hogy nagy, drasztikus váltás után mindig a középérték felé fog visszahajlani a görbe, és majd ahogy közeledünk felé, úgy pontosodik.

Pontosan a makrováltás ereje, jelentõsége miatt sokkal nehezebb most akár középtávra is jósolgatni, mint máskor, "unalmasabb" idõ esetén... de szerintem ezt Neked nem kell mondanom?
Egyelõre a hidegcseppig látunk el nagy valséggel, az utána érkezõ AC-sedés máris kérdõjelesebb... ami meg még azután jönne, az meg exponenciálisan kérdõjeles.

Semmi. Sõt, ne is beszélgessünk az idõjárásról, nem is értem mi ez az egész itt ...
A fáklyát nem én találtam ki. Ha nem tetszik, írj a készítõknek...
Az aktuális fáklyáról már a társalgóban is tilos beszélgetni???

Ez most komoly?
Minden éles váltás után visszarendezõdés van, ez már csak matematikailag is így kell, hogy legyen. Meg eleve: 12 napon túlról mi értelme van ilyen konkrét szinten értekezni?

Az nem is lenne rossz! Egy AC hideg párnával, majd újabb lehûlés.Karácsonyra be is fagynának tavaink! Ezen a télen lesz korcsolya!

Akkor nem nagyon, megmnarad az, csak aztán pár nap alatt megcsócsálja a talajhõ, amit a hótakaró ráadásul elszigetel, méginkább generálva ezzel a folyamatot.. Tipikus ez a novemberi vastagabb hónál...Ja, ha jön egy -15 fok erõs széllel az más. Persze van még tényezõ bõven, nedves, vagy száraz levegõ lesz e a havazást követõ idõszakban, és persze a T.

Ha megnézed a fáklyát, akkor láthatod, hogy a hétfõi drasztikus lehülést egy visszarendezõdés követi, majd december 4 után a tagok zöme megint elindul lefelé. Link

Én egyedül a 28-ai felállásról beszéltem, nem a teljes következõ 1 heti folyamatról
Ezek szerint mást értettél bele.

Az tény, hogy a csapadék mennyisége, eloszlása majd a HCS pontos helyétõl függ. Én nem aggódom, õket nagyon szeretem (fõleg 2007 karácsonya óta

Joejack: valahol síkon is lesznek alighanem látványos hózáporok, de most még nagy kérdés, melyik régió lesz a nyerõ...

Szeke: Mikulás? Hol van az még jóslati szempontból, kérem...
Különben is, nekem csalódás amit a GFS mutat, pont itt lenne a legenyhébb! Link

Azért nem mindegy, hogy keleten 2 és fél napig esik a hó, vagy fél napig...

Lehet egy mediterrán ciklon 200 km-re tõlünk és 500-ra, az is egybevághat, csak szívó ág lenne az egyik.

Nem.
Olvasd már el újra a témában született pár kommentet. Ennél sokkal komplexebb a dolog.
Megmaradásnál nagyon sokkal lényegesebb a levegõ hõmérséklete, mint a talajé.

Wetsom: 28-a 0 óra és 28-a 06 óra az két nap eltérés lenne? Nálam az egy negyed nap pont

Nem a levegõ hõmérsékletérõl van szó hanem a talajé! (amin jársz) Látom nagy vitát sikerült kavarnom a hozzászólásommal. Ha fog is esni hó, akkor is csak mutatóba fog esni. Alulról megeszi a talajhõ, hacsak valamilyen brutál hideg éjszaka nem lesz valahol, ahol derült eget talál, és némi havat. Bár én továbbra is azt tartom valószínûnek, hogyha marad is belõle valami az inkább valami jégkása lesz.

Kedves Cyclones !
A hó megmaradhat de hiába van hideg átmenetileg a talajhõ alulról olvaszt. Egyereûen a tehetetlensége miatt.

Kicsit hasonló mint a napállás, hogy nem a legalacsonyabb napállás idején van a leghidegebb, hanem 1 hónappal utána, január vége felé statisztikailag.

Így van.Hányszor volt olyan hogy volt 5 fok hirtelen beborult elkezdett havazni elõször olvadt aztán az intenzív hóesés miatt annyira lehûlt a levegõ is olyan 0 fok köré hogy azonnal megmaradt már az utakon is.Hidegbetörésnél is gy szokott lenni utána meg végképp.

Mediterrán-ciklonoknál megfigyeltem már,még ha az õsz végén,tél elején is érkezik a "meleg" talajra a havazás,szinte abszolút nem befolyásolja a megmaradást,ha 0 fok vagy annál hidegebb van.

"500-1000 km-en át meleg talajfelszín felett érkezik a hideg"

Nem olyan meleg az a felszín! Tõlünk ÉNy-ra jóval hûvösebb idõ van, mint nálunk, éjszaka sokfelé fagyokkal.

Ezt most így nem igazán tudom értelmezni, de az elõzõ kommentemben leírtam egyértelmûbben, miért nem tartom lényeges tényezõnek megmaradás szempontjából a talajhõt hidegbetöréses havazás *közben*.
Utána, az egy más kérdés.

Talán úgy tudnám összegezni, hogy a hulló hó megmaradásának kulcstényezõi közül a talaj és a levegõ hõmérsékletének fontossági aránya X:Y, ahol is X (levegõ T) tapasztalataim szerint bõven, messze 90% fölött van).

Idézet tõlem: "Nyilván a 30 centit teljesen nem tudja, de egy olyat, amit most várunk, azt még bõven"

Na... nekifutok mégegyszer. Tehát... Ha júliusban jönne egy 2 órás hózivatar 50 mm/h intenzitással, akkor is megmaradna a hó. De 1 óra múlva semmi nem lenne belõle. De ha leesne a hõségnapok után 2 méter hó, akkor az még 1 hét múlva is ott virítana.
Eme szélsõséges példát helyettesítsd be a mostani helyztere légy szíves.

Nem ez volt a kulcs. Egyszerûen csak a csapadék érkezése elõtt (ami nálunk éjfél volt) lehûlt már 0 fok alá a levegõ, és a talaj tetejét is lehûtötte annyira, hogy azonnal, a legelsõ pihék is megmaradtak (tudom, mert a teraszunkon sem olvadt, ami nem semmi!).
Aztán az intenzitás erõs volt egész nap, ez tény - tereptárgyakról nappal olvadt, de a folyamatos talajközeli beáramló hideg miatt azonnal fagyott is jégcsappá.
Szóval a folyamatos beáramló hideg simán, röhögve kompenzálta a talajhõt.
Ez egyszerû fizika amúgy is. Enyhe talajra esik a hó, miközben 0 fok alatti T2 van, és a szél is fúj: párolgás, hõelvonás: secperc alatt 0 fokon a talaj teteje (csak az!), és megmarad minden leesõ pihe (nem a legeslegelsõk persze).
Ha eláll, akkor nyilván érvényesül a mélyebb talaj hõje, és olvadni kezd, de addig amíg szeles idõben, negatív T2 (sõt, inkább talajmenti T) mellett esik, addig a megmaradással sem lesz észrevehetõ probléma.
Számtalanszor átéltem már, legutóbb Márc 14 volt nagyon látványos ebbõl a szempontból.
A kulcs tehát a hidegbeáramlás mértéke/ereje, na ezzel meg most láthatólag nem lesz gond.

Így van, ez a lényeg! Erõs intenzitásnál is olvasztja a talajhõ a havat, ám a gyarapodás gyorsabb, mint az olvadás. Aztán onnantól kezdve gyakorlatilag önmagát hûti a hótakaró felülrõl és ezzel együtt a talajt is, egyre gyengébb lesz az olvadás hatása, de ahogy írják sokan, kicsit fogy az alulról, egészen az elsõ éjszakáig...

Hiszek neked, csak akkor a 45 cm hó megtette a hatását, vagyis alól elolvadt belõle 5-10 cm ami jól lehûtötte a talajt és még úgy is maradt 30 cm. Most nem ez a helyzet lesz.

Tél is volt, elõtte, de közvetlenül elõtte egy viszonylag enyhe periódus volt, a talaj felsõ rétegének bõven volt ideje megmelegedni.
De mondok jobb példát, 1993 November 13 - 45 centi hó tudott megmaradni 1 nap alatt, miközben pár nappal elõtte még 10+ fok volt akkor is.

B.angelo: nem akarom összehasonlítani, de a hóesés közbeni megmaradás szempontjából tök lényegtelen, ezt már számtalanszor bebizonyították a tények. Ajánlom neked is az 1993-as példát!

Nem akarok kötekedni de ne hasonlitsd össze a márciusi és novemberi talajhõmérsékleteket, igaz lehetnek ritka kivételek de 95%-ban a március eleji talaj hidegebb.

Ne feledd, hogy elõtte tél volt, így a talajhõ sem volt ilyen magas, mint most.

A "megmaradás"-t kellene elõször definiálni. Mert egy nem gyenge csapadékintenzitás közben a hó megmaradhat a talajon a bõven pozitív 5-10 cm-es talajhõmérséklet ellenére is. Viszont a csapadéktevékenység megszûnése utána már fogyni fog a hóréteg (összeesik, latyakosodik stb). Ezt bármikor tudom neked bizonyítani.

Szóval a kérdés az, hogy mindenki egyre gondol-e "megmaradás" alatt?!

Igen. De ide hozzám 1-3mm /6 óra intenzitás nagyon kevés lesz a megmaradáshoz. ennek a többszöröse kellene.

Egyelõre a csapadék még lutri. Ez a futás jól sikerült, de ki tudja mit hoz a jövõ

Tudom, hogy az intenzitástól függ, csak azért írta itt valaki hogy 10cm meghaladó hó lenne...

Nem kis intenzitás kell, hogy megmaradjon a talajon (tartósan) , ami nekem pár napot jelent. nem 5-6 órát

A nagy hóvárás közepette mindenki megfeledkezik arról, hogy hiába lehet negatív hõmérséklet 2m, de a talajhõ alulról szétbombázza az esetlegesen lehulló havat. Jelenleg olyan 7-9 fokon mozog a talajhõmérséklet az országban.
Link