Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Érdekel bizony! Hiszen ezek szerint ez határozza meg a légkör pillanatnyi cirkulációs peremfeltételeit.
Igen igazad lehet. A mostani várakozásokat akár a DAI-t is a napfoltmaximum zavarhatja be. Sokan elutasítják, hogy a nagy léptékû légkörzésben van szerepe, vagyis nem bizonyított. Én a hurikán szezon milyenségét, nem tenném bele ok ként, hiszen volt már erõs hurikánszezon mellett is enyhe telünk azt gondolom.
Hát igen, ez be fog pörögni rendesen. Még valami teknõfélét is növeszt majd dél felé. De az alacsonyabb szélességek másodlagos ciklontevékenysége nem lesz hosszú életû.
És hát azért vonul majd a viharciklon is ék felé, ha nem is nagyon gyorsan.
Igazi meridionalitásnál az anyaciklon gyakran alig helyezõdik át, csak a hozzá tartozó alacsony nyomású teknõ nyúlik mind délebbre.
Szóval, a "kicsike" elárulja magát -ti. hogy örvényesedése az iszonyú sebes ny-dny-i áramlásból ered, mely a polárfront déli oldalán helyezkedik el. Nem pedig a sarki hidegmag, a megnövekedett hõkontraszt következménye. Látszik ez abból is, hogy "teknõjének" hátoldalán alig-alig lesz hideglevegõ.
Ahogy már írtam is, a térítõi AC öv a napfoltmaximumban megnövekedett UV sugárzás folytán, a magaslégkörben elnyelõdõ sugárzó energia, annak melegítõ hatása révén erõsödik meg. Ha ennyire érdekel a téma, kérdezd meg Kossakiss-t privátban. Biztosan nagyon szívesen ír majd errõl.
És hát azért vonul majd a viharciklon is ék felé, ha nem is nagyon gyorsan.
Igazi meridionalitásnál az anyaciklon gyakran alig helyezõdik át, csak a hozzá tartozó alacsony nyomású teknõ nyúlik mind délebbre.
Szóval, a "kicsike" elárulja magát -ti. hogy örvényesedése az iszonyú sebes ny-dny-i áramlásból ered, mely a polárfront déli oldalán helyezkedik el. Nem pedig a sarki hidegmag, a megnövekedett hõkontraszt következménye. Látszik ez abból is, hogy "teknõjének" hátoldalán alig-alig lesz hideglevegõ.
Ahogy már írtam is, a térítõi AC öv a napfoltmaximumban megnövekedett UV sugárzás folytán, a magaslégkörben elnyelõdõ sugárzó energia, annak melegítõ hatása révén erõsödik meg. Ha ennyire érdekel a téma, kérdezd meg Kossakiss-t privátban. Biztosan nagyon szívesen ír majd errõl.
De a karácsonyi troll pont hogy lassan fog haladni. Gondolom mert már okkludálódik addigra. És a térítõi AC öv mitõl ilyen erõs most?
A következõkre tudok gondolni: megfigyelhetõ, hogy a téli viharciklonok magas indexértékû idõszakokban jelennek meg. Tulajdonképp ide kapcsolódik a Te megfigyelésed, miszerint legkeményebb teleinken a poláris front ciklonjai sekélyek voltak. Akkor nyilván alacsonyak voltak az indexértékek, mely tudvalevõleg a hideg tél irányába tolja nálunk a folyamatokat.
Magas AO és NAO esetén a ciklontevékenység erõs a szubarktikus övben, a sarki hideg anticiklonok ellenben fejletlenek. Ugyanakkor a térítõi AC öv is nagyon meg van erõsödve, és a sarkok felé eltolódva. Ezért nincs ilyenkor ciklontevékenység az alacsonyabb szélességeken, pl. a Mediterráneumban vagy Közép-Európában.
Ez lehet a dolog nyitja, ti. hogy az észak felé nyomakodó térítõi AC magasnyomású légtömegeit a coriolis erõ kelet felé téríti el, így masszív délnyugati áramlás fejlõdik a polárfront déli oldalán. Talán ez vezet a polárfronti légmozgások rendkívüli felgyorsulásához, és következményes örvényesedéséhez.
Érdekes adalék ugyanakkor, hogy a tartós örvényesedéshez, s ezen keresztül a zonális áramlások huzamos meridionálisba fordulásához un. baroklin instabilitás kell, amihez nagy meridionális hõkontraszt szükséges. Enélkül az örvényesedés inkomplett, s rövid élettartamú marad. Viharciklon esetén mindig jókora transzlációs jelleg is marad a rotációs mellett, hiszen ezen ciklonok gyorsan helyezõdnek kelet felé. Azonkívül rendszerint nem képesek hosszabb idõre megváltoztatni, meridionálisra változtatni az alapvetõ zonális áramlási képet.
Ezért feltételezhetjük, hogy a meridionális hõkontraszt viharciklon esetén nem túlságosan nagy, ami egybecseng a sarki hideg anticiklonok fejletlenségével, és visszahúzódásával a pólus irányába.
Lehet, hogy a térítõi anticiklonok fejlettsége kontra sarki hideg AC-k fejletlenségéhez hozzájárul a naptevékenységi maximum idején a térítõi magaslégkört bombázó UV sugárzás, nemkülönben a sarki magaslégkört érõ részecskesugárzás (napszél) megerõsödése. Errõl Kossakiss kolléga tud sokat mesélni.
Magas AO és NAO esetén a ciklontevékenység erõs a szubarktikus övben, a sarki hideg anticiklonok ellenben fejletlenek. Ugyanakkor a térítõi AC öv is nagyon meg van erõsödve, és a sarkok felé eltolódva. Ezért nincs ilyenkor ciklontevékenység az alacsonyabb szélességeken, pl. a Mediterráneumban vagy Közép-Európában.
Ez lehet a dolog nyitja, ti. hogy az észak felé nyomakodó térítõi AC magasnyomású légtömegeit a coriolis erõ kelet felé téríti el, így masszív délnyugati áramlás fejlõdik a polárfront déli oldalán. Talán ez vezet a polárfronti légmozgások rendkívüli felgyorsulásához, és következményes örvényesedéséhez.
Érdekes adalék ugyanakkor, hogy a tartós örvényesedéshez, s ezen keresztül a zonális áramlások huzamos meridionálisba fordulásához un. baroklin instabilitás kell, amihez nagy meridionális hõkontraszt szükséges. Enélkül az örvényesedés inkomplett, s rövid élettartamú marad. Viharciklon esetén mindig jókora transzlációs jelleg is marad a rotációs mellett, hiszen ezen ciklonok gyorsan helyezõdnek kelet felé. Azonkívül rendszerint nem képesek hosszabb idõre megváltoztatni, meridionálisra változtatni az alapvetõ zonális áramlási képet.
Ezért feltételezhetjük, hogy a meridionális hõkontraszt viharciklon esetén nem túlságosan nagy, ami egybecseng a sarki hideg anticiklonok fejletlenségével, és visszahúzódásával a pólus irányába.
Lehet, hogy a térítõi anticiklonok fejlettsége kontra sarki hideg AC-k fejletlenségéhez hozzájárul a naptevékenységi maximum idején a térítõi magaslégkört bombázó UV sugárzás, nemkülönben a sarki magaslégkört érõ részecskesugárzás (napszél) megerõsödése. Errõl Kossakiss kolléga tud sokat mesélni.
Sokat töprengek azon, hogy milyen stimulusok kényszerítik ki a ciklonok viharciklonná fejlõdését. Legkeményebb teleinket olyan periódusok vezették be, amikor a poláris front ciklonjai egészen sekélyek voltak. A kimélyülés valamifajta kényszer lehet, vagy a nap okozza, vagy a cirkulációban beálló kvázi egyensúlyi állapot, amelyben létrejön egy stacioner ciklon, vagy cikloncsoport.
Az õszi elõjelek alapján sokkal hidegebb telet feltételeztem, mint ami most kibontakozóban van.
Az õszi elõjelek alapján sem lehet a tél kimenetelére következtetni, ezt eddig is tudta a többség. Tippelésnek viszont kiváló alap, de semmi több.
Az õszi elõjelek alapján sem lehet a tél kimenetelére következtetni, ezt eddig is tudta a többség. Tippelésnek viszont kiváló alap, de semmi több.
Köszönöm az építõ jellegû válaszodat. Már többször elismertem amit akkor még nehezen hittem el, ezt az AC helyzetet lezáró zonális áramlás jön, le a kalappal jól észrevetted.
Amikor lász linkelte, az AO még messze nem volt ennyire negatív... szóval ma frissült, és ez most már tényleg nagyon húz lefelé. Ha nem lett volna mostanában ilyen kaotikus, már kezdenék is izgulni...
Néhány gondolat, melyet írásod ébresztett:
Ahogy már néhányszor elmondtam, a tél közepi, a karácsonyi ünnepek táján jelentkezõ zonalitás a legkevlésbé sem megy ritkaságszámba. Inkább az a ritka, ha ilyenkor kifejezetten zimankós, havas idõszak van. Tapasztalataim szerint lényegesen több a "szendvicstél", mikor novemberi, akár kemény nyitány után tartósan megenyhül az idõ, s decemberben és január elején is semmitmondó, anticiklonális illetve nyugati áramlásos, hószegény, fagyszegény idõszak következik. Ennek végeztével aztán január második felében, februárban többé-kevésbé visszatér a blockingos, észak-északkeleti áramlásos, hideg idõ.
Igaz, az utóbbi évtized elkényeztett minket, mert tulajdonképpen csak a 2004/2005-ös és a 2011/2012-es volt tipikus szendvics, vagy lyukas tél (a komisz enyhe teleket, mint 2006/2007 vagy a csak kicsivel jobb 2007/2008 most nem veszem számításba)
A tél közepi nyugati áramlásos hetek nagy gyakorisága miatt nem indokolt a tényleg rendkívüli 2006/2007-es télre mutogatni a jelenlegi idõjárás kapcsán. Annyiban csakugyan hasonlít a jelenlegi téli idõszak 2006/2007-re, hogy most is van, és akkor is volt huzamos zonalitás. De ezen az alapon millió cvancig más telet is párhuzamba vonhatnánk 2006/2007-el.
Szóval, már csak statisztikai alapon is fölöttébb valószínû, hogy a mostani nyugati áramlási korszak elõbb-utóbb véget ér, és ezen a télen is lesz még blocking, hidegelárasztás, országos vagy közel országos havazás.
Van honnan jönnie a hidegnek, minden ellenkezõ híresztelés ellenére:
Link
Link
Link
Látható, hogy makacsul tartja magát a nagy hideg a Kara-tenger partvidékén és az Ob folyó torkolatvidékén, Nyugat-szibériában. Hangyányival keletebbre van ugyan, mint ami nekünk ideális volna (a mi masszív hideghullámaink rendszerint a Svalbard-Novaja Zemlja közötti területrõl indulnak ki), de az eltérés nem tragikus mértékû. Igaz, ez a hidegtömeg egyelõre nem tud tért hódítani délnyugat felé, de ez nyilván nem fog egész télen így maradni.
Látható az is, hogy a sarki hidegsapka hõeloszlása meglehetõsen inhomogén. Ez elõre vetíti a késõbbi mély hidegleszakadásokat. A Rossby-pók ennek kapcsán könnyen "növeszthet" egy harmadik lábat is, amire már most megvan a hajlam:
Link
Link
Link
Nézzük az általad is említett indexeket:
Link
Link
A hónap legvége felé van már némi lefelé tendálás, bár az értékek még messze nem az igaziak.
A téli szinoptikai ciklus most pontosan, könyörtelenül "ketyeg". A ciklus végi, hidegelárasztás után felépült AC-t (ez van egyelõre felettünk) elõoldali intermezzót követõen (északi) zonalitás követi majd, és legvalószínûbben 2-3 hét múlva komolyabb makrocirkulációs átrendezõdés. A tartós átrendezõdés eszerint jan. 15, esetleg jan. 20 környékére tehetõ.
Egyébként most már elég sok látszik az idei télbõl ahhoz, hogy megkockáztassunk némi (elõ) verifikációt. Az elég valószínûnek látszik a makrocirkuláció jellege, nemkülönben a modellek mutatta képek alapján, hogy január elsõ fele pozitiv hõanomáliával fog zárni. Igen "fel kell kötnie a gatyát" ezért január második felének már az átlag körüli középhõmérséklethez is. Ahhoz pedig, hogy a kollégák többsége várakozásának megfelelõ enyhe negatív anomáliát hozzon január, kifejezetten hideg finis szükségeltetnék. Vaskos nagatív anomália január tekintetében már praktikusan kizárt.
Lehet, hogy mégis az ECMWF távelõréje fogta meg jól a dolgot, mely átlag feletti hõmérsékletû januárt helyezett kilátásba?
Férfiasan elismerem, én is bukni látszom várakozásaimban. Az õszi elõjelek alapján sokkal hidegebb telet feltételeztem, mint ami most kibontakozóban van.
Két dolgot nem vettem figyelembe, holott figyelembe vehettem volna:
az egyik, hogy már évek óta nem volt igazi erõs, tartós téli zonalitás -tehát már számítani lehetett rá, hogy újra jelentkezik ez az egyébként nagyon gyakori felállás. Lehet, most néhányan bosszúsan rázzák a fejüket, pedig higyjék el a kollégák, az ilyen fatengelyes, "paraszti" logika sokszor a segítségünkre van.
A másik, hogy napfoltmaximumban vagyunk. Úgy látszik a statisztikai elemzés alapján, hogy valami összefüggés mégiscsak van a mi téli hidegünk és a napciklus között. Ugyanis a nagyon zord telek túlnyomó többsége napfoltminimum közeli években lép fel.
Bár sok a kivétel, mint a figyelembe veendõ tényezõk egyikét, ezt is számon tarthatjuk.
Mindenesetre úgy látszik, kisebb kockázatot vállal, aki napfoltmaximumban enyhe vagy átlagos telet jósol, mint az, aki kemény hideget.
Ahogy már néhányszor elmondtam, a tél közepi, a karácsonyi ünnepek táján jelentkezõ zonalitás a legkevlésbé sem megy ritkaságszámba. Inkább az a ritka, ha ilyenkor kifejezetten zimankós, havas idõszak van. Tapasztalataim szerint lényegesen több a "szendvicstél", mikor novemberi, akár kemény nyitány után tartósan megenyhül az idõ, s decemberben és január elején is semmitmondó, anticiklonális illetve nyugati áramlásos, hószegény, fagyszegény idõszak következik. Ennek végeztével aztán január második felében, februárban többé-kevésbé visszatér a blockingos, észak-északkeleti áramlásos, hideg idõ.
Igaz, az utóbbi évtized elkényeztett minket, mert tulajdonképpen csak a 2004/2005-ös és a 2011/2012-es volt tipikus szendvics, vagy lyukas tél (a komisz enyhe teleket, mint 2006/2007 vagy a csak kicsivel jobb 2007/2008 most nem veszem számításba)
A tél közepi nyugati áramlásos hetek nagy gyakorisága miatt nem indokolt a tényleg rendkívüli 2006/2007-es télre mutogatni a jelenlegi idõjárás kapcsán. Annyiban csakugyan hasonlít a jelenlegi téli idõszak 2006/2007-re, hogy most is van, és akkor is volt huzamos zonalitás. De ezen az alapon millió cvancig más telet is párhuzamba vonhatnánk 2006/2007-el.
Szóval, már csak statisztikai alapon is fölöttébb valószínû, hogy a mostani nyugati áramlási korszak elõbb-utóbb véget ér, és ezen a télen is lesz még blocking, hidegelárasztás, országos vagy közel országos havazás.
Van honnan jönnie a hidegnek, minden ellenkezõ híresztelés ellenére:
Link
Link
Link
Látható, hogy makacsul tartja magát a nagy hideg a Kara-tenger partvidékén és az Ob folyó torkolatvidékén, Nyugat-szibériában. Hangyányival keletebbre van ugyan, mint ami nekünk ideális volna (a mi masszív hideghullámaink rendszerint a Svalbard-Novaja Zemlja közötti területrõl indulnak ki), de az eltérés nem tragikus mértékû. Igaz, ez a hidegtömeg egyelõre nem tud tért hódítani délnyugat felé, de ez nyilván nem fog egész télen így maradni.
Látható az is, hogy a sarki hidegsapka hõeloszlása meglehetõsen inhomogén. Ez elõre vetíti a késõbbi mély hidegleszakadásokat. A Rossby-pók ennek kapcsán könnyen "növeszthet" egy harmadik lábat is, amire már most megvan a hajlam:
Link
Link
Link
Nézzük az általad is említett indexeket:
Link
Link
A hónap legvége felé van már némi lefelé tendálás, bár az értékek még messze nem az igaziak.
A téli szinoptikai ciklus most pontosan, könyörtelenül "ketyeg". A ciklus végi, hidegelárasztás után felépült AC-t (ez van egyelõre felettünk) elõoldali intermezzót követõen (északi) zonalitás követi majd, és legvalószínûbben 2-3 hét múlva komolyabb makrocirkulációs átrendezõdés. A tartós átrendezõdés eszerint jan. 15, esetleg jan. 20 környékére tehetõ.
Egyébként most már elég sok látszik az idei télbõl ahhoz, hogy megkockáztassunk némi (elõ) verifikációt. Az elég valószínûnek látszik a makrocirkuláció jellege, nemkülönben a modellek mutatta képek alapján, hogy január elsõ fele pozitiv hõanomáliával fog zárni. Igen "fel kell kötnie a gatyát" ezért január második felének már az átlag körüli középhõmérséklethez is. Ahhoz pedig, hogy a kollégák többsége várakozásának megfelelõ enyhe negatív anomáliát hozzon január, kifejezetten hideg finis szükségeltetnék. Vaskos nagatív anomália január tekintetében már praktikusan kizárt.
Lehet, hogy mégis az ECMWF távelõréje fogta meg jól a dolgot, mely átlag feletti hõmérsékletû januárt helyezett kilátásba?
Férfiasan elismerem, én is bukni látszom várakozásaimban. Az õszi elõjelek alapján sokkal hidegebb telet feltételeztem, mint ami most kibontakozóban van.
Két dolgot nem vettem figyelembe, holott figyelembe vehettem volna:
az egyik, hogy már évek óta nem volt igazi erõs, tartós téli zonalitás -tehát már számítani lehetett rá, hogy újra jelentkezik ez az egyébként nagyon gyakori felállás. Lehet, most néhányan bosszúsan rázzák a fejüket, pedig higyjék el a kollégák, az ilyen fatengelyes, "paraszti" logika sokszor a segítségünkre van.
A másik, hogy napfoltmaximumban vagyunk. Úgy látszik a statisztikai elemzés alapján, hogy valami összefüggés mégiscsak van a mi téli hidegünk és a napciklus között. Ugyanis a nagyon zord telek túlnyomó többsége napfoltminimum közeli években lép fel.
Bár sok a kivétel, mint a figyelembe veendõ tényezõk egyikét, ezt is számon tarthatjuk.
Mindenesetre úgy látszik, kisebb kockázatot vállal, aki napfoltmaximumban enyhe vagy átlagos telet jósol, mint az, aki kemény hideget.
Egy olyan érzésem van, hogy a keleti hidegbázis hiánya miatt, északnyugati hideget kapunk majd ami elég lightos telet eredményezhet itt és persze nyugat esélyei most jobbnak tûnnek, kelet szívóágon csücsülhet majd.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat