Meteorológiai társalgó

Azok a komoly különbségek adódhatnak a kisugárzási inverzió miatt (2010. december 19-ére virradó éjjel Iklódbördõce völgykatlan pereme 163 méteren -22 fok, tõle 5 km-re Tormafölde szõlõhegy 260 méteren -8,1 fok!!!), de a délkeleti értékek között valószínû vannak hibás adatok.
A szegedi -14 lehet hogy városi adat, mert a kültéri állomáson -24,9 fok volt.
A Szeged felett lévõ -12 fok biztosan hibás vagy rosszul feldolgozott adat, vagy nem megfelelõ körülmények (pl. hõszennyezés) között lévõ mérõ mérte.
Az északnyugati "magas" értékek már valami enyhülés miatt lehettek, mert másnapra északnyugaton már nappal pozitívba ment.
Mivel utolsó éjszaka effektus volt azon az éjszakán, volt ahol már jobban fújt a szél, jöttek-mentek felhõk, így lehetettek különbségek térségek között.
A -22 fokos lenti és a -11 fokos zalaegerszegi adat is a völgy-domb miatt volt, meg a Pécs környéki -20-25 kontra -14 fok is.

Az ECM ENS sokkal kevésbé felvillanyzó, mint az operatív - pár nap múlva kiderül, mi az igazság

Pedig a tendencia akkor is jó volt - de egy ilyen vaskos negatív anomáliát +/-1 fokos pontossággal ´eltalálni´ még a prediktor ´képességeit´ is felülmúlta. 32 év alatt az ominózus ´vulkanikus´ tévedést leszámítva csak két olyan esetet látok, amikor a prediktor teljesen más irányba mozdult el: 1993 és 1994. Ennek vajon mi lehetett az oka? 2 egymás után következõ évben viszonylag jelentõs tévedés, egyébként elfogadható, sõt olykor szinte egybevágó eredmények? Egyébként olvastam a Te és Rudolfking közt lezajlott vitát... a lényeg az, hogy a DAI viszonylag megbízhatóan mûködik, ´csak´ még nem tudjuk, miért? Próbálok nem elveszni a témában, bevallom, a magasszintû matek és fizika nem az erõsségem, ezért (is) nem lettem meteorológus, hanem a humán tudományok felé eveztem annak idején, de ahogy látom, egy bizonyos ponton túl a csúcsszintû matek- és fizikatudás is valahol korlátokba ütközik, amikor felvetõdik a szimpla MIÉRT? kérdés.

Az 1996-2000 közti idõszak egészen elképesztõ! A maga egymás utáni 4-6°C-os anomália ingásaival, és ahogy ezt a DAI lekövette
Persze, vannak benne kilógások, de aki ebben nem látja meg a lényeget, az valamiért nem is akarja.

Szia! Erre én is emlékszem, durva volt, az is rémlik,hogy a retekklubbon az idõjárás-jelentésben kora este esetleges gyenge hószállingózást emlegetett aznap éjjelre a meteorológus (Talán Szilárdunk volt?...), késõbb fél11 felé a dunatv-n csíptem el idõjárást, ahol komoly, 20-30 centis havat mondtak a déli országrészre, és láss csodát, reggelre 18 cm-t mértem
Szekszárd felé a 6-oson vastagon állt a hó, talán azóta sem emlékszem ilyenre...
A hõmérséklet az elmúlt negyed órában másfél fokot csökkent, jelenleg -1.2 fokot mutat a hõmérõm!

Link

-2,3-as negatív anomáliát adott volna, és az lett volna az egyik kilógás az 1 fokos intervallumból

Itt még jobban látszik! Paks 17, vele szemben Kalocsa 27 centi! Link
Ugyanabból a frontból El lehet képzelni az intenzitást! Sajnos én nem éltem át, mert aznap hajnalban vonatoztam le Bp-rõl Tolnára, és reggel 9-re mire hazaértem, már el is állt.
Pedig életem egyik legdurvább intenzitású havazása lett volna, tuti.

Coontac: szerintem a Tminek is kis területeken belül is nagyon eltérõ hóvastagságnak is voltak köszönhetõek (részben). Úgy kell elképzelni, hogy a vastagon havas sáv valahol az ország alsó 1 harmadának közepén, kelet-nyugati irányban húzódott végig. Fölötte és alatta vékonyabb volt a hótakaró.

Nem visszatekintõ, de volt akkor Decemberben, karácsony elõtt pár nappal egy éjjeli havazás, ami hirtelen 25 centit dobott Tolnára, alig 10-12 óra alatt.
Valami nagyon gyors mozgású peremciklon melegfrontja volt asszem.
Mintha õ lett volna: Link
A zord makrofelállásnak hála, minden megmaradt Link

Szerk: igen, az volt: Link
Link

Érdekessége volt ennek a frontnak, hogy csak nagyon keskeny É-D kiterjedésû sávban okozott nagy havat. Pakson csak 12 cm, Pécsett 11, de ott kettõ közti állomás (Mi lehet az, Szászvár?) már 30 centi havat jelentett. Ahogy írtam, Tolnán is volt 25 kb. Mindez egyetlen hajnal során esett le!

Feltûnõen inhomogének mind a minimumok, mind a maximumok (fõleg délkeleten). Kis területen belül igen komoly különbségek... mibõl adódhatott ez?

A metnetes avatarom életem talán legvarázslatosabb havazására emlékezik: a 2001. december 12-rõl 13-ára virradó éjszaka egyik radarképe:

Link

Az a december volt az utóbbi évtizedek leghidegebb decembere...

A 2001. december 13. 00-s nyomási mezõ:

Link

és 850 hPa-os hõmérséklet:

Link

És az ECMWF ma 12 UTC-s futtatása kerek 12 évvel késõbbre, december 12. 12 UTC-re:

Link

Link