Csillagászat és űrkutatás

OK, kösz a türelmet. Lazításnak a témához illeszkedõ pár videó (nappali Holdat akartam fotózni, de cirruszok siklottak rá, viszont volt szép naposzlop, remélhetõleg a Légköroptikát eldugítjuk ma A cirruszok megjelenésõvel egyidõben a levegõ fénytörése szokatlan, kékes-ezüstösen csillogó lett. Nem köd, a pára is sûrûbb "testesebb", ez a jelenség, jobb kifejezésem nincs rá, "csillog" szinte "látni" a levegõt, valami kékesen elszínezi a levegõt, de nem korlátozza a látástávolságot annyira sem mint a pára) Reménykedem komplexumok megjelenésében Saját anyag híján "kis szines"
Noli kedvéért egy "normális" LHC ismertetõ Link
Fekete lyuknál maradva két tárgyilagos chandra.harvard.edu szimulációs videó magyarázó szöveggel "Truth and Lies about Black holes" Link a másik hasonló "Proof of black holes" Link
Egy szép BHL montázs NASA animációkból csak zenével, befoglalva a "Nagy Reccs" és a "Nagy Bumm" szimulációját Link Sok hasonlót találni, körítve "világvége hangulattal" mintha itt lenne a nyakunkon Jó reggelt, jó napot, jó kedvet Mindenkinek

Noli állásfoglalásra "kényszerítesz"? azt hiszem mégis van valami fogalmam a mai átlagemberrõl, mely egyre inkább az "aljanép" szintjére süllyed. Elég ha a tévé vetélkedõit, utcariportjait nézi az ember vagy belehallgat héven, villamoson, plázákban a beszélgetésekbe (emelt hangerejüket tekintve nem is nehéz). Mondhatom még az egyszerûbb "kétkezi" kinézetû de középkorú emberek is jóval intelligensebbek. Továbbmenve, a város végén, kihalt területen lakom és néha olyan arcok tûnnek fel a hétvégi házak között cserkészve szakadt Ladákban, Wartburgokban hogy egyenként húsz évet adnék látatlanba. Na ezektõl és gyerekeiktõl végképp mit vár az ember? Néha már-már a Vadnyugat vagy Mexikó határvidékén érzem magam rablóbandák között. Nem vagyok paranoid, a mai idõket látva asszem természetes (természetes???) hogy állandóan két betárazott gumilövedékes fegyver van nálam, azt se bánom hogy a kutyám emberre veszélyes, éjjel negyven centis tõrkés a párnám alatt (nem harciasság, atavisztikus ösztön, legalább egyet "magammal viszek" ha rámtörnek alvás közben). Az egyenesen elszomorító hogy az ilyen emberek életszemlélete, bunkó stílusa, a bûnözõi szleng divattá vált, terjed a fiatalság jelentõs rétegében is, amire a média is jelentékenyen rásegít amolyan hamis Robin Hood romantikával. Tudásukat illetõen, bármiben rákérdezel valamire, ritka kivétellel hebegnek habognak. Egyre kevesebb az olyan fiatal, akibe szüleik, neveltetésük és környezetük igényes kulturált magatartást oltott. Még vannak, de egyre kevesebben, nagyon el van rontva a nevelés-oktatás, pedig "hivatalosan" is megtesznek mindent a gyermekek egészséges testi-lelki fejlõdése védelmében, sajnos többnyire csak "elõirányzatok" szintjén. Katonai hasonlattal: minden parancs annyit ér, amennyit leellenõriznek belõle. Ideggyógyász rokonom mondta, a gyerekkor, a környezeti beilleszkedés a legnagyobb trauma az emberek életében, legjobb lenne ha egy lakatlan szigeten nõnének fel az emberek, Valóban felszabadult, de a társadalomba beilleszkedni képtelen primitív emberekké válnának. Hozzátenném, hasonló eredményt ismerhetünk meg Golding a Legyek ura c. könyvbõl. De ez nemcsak "helyi specialitás". Egy francia tévékvíz vezetõje elfogadja Magyarország fõvárosának Bukarestet a Budapest-Bukarest hasonló hangzás miatt; egy járókelõ átlag amerikai azt véli, Magyarország az USA (nem a NATO) egyik tagállama. Hát több mint érdekes és nagyon szomorú a jövõt illetõen. Persze durva hasonlattal, a katona ne gondolkodjon, hajtsa végre a parancsot. Az átlagember ne gondolkodjon, tegye a dolgát, amire "kiképezték", elég ha jól meghúzza ugyanazt a csavart munkaidejében, aztán menjen haza, igya meg a sörét, nézze a focimeccset és feküdjön asszonya mellé, ehhez elég ha írni-olvasni tud. Ha valaki sok ismeretet szed össze, gondolkodni kezd és elõbb-utóbb lázadni fog. (A lázadás persze heccbõl sem rossz, jó balhé, rablásra, fosztogatásra is alkalmat ad) Megismétlem, úgy érzem nagyon is tisztában vagyok a mai világgal, és a világban zajló folyamatokkal, de hallgatok, "széllel szembe nem lehet". Ez már politikai ízû, de amíg a vezetõk saját zsebüket töltögetik, és csak a "fellobanó lángot" oltogatják, a parazsat nem, addig nem is lesz változás. Reményt ad, hogy pld. a MetNeten is értelmes, jóravaló mûvelt vagy magasan képzett fiatalok gyûlnek össze egyre többen, tisztelem is õket, de szüleiket is ám egyre vékonyodik ez a réteg. Semmilyen pártnak nem vagyok a tagja, nem politizálok, de alapvetõ bajnak látom hogy szinte a Mark Twain-i "vasárnapi iskola" szintjére rogyasztották le az alapot és társadalmi normákat adó általános és középiskolai nevelést. Nem mellesleg megszüntették a sorkatonaságot, mely "betörte a csikókat", fegyelemre, beilleszkedésre nevelte a zabolátlan kölyköket, még a "nehézvagányokat", elmaradt környezetbõl érkezõket is, sikerrel. (Legalább mosakodni, tiszta alsót cserélni megtanultak) Szolgálata alatt mindegyik megedzõdött, fegyelmezett lett néhány idegbeteg kivételével, akit le is szereltek. Ez is megszûnt, vele párhuzamosan a "civil" közösségi normák, követelmények egyre csökkennek. Verekedésnél, rablásnál félrenézünk, eloldalgunk; a tanár is inkább jó jegyet ad, nehogy megverjék diákjai. Tisztelet a kivételnek, nem sokat várok a jövõ nemzedéktõl, komoly hányaduk hányadék ön- és közveszélyes embernek látszó lényekké változik. A képzett, kulturált fiatalok egyre kevesebben vannak, szomorú tény hogy a "primitívek" még vadásznak is rájuk csekély értékeikért; ennek "alsó életkora" is csökken, 8-10 éves rablókról hallani. A világ lassan a kigyúrt "izomagyúaké" lesz, akik erõsebben hatnak még a jól szituált környezetben született fiatalokra is. A pénz- és a fizikai erõfölény lett a lényeg, nem a képzettség, tudás. Jelszó: ha pénzed van, Te vagy az Élet császára, megvehetsz bármit (akár diplomát is) és bárkit. Azt hiszem valamelyest tisztában vagyok az általános helyzettel. Ezért is szeretem a MetNetet, itt legalább értelmes fiatalokra akadok szép számmal az "öregek" mellett Bocs a Társalgóba illõ filóért, csak válasz volt, kávézom, a pipám is áttüzesedett már, befejezem