Meteorológiai társalgó

De te ezt hol láttad hogy január utolsó dekádjára adják a Szerbek a lehülést, amikor a 30 naposuk is csak január 15-ig lát el?

ATYAÚRISTEN!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Kialudtad magad?

A hozzászólásodban annyi õrület van, hogy hihetetlen!
Elvileg még tisztában is vagy a dolgokkal legalábbis eddig úgy jött le nekem, és erre ide pendítesz egy siránkozó abszolút szakmaiatlan zöldséget.

Kezdjük. Õsszel pont a zonális áramlásnak köszönhetõ volt, hogy nagyon nagy és kemény hófelhalmozódás alakult ki szokatlanul korán, sokfelé voltak rekord hidegek. Mi is lábast kaptunk októberben. Szeptember átlag alatt alakult és csapadékos is volt. Nyár közepén volt egy erõs zonális áramlás aminek köszönhetõ volt a kiegyenlített július nagy része, picit ekkor jobban rajtunk volt az anticiklon de a helyzet stabil volt, nem volt benne változás. A november is erõs zonális áramlást mutatott, és fõként délnyugaton rengeteg csapadék hullott. Az anticiklon tõlünk keletre alakult ki, így esély sem volt a hidegbetörésre. Ez megtörtént november végén, de a nyugati áramlás északra tolódási miatt nálunk anticiklon vált az idõjárás fõ meghatározójává, így nagyon hasonló volt a júliusi képhez.

Már írtam valamelyik fórumba és Hari Seldonnal is beszéltünk azóta róla mikor számolgattuk a DAI-t hogy a zonális korszakokban pl a 70-es vagy a 10-es években abszolút nem vált be. Oka nincs meg a fejembe de a nyári kép gyanús volt ebben az idõszakban teljesen a 70-es évekre emlékeztetett. Én továbbra is egy meridionális korszakot látok többségében de ebbe bele fér egy-egy nyugati irányítású idõszak is.

A 70-es és 10-es években volt az átlaghõmérséklet nagyon alacsony és északon a hófelhalmozódás nagyon magas a szeptemberi idõszakban, így a felmelegedés tényét azt hiszem ki lehet zárni.
Az éghajlat egyik évrõl a másikra nem tud megváltozni évtizedek kellenek neki mikor az egyikbõl a másikba megy át. Így ez megint rossz út.

A hideg északon azért sem lehet kisebb mivel a zonális áramlás még nyáron is tartott és északon több hó és jég maradt mint tavaly sõt sokkal több, így a hidegbázis gyorsan épült ki, talán túl gyorsan is, ez a megközelítés megint nem állja meg a helyét. Maradjunk a tudomány szintjén és ne alacsonyodjunk le DM és a többi meteogyilkos szintjére. És nézzük már meg mi is történt és mi vezetett idáig.
Igen gondolkodjunk el, miért alakult ki a helyzet talán gondolat indítónak az írásom megteszi.

Így igaz, vannak nagy várakozások és a végén ha mégsem úgy történik akkor jön a csalódottság. Én a DAI.-ban nem túlságosan bíztam....


December utolsó napjai + irányba tolják ezt a hónapot "is".

Vagy egyszerûen csak azért, mert a teljes valóságnak csak egy egyszerûsített, így nyilvánvalóan hibával terhelt leírását képes csak adni, így egyetlen elõrejelzést nem szabadna túl komolyan venni, inkább csak valószínûségi iránymutatásként.

Éghajlati rezsim ide vagy oda

Akkor lehet, hogy csak február hoz valami télfélét. Ha az sem, akkor lõttek ennek a télnek. A márciusi tél bizonyára nem ismétlõdik meg. Én borzasztó csalódott vagyok a DAI miatt, ami lehet, hogy azért nem jött be idén, mert új éghajlati rezsim kezdõdött. Talán a melegedés elért egy olyan szintet, aminél már ez a távkapcsolat nem mûködik. Ha jól tudom, vulkanizmus idén nem köpött bele a levesbe. Annyi bizonyos, hogy ez nem csak a hidegdepó eloszlása miatt alakul így, hanem a hideg hemiszférikus mennyisége is kissebb.

Hogy õszinte legyek, az idei december nekem se a favoritom. Bár a karácsonytól eltekintve nem sikeredett kifejezetten enyhére (de az ünnep három napja már botrányosan magas hõmérsékleteket hozott), más vigasz nemigen volt benne.
A hónap nagyobb részében északi zonális, "meleg" makrocirkuláció uralkodott, s csak a hidegpárna mentett meg néhány igazán tavaszias héttõl.
Az alacsonyabb szélességeken tanyázó 1040 hepás AC világosan mutatta a hemiszférikus légkörzés pozitiv AO-s jellegét.
Talán-talán januárra ez megváltozik, végre látunk komolyabb havat, zord fagyot.
Télen legyen (legalább néha!) tél -ahogy az egyszeri ember mondaná.

Idén télen is beigazolódott: ha hidegelárasztás közben gyorsan ránk kenõdik a rendkívül magas centrális nyomású AC (esetünkben 1040 hpa), akkor lehet ugyan örülni hidegpárnának, zúzmarának. De azt tudnunk kell, hogy ekkor nagyon-nagyon messze vagyunk a következõ, számba vehetõ advektív lehûléstõl.
Most azonban már nemegy modell több futása szerint is jan. elsõ dekádjában elkezd érni a makrocirkulációs átrendezõdés. Nyugat-Szibériában és az Észak-Ural vidékén úgy látszik, nagy mennyiségû hideglevegõ halmozódik majd fel, ezzel párhuzamosan fejlett anticiklonok jelennek meg magas szélességeken Északkelet-Európától egészen Grönlandig.