Meteorológiai társalgó

Érdekes helyzet, érdemes vizslatni a földhözragadt adatokat Link Tulajdonképpen a szegedi állomást kivéve komoly dolgokat produkált...
Igazi csatatér volt ez év januárja a Kárpát medencében, érdemes végigpörgetni ...

Na, éppen errõl van szó, ez a felállás volt idén januárban, febuárban is.
Egyik kedvenc szinoptikai alaphelyzetem, a "csúszópályás" medi.

Link
Link
Link
Link
Link

Lényege, ahogy az látható is az egymás utáni képeken, hogy az észak-északkelet-európai nagy kiterjedésû AC délnyugati peremén, mint csúszópályán "szánkáznak le" az alacsony nyomású, nedves légtömegeket szállító örvények az Észak-Atlantikumból a mediterrán térségbe, ahol már mint mediciklonok jelentkeznek.

T850 izoterma térkép 1941-bõl:

Link

Akár idén februári is lehetne ez a kép...

Gyanítom, hogy a csúszópályás medik általában kedveznek nyugatnak, északnyugatnak. Pl. a híres 1993-as novemberben is volt ilyen felállás, lett is nagy hó felénk.
Viszont a "normális" figurációjú teknõknél, ha a mediciklonok a Balkán-félszigeten, vagy az Égei-tenger fölött örvénylenek, északnyugat nem sok hóra számíthat.

Nem állítottál semmi valótlant: Link Szinte minden télen vesszõparipám a mediciklon kérdés, mert semmi más témában ennyi általánosítás nincs mint ebben. Aki figyeli ezeket a "kedvenceket" az szerintem tudja mirõl beszélek...
Nekem hirtelen ez a "furcsaság " jut eszembe: Link Link
Komoly havazást okozott, fõként északon. Igaz pár nap múlva megenyhült az idõ, ami ennél a makrofelállásnál nem is csoda.
Zöld utat kapott keletrõl a hideg levegõ mindkét esetben.

Debrecen:
1941-01-31 -5.6 -2.2 -10.8 0.6 4

1941-02-01 -1.6 0.1 -5.6 7.9 4

1941-02-02 0.8 2.4 -0.4 0.4 0

Budapest:



1941-01-31 -6.4 -5.0 -12.0 10.5 4 0.0

1941-02-01 -2.3 -0.9 -5.4 5.8 4 0.0

1941-02-02 -0.1 0.4 -1.6 2.2 4 0.0

1941-02-03 0.5 1.6 -0.3 2.9 4 0.0

Szeged:

1941-01-30 -10.7 -5.5 -13.8 . 7.9

1941-01-31 -5.2 -2.5 -12.6 0.1 4 0.3

1941-02-01 -0.8 0.1 -5.2 5.2 2 0.0

Szombathely:

1941-01-31 -6.4 -5.5 -8.0 9.5 4 0.0
1941-02-01 -8.1 -3.5 -11.0 2.7 4 4.3
1941-02-02 -7.0 -1.7 -17.5 0.1 4 1.6
1941-02-03 -2.9 1.2 -10.3 0.9 4 2.5
1941-02-04 -1.9 -0.4 -6.2 3.6 4 0.0
(dátum ,hõmérséklet 3 értéke, csapadék mennyiség, halmazállapot, napfénytart.)
Link

Úgy látom, írásommal (Dunántúlnak szokatlanul kedvezõ mediciklonok) eléggé felkavartam a kedélyeket. Nem ártott volna kicsit cizellálnom állításomat, eképpen: 2013 januárjában és februárjában olyan pályájú medek jöttek sorozatban, melyek hátoldalukon hideglevegõvel árasztották el a Dunántúl nyugati felét (esetenként egészét) A hideglevegõhöz itt csapadék, havazás társult. Az ország keleti, s jórészt középsõ része viszont elõoldalon maradt, ott enyheség, és esõ volt.
Persze, jöhetünk most tipizált ciklonpályákkal: a fent vázolt szituáció un. "meredeken felkanyarodó" medekhez tartozik, melyek felhúzzák Kelet-Magyarországra melegszektoruk enyhe levegõjét.
A "lapos", a Balkánon át keletre vezetõ ciklonpályáknál az egész ország a hidegszektorban marad, viszont a csapadékzóna általában csak a déli és keleti országrészt érinti, ahol is havazik ilyenkor.
De vigyázzunk az ilyen tipizálással! Vannak helyzetek, melyek egy "skatulyába" se nagyon férnek bele.
Nézzük csak ezt a -legalábbis tisztán mediciklonos szemszögbõl- elég ártatlannak imponáló helyzetet:

Link

A mediciklonnak tartható örvények középpontjai eléggé távol vannak: a Marseillei-öböl, és az Ibériai fésziget északi része, ill. a Fekete-tenger medencéje felett. Meg van egy ciklon messze Északkelet-Európa fölött is.
Elsõ ránézésre nem nagyon harapós felállás. Mégis ez okozta 1969 Szilveszter éjszakáján életem egyik legnagyszerûbb, amerikai blizzard-al vetekedõ hóviharát.

A másik amitõl még rosszul vagyok, az a "kelet" fogalmának elnagyolása! Nagyon nem mindegy hogy Körösszakál Link , vagy Poroszló! Utóbbi térségben hatványozottan jobbak medinél a havas esélyek, az elõbbi legfeljebb délebbi fekvése miatt élvez némi havas elõnyt (A Balkánon vonuló medik csapadéka gyakrabban érinti) ha mérlegre rakjuk a dolgot. Meglehetõsen gyakori pl. térségünkhöz viszonyítva a kelet Tiszántúl beenyhülése, folyékony halmazállapot, miközben térségünkben havazik. Éppen ilyen különbségeket lehetne találni pl. a Dunántúlon is.

Óh persze, az ÉNY-on kiadós havat okozó medik keleten sokszor esõt, vegyest okoznak. Nekem a kedvencem amikor DK folyékony, vegyes, mert nálam akkor vannak a kiadósabb havazások medibõl. ÉNY-on is ezért szeretik a "kelet elõoldalon" felállást, mert akkor az adria térségében beragadt , vagy nekik kedvezõ pályájú a medi, a dunántúl jó része hátoldalon. Hagyjuk már ezt a szokásos jelzõt, ami tulajdonképpen csak az említett helyzetre igaz. Kevés szó esik a balkán félszigeten beragadó mediciklonról, pedig abból is sok szépség született már (K-en is.).

Dehogynem szokásos, az esettek 90%-ban kelten esõt okozó medig nyugaton min 10-20 cm havat dobnak le. A WC amit írtál, na az tényleg ritka.

2002/2003 telén VC pályán mozogtak javarészt,ezért érinthették havasan a Dél-Dunántúlt és az Alföld jó részét,és ezért virágozhattak a virágok Sopronban. A tavalyi mediterrán-ciklon mennyiség és a nálunk okozott havazás,keleten enyhe idõ valóban nem szokásos,de remélem 1-2 beakad még idén is.

Hogy a "szokásos" jelzõt kicsit tovább tompítsuk: pl. 2002/ 2003 telén Dk - en, K-en többször volt nagy havazás (jan, feb.), a februárinál Sopronban nyíltak a völgyben a kerti virágok... Persze egy térség, az említett DNY-i térség nem maradt ki akkor sem! ( Nekem az tetszett benne, hogy a régi hófúváshalmok még nem olvadtak el, már jött az újabb. Így persze az építés könnyû volt az utakon. Ismerõs ez a tavalyi télrõl?)
A "szokásos" jelzõt még tovább tompítanám: Egyszerûen botrány ami enyheség volt a tiszántúlon tavaly. Ez egyáltalán nem "szokásos" mert ha nem kétnaponta jönnek a medik, és nem úgy hogy a balkánon nem helyezõdnek át, hanem itália mentén csorognak le a Földközi tengerre, akkor van a mediknek hátoldala is, ésez biztosítja a hideg beszipkázását. Fõleg a lábas hidegét, amibõl krónikus hiány volt tavaly felénk! Úgy a következõ medi egy egészen más pozíciót találhat K-DK -en is. Lehetne errõl sokat regélni, ahány medi annyi felállás.

Ez így elnagyolt, de én se fogok disszertációt írni belõle!

Az igazi nyertesei a havas mediknek, az somogy, zala nyugati része.
Azt is látni kell, hogy a mediciklonok (szerencsére!!!) nem beskatulyázva mûködnek. Az utóbbi években , a tavalyi telet kivéve, nagy lúzere volt a mediknek az ÉNY-I térség, évekig nem volt említésre méltó produktum, de éppen neked ecseteljem... 2010 - ben pl. csak ÉK-en okozott nagyobb havazást (nálam 25cm), 2012 - ben délen , délkeleten .
Tehát évenként nagy változatosságokat mutat, totál befutó csak az általam említett DNY-i térség.
Általánosságban igaz, hogy dny-ról ék - felé haladva csökken a mediterrán ciklonok csapadékmennyisége.
A legnagyobb havazások, hófúvások az egész országban a mediterrán ciklonokhoz köthetõk. A "legszebb" és legzordabb teleken nálam (is) nagy havazásokat okoztak a mediciklonok .(1987, 1995/96, 1998/99, 2002/2003...) Érdekes felénk a nagy havak általában erõs hidegbetörésekkel is járnak, egészen ritka hogy hamar elolvadjanak. ( Dny-on ez nem ritka dolog, gyors hóolvadás. Igaz cserébe szinte minden télen van nagy (20 - 30 cm) hó.)

Az eddigi ciklonoknak is adtam pályanevet: WC.

Szokatlanul? Szokásosan. Figyelembe véve a havas mediterrán-ciklonokat, a VB pálya a Dunántúlnak(Somogy-Veszprém vonaltól nyugatra szinte garantált), a VC pálya a Dél-Alföldnek és a Dél-Dunántúlnak kedvezhet,illetve azt nem tudom milyen pályán halad de vannak visszapörgõk a Fekete illetve Égei-tengerrõl amik igaz az Alföldnek jók,de ritkák mint a fehér holló.

Így összességében ha mediterrán-ciklonok és havazás az javarészt a Dunántúlnak(Zalának és Somogynak fõleg) szerencsés.

Jó kérdés! Zonális korszakban nyilván nagyobb, meridionálisban kisebb a különbség. Mindenesetre gimnáziumi szintig száz évre visszamenõleg minden tankönyv egyetért abban, hogy a tél Európában kelet felé haladva klimatikusan mind hidegebb, és ez a Kárpát-medencén belül is tetten érhetõ. Hogy egyetemi nívón mi a helyzet, nem tudom.
Itt a Metneten Floo szokott makacsul írogatni arról, hogy a helyi terepalakulatok fontosabbak -kivált a minimumhõmérsékletek szempontjából- mint a nagytérségi elhelyezkedés. A zalai dombok között is van néhány "Zabar".
Érdekes, s nem indokolatlan gondolatok.

És nem lehet, hogy azt a földrajzot pont egy zonális korszakban írták? Vajon mi lett volna, ha egy meridionálisban írják?

Alig van légmozgás, igen.
Wetsom: jó reggelt

Az igaz, med elõoldalak randa meleget ránthatnak be a Tiszántúlra, miközben Sopronban téli olimpiát lehetne rendezni... [esõ] Nagyon sok múlik a makroképen, ebben egyetértünk. A tavalyi tél a sok mediterrán ciklon miatt szokatlanul kedvezett a Dunántúlnak.
Viszont a földrajzból tudjuk, hogy ÉNY az erõsebb atlanti behatás miatt télen ÁLTALÁBAN enyhébb, mint ÉK.
Aki nem hiszi, nézegesse sûrûn a Metnet hõtérképét!

Még ez sem biztos, teljesen makrofelállás kérdése.

Ha nyugatias irányítás van, akkor ÉNy a melegebb, de ha meridionalitás, akkor a Tiszántúl igen gyakran találja magát az elõoldalon.

Pl. most gyorsan összeszámoltam a múlt telet: dec. 1. - márc. 31. között Péren 15-ször, az ÉK-i csücsökben 23-szor volt 10 vagy 10+ Tmax.

Nem azt mondtam, hogy egyáltalán nem lehet északkeleten ilyen magas téli hõmérséklet. Az viszont biztos, jóval ritkábban fordul elõ ott ilyesmi, mint pl. az Alpokalján vagy a Kisalföldön.

Ilyen széliránynál nem lepõdöm meg, gondolom, nálad szélcsend van.

Az ország fagyzuga jelenleg: Sajó völgye, de ezen belül is a Szinva völgye! Link

"Arrafelé nemigen szoktak lenni 13-15 fokok tél közepén."
..és jó érzékkel pont ma mondod. Link
Csengertõl egy köpésre Szatmárnémetiben jelenleg 12 fok van, igaz más domborzati viszonyok között.

Jut eszembe, tudja valaki, hogy mennyi lett a maxi a keleti határszélen? Ami gondolom az elmúlt napok legmagasabb hõmérséklete is egyben, hacsak nem két 14,5 fok született.

Hát ez az! Mindenhol máshol már minimum 7-8, de többnyire 10 felett.
Csak nekem akar szétszakadni a fejem egész nap?

Csak 7-8 fokkal van itt hidegebb, mint az országos átlag, de 8 fokkal hidegebb, mint pl. Visontán vagy Tállyán - mindkettõ 70-80km-en belül bõven!!

Link

Most mondjam, hogy imádom a Sajó völgyét? ( a fejem meg szétszakad.

Thermometer, ide gyere, ha a hideget szereted!