Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Mélyen egyetértek, sajnos a nevezéktan eltorzulásának sok áldozata van.
Felhoztad Gömört: Gömöridák, Gömör-Szepesi-érchegység, Gömör-Tornai-karszt, Aggteleki-karszt, Szlovák-karszt, Aggtelek-Rudabányai-hegység és stb..
Felhoztad Gömört: Gömöridák, Gömör-Szepesi-érchegység, Gömör-Tornai-karszt, Aggteleki-karszt, Szlovák-karszt, Aggtelek-Rudabányai-hegység és stb..
Geográfusként ezzel a felfogással tudok leginkább azonosulni. A tengerszint feletti magasság önmagában nagyon keveset árul el egy adott táj valódi jellegérõl.
A nevezéktan is errõl, vagyis a relativitás nagyfokú jelenlétérõl árulkodik.
Erre talán a legjobb példa szülõföldem "közismert" neve, a Heves-Borsodi-dombság.
A tájegység rendkívül tagolt, meredek lejtõk, helyenként 200-300 méter mély völgyek jellemzik. Akad jó néhány 500 méter (tszfm.) fölötti csúcs, óriási sziklafalak, köztük az ország legmagasabbja, a tarnaleleszi Nagy-kõ. Ezek alapján bõven megérdemelné a hegységi besorolást. A helyiek is "hegyre mennek fel" gombászásnál, nem dombra.
Ugyanakkor, ha körbenézünk egy magasabb kiemelkedésrõl, akkor olyanokat látunk, hogy Mátra, Bükk, Medves, észak felé pedig a felvidéki hegységek, tiszta idõben egészen a Magas-Tátráig. Ezekhez képest eltörpülnek a legmagasabb tetõk is, így nézve már jogosnak tûnik a dombság elnevezés is.
Egyébként ez a Heves-Borsodi-dombság tájnév is egy "mûnév", nem is értem, hogy találhatták ki...már ott beteg a dolog, hogy kb. a harmada Nógrádban van, de ha kicsit visszamegyünk az idõben, akkor pedig egy jelentõs része Gömörben volt.
A szakmában is vita tárgya, de Vajdavár-dombvidék, Vajdavár-dombság, vagy Vajdavár-hegység néven fut a táj. Bármelyiket használjuk, mindegyik jobb, mint a Heves-Borsodi-dombság, de nekem a Vajdavár-homokkõvidék a kedvencem, mert az írja le legjobban a terület dombság-hegység közötti átmeneti jellegét, tartalmazza a fõ kõzetet és ezzel utal a látványos sziklaformákra is. A Vajdavár egyébként egy 500+ tszf. magasságú, jellegzetes formájú kiemelkedés, egykor földvár állt a tetején. Utóbbiból is sok van felénk, úgyhogy ezért is jó ez a név.
A nevezéktan is errõl, vagyis a relativitás nagyfokú jelenlétérõl árulkodik.
Erre talán a legjobb példa szülõföldem "közismert" neve, a Heves-Borsodi-dombság.
A tájegység rendkívül tagolt, meredek lejtõk, helyenként 200-300 méter mély völgyek jellemzik. Akad jó néhány 500 méter (tszfm.) fölötti csúcs, óriási sziklafalak, köztük az ország legmagasabbja, a tarnaleleszi Nagy-kõ. Ezek alapján bõven megérdemelné a hegységi besorolást. A helyiek is "hegyre mennek fel" gombászásnál, nem dombra.
Ugyanakkor, ha körbenézünk egy magasabb kiemelkedésrõl, akkor olyanokat látunk, hogy Mátra, Bükk, Medves, észak felé pedig a felvidéki hegységek, tiszta idõben egészen a Magas-Tátráig. Ezekhez képest eltörpülnek a legmagasabb tetõk is, így nézve már jogosnak tûnik a dombság elnevezés is.
Egyébként ez a Heves-Borsodi-dombság tájnév is egy "mûnév", nem is értem, hogy találhatták ki...már ott beteg a dolog, hogy kb. a harmada Nógrádban van, de ha kicsit visszamegyünk az idõben, akkor pedig egy jelentõs része Gömörben volt.
A szakmában is vita tárgya, de Vajdavár-dombvidék, Vajdavár-dombság, vagy Vajdavár-hegység néven fut a táj. Bármelyiket használjuk, mindegyik jobb, mint a Heves-Borsodi-dombság, de nekem a Vajdavár-homokkõvidék a kedvencem, mert az írja le legjobban a terület dombság-hegység közötti átmeneti jellegét, tartalmazza a fõ kõzetet és ezzel utal a látványos sziklaformákra is. A Vajdavár egyébként egy 500+ tszf. magasságú, jellegzetes formájú kiemelkedés, egykor földvár állt a tetején. Utóbbiból is sok van felénk, úgyhogy ezért is jó ez a név.
Hát az biztos, hogy pl. a Szársomlyó az 500m alatti magasságához képest nagyon is hegynek néz ki, ahogy kiugrik a Dráva völgyének síkjából Link
Az egyik leglátványosabb csúcs itthon szerintem, és egyben a legdélebbi is.
LinkAz egyik leglátványosabb csúcs itthon szerintem, és egyben a legdélebbi is.
Helyesen: alföld (0-200m tengerszint f.magasságú síkság).
0m (tsz.) alatti síkság a mélyföld, 200 m tszfm-nál több, akkor a síkság fennsík. Mi van, ha a -200 m-es síkságból (mélyföld) kiemelkedik egy sziklás tanúhegy, melynek magassága tszf. 50 m. Attól, hogy nincs 500 m tszf-i magasságú, még nevezhetjük hegynek( ahogy az 500 m alatti Somlót vagy Ság-h-et is), ha meredek lejtõi vannak és relatív magassága 250 m (a lábától a csúcsáig) és nem domb vagy alföld, mert 0-200 m tszf között van. Ha egy 1000 m magas fennsíkból egy magaslat 1050 m-re emelkedik, akkor még nem hegy, mert csak 50 m a relatív magassága, bár 1050 m tszfm-ú.
Mindez geológiailag is vizsgálandó, nem csak morfológiailag vagy méret szerint. Nálunk általában a dombságok agyagból vagy löszbõl ill. egyéb fiatal korú üledékekbõl és hordalékokból (hordalékkúp) állanak és 150-250 m magasak, bár völgyeik alacsonyabbak, magaslataik 250 m felettiek is lehetnek. Ha felemelnék Zalát (a dombságot) 500 m magasra, akkor is dombság kinézete lenne, de ilyen magas dombság ritkán fordul elõ, de más kontinenseken biztosan van hasonló táj magasabban is (felföldek). A Velencei-hegység nem magasabb a zalai domboknál, de gránit a magja és attól, hogy lepusztult az év százmilliók alatt, még hegység jegyei vannak. A hegységeket gyakran dombságok övezik és dombok közt vagy alföldön is emelkedhetnek magányos hegységek,hegyek. A természet változatosabb az emberi osztályozó képességnél.
Másrészt, az emberi szem nem tudja lemérni a tájak relatív meg abszolút magasságát. Így a múltban amit hegynek neveztek, a nevezéktan lehet, hogy dombra fokozta le, de az elnevezés megmaradt.
U.i.: a tszf 350-500 m közti erõsen tagolt tájakat emlékeim szerint alacsony hegységeknek is nevezik, pl. Villányi-hegység.
0m (tsz.) alatti síkság a mélyföld, 200 m tszfm-nál több, akkor a síkság fennsík. Mi van, ha a -200 m-es síkságból (mélyföld) kiemelkedik egy sziklás tanúhegy, melynek magassága tszf. 50 m. Attól, hogy nincs 500 m tszf-i magasságú, még nevezhetjük hegynek( ahogy az 500 m alatti Somlót vagy Ság-h-et is), ha meredek lejtõi vannak és relatív magassága 250 m (a lábától a csúcsáig) és nem domb vagy alföld, mert 0-200 m tszf között van. Ha egy 1000 m magas fennsíkból egy magaslat 1050 m-re emelkedik, akkor még nem hegy, mert csak 50 m a relatív magassága, bár 1050 m tszfm-ú.
Mindez geológiailag is vizsgálandó, nem csak morfológiailag vagy méret szerint. Nálunk általában a dombságok agyagból vagy löszbõl ill. egyéb fiatal korú üledékekbõl és hordalékokból (hordalékkúp) állanak és 150-250 m magasak, bár völgyeik alacsonyabbak, magaslataik 250 m felettiek is lehetnek. Ha felemelnék Zalát (a dombságot) 500 m magasra, akkor is dombság kinézete lenne, de ilyen magas dombság ritkán fordul elõ, de más kontinenseken biztosan van hasonló táj magasabban is (felföldek). A Velencei-hegység nem magasabb a zalai domboknál, de gránit a magja és attól, hogy lepusztult az év százmilliók alatt, még hegység jegyei vannak. A hegységeket gyakran dombságok övezik és dombok közt vagy alföldön is emelkedhetnek magányos hegységek,hegyek. A természet változatosabb az emberi osztályozó képességnél.
Másrészt, az emberi szem nem tudja lemérni a tájak relatív meg abszolút magasságát. Így a múltban amit hegynek neveztek, a nevezéktan lehet, hogy dombra fokozta le, de az elnevezés megmaradt.
U.i.: a tszf 350-500 m közti erõsen tagolt tájakat emlékeim szerint alacsony hegységeknek is nevezik, pl. Villányi-hegység.
Ne feledjük, hogy a domb kategóriába (200-500m) tartozó kiemelkedéseket is nevezhetjük hegynek, hegységnek, ha azok meredeken kiemelkednek a környezetükbõl... Nem kezdem el sorolni a példákat, hiszen úgyis mindenkinek van elég példa a környezetében. De ez tényleg általános iskolás ismeretanyag 
Síkság: 200 m-ig és a lejtés nem haladja meg a 60 cm-t 100 m-enként, dombság 200-500 m között, középhegység 500-1500 m, magashegység 1500 métertõl.
A Dunántúlon vannak középhegységek (Bakony, Mecsek, stb.), amik csúcsai 500m felett vannak, és dombság (Dunántúli-Dombság), amiben van 300-500 közötti csúcs.
Ettõl függetlenül az elnevezések régebbiek, mint a módszertan, erre hoztam is példát: a Szekszárd melletti, alig 250+ tszf csúcsú dombocskákat is "hegynek" hívja a város és a környék népe.
Bakonyvár: erre nem emlékszem a tananyagból, persze ettõl lehet része.
Ettõl függetlenül az elnevezések régebbiek, mint a módszertan, erre hoztam is példát: a Szekszárd melletti, alig 250+ tszf csúcsú dombocskákat is "hegynek" hívja a város és a környék népe.
Bakonyvár: erre nem emlékszem a tananyagból, persze ettõl lehet része.
Akkor téves az egész nevezéktan. A Dunántúl is alföld,Somogyi vagy Zalai-dombság akkor hogy van? Vagy itt nálunk a hegységnek nevezett "apró" domburolatok a kevéssel 400 m feletti magasságával? Link
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat