Meteorológiai társalgó

Köszi az utána járást.

Értem, hogy mit szeretnél megfogalmazni, én inkább arra próbálnék rávilágítani, hogy egy adott területet (Magyarországot) tekintve, jelenállapotból, az az általad említett nagytérségi,de helyi folyamatok, szerintem nem befolyásolják a várható idõjárást. A Földközi-tenger vízhõmérsékletében is inkább csapadékszinten érzek valamennyi összefüggést. Persze ha mondjuk egy brutális hõ kontrasztal berendezkedett Európa, átmenetileg módosíthat bizonyos idõtávokon az anomálián. De hát az áramlás iránya az mindig beleszólhat a dolgokba.

Ja és utólagosan is köszi, hogy vetted a fáradalmat, velem ellentétben az áttekinthetõ hozzászólásra, kérlek most írd a számlájára annak, hogy 35 órája vagyok talpon, meg még leszek is estig, így nem annyira kifinomult a gondolkodó képességem.

Ezt nem lehetett kihagyni

Ezeket fejbõl is tudod, vagy azért néha írásos anyagra is támaszkodsz?
És miféle könyv...?

Jaj te milyen gonosz vagy, hogy a tutifrankó állításokat tényekkel cáfolod. Nem is értem hogy mered venni ehhez a bátorságot és az energiát

Nekem 1990-tõl vannak saját méréseim, oylan, hogy a január melegebb lett volna, mint a március, oylanra nem emlékszem, olyanra viszont többször is, hogy a március hidegebb, mint a február, illetve olyanra, hogy az adott hónap eleje és vége cserélõdött fel: azaz az átlaghõmérséklet a csökkenés helyett nõtt (pl tavaly október) illetve a növekedés helyett csökkent: tavaly március és május is)

Na de könyv, az mikor fog megjelenni ezekbõl? Szívesen állnék sorba érte!

Tegnapi nap után elgondolkoztam de ezt nem lehet kihagyni:-)

Nálunk gyakran elõfordul, olyan, hogy decembernél hidegebb a március de elõfordult már pl olyan, hogy januárnál hidegebb a március nem is egyzser.
1780 óta
1796, 1804, 1845 és 1944 ezekben az években március bizony hidegebb volt mint január.
Sõt 1795-96-os szezonban a március volt a tél leghidegebb hónapja. Ezek fõvárosi adatok országosan is elõfordult regionális szinten más években is, sajnos ahhoz több gyûjtés kell, hogy nagyobb képet kapjak. így állok egyelõre:-) De amiket leírtam azok nagyjából országos szinten is megállják a helyüket. Olyan sokat van, hogy február enyhébb a márciusnál. Nyári idõszakban is találunk, hogy a nyár legmelegebb hónapja május vagy szeptember, õszi a tavaszi hónapok is felcserélõdhetnek. De tél és a nyár ebbõl is legszélsõségesebb. A legextrémebb amit beszéltünk már, hogy 1926-ban a nyár legmagasabb hõmérséklet április 26-án volt 33,6 fokkal Debrecenbõl, igaz ekkor természetesen nem ez volt a legmagasabb havi közép a nyári idõszakban.
Ha egy tél enyhe nem jelenti azt, hogy márciusban ne lenne nagy havazás és zord hideg igaz kisebb az esélye de mint látjuk van rá példa.
Sõt egy másik extrém példa 1913-ben április 12-én alakult a ki a fõvárosban és gyakorlatig az egész Dunántúlon a legvastagabb hótakaró, úgyhogy egész télen alig volt havazás, és április közepén sokfelé voltak 10-30 cm vastag havak hófúvások a Bakonyban 1,5 méteres torlaszokkal. A fõvárosból is 5 hótakarós napot jelentettek és 12 cm vastag maximális havat.
1938-ban március melegebb volt mint április, és még sorolhatnám volt minden minta a búcsúban hazánk éghajlat bizony nagyon színes:-)

"Hol kell hogy erõsen enyhe legyen a tél, honnan kell, hogy berobbanjon a tavasz?"

Igen, azt nem tettem hozzá, hogy Európa nagyrészére értettem, nem csak a kis országunkra.

" Melyik tengerek, melyik szárazföldek, mert hogy a tõlünk észara levõ tengereket kicsit messzinek találom, hogy ránk bármi félle hatással legyenek"

Nyugati és a Földközi-tenger.

"a délieken, pedig nem gyakori tudtommal az olyan mennyiségû, és annyira tartós hideg felhalmozódás, hogy az akár évszaknyi, akár havi anomália növekedést eredményezzen."

Azt én sem mondam, hogy gyakori lenne, én eleve nem is egy átlagos télrõl beszéltem. Szerintem egyátalán nem mindegy, hogy a földközi tenger mondjuk 5 fokkal melegebb vagy hideggebb az átlagtól tavaszkezdéskor. A meleg levegõ rengetegszer jön elõoldali helyzetben dél felõl, ilyenkor a földközi tenger és a fölötte lévõ levegõ hõmérséklete igenis sokat számít.

" A szárazföldek léghõmérsékletét, sem lehet szerintem Európára kivetíteni, persze ránk gyakorolt hatását évszaknyi távlatban, hisz attól hogy nálunk kissé pozitív a tél...(eddig,meg még kitudja meddig, lehet keddig), attól még pl a Finneknél, de mondhatnék sokféle országot, lehet erõsen negatív anomália xy berendezkedések esetén."

Ebben igazad van, rosszul fogalmaztam, az átlagot valószínûleg nem lehet, viszont az sem mindegy, hogy a tél vége felé milyen hõmérsékletek uralkodna Európában, ha például Európa szerte hideg az idõ, a talaj is át van hülve, akkor nyílván nehezebb a melegnek bevennie az országot, mint egy már amúgy is langymeleg Február után.

" volt már nem is egy olyan alkalom, hogy zord télbõl enyhe tavaszba csöppentünk, igény esetén megkeresem, ha pedig tartós, kellõen az általában déli, délnyugati áramlás, szerintem mindegy,
hogy talaj közelben milyen a T-akt, hisz maximum órákat nyújt a melegedési folyamaton, de nem mérsékli, nem gyengíti"

De, szerintem mérsékel rajta/gyengíti, persze itt most nem egy inverziós helyzetre értem, amikor csak az alsó néhány száz méteren van hideg, felül meg +7 fokkok, hanem egy igazi kontinentàlis hideg légtömeget. Példát pedig nem kell írnod, tudok én is fejbõl egy pár esetet (jellemzõen Karácsonykor), amikor nagy hideget nagy enyhülés követett, de figyelem, én nem azt mondtam hogy ez megállítja a meleget, hanem hogy mérsékli/gyengíti, mert ha ugyanez a meleghullám mondjuk 0 fok körüli hõmérsékletekbe ütközne, nagyobb meleget tudna okozni.

1 is elég, ha hiteles ember adja

13,2 fok van, élénk délnyugati szél, valami csodálatos idõ

+1 (illetve +1000, csak azt nem lehet )

Sajnos hiába mondja el ezerszer az ember, hogy ezeknek az arányosításoknak semmi értelme és csak a szenzációhajhászás és nagyotmondás a céljuk.

Bárki, aki minimálisan ért a meteorológiához, az tudja, hogy abszolút hiteltelen állítások ezek és csak önmagát teszi nevetségessé, aki ilyeneket jelent ki, hogy ha januárban 5 fok lesz az átlag és márciusban ennek 4-szerese szokott lenni, akkor idén 20 fok lesz, júniusban meg 60 fok.

Gyakorlatilag két hét után törlõdik az idõjárás "memóriája", a hosszabb távú kapcsolatok meg valami 3., 4. összetett közös okra vezethetõk vissza, nem pedig az egyenes arányosságra.

Csak sajnos sokan nem látnak tovább az "1 tyúk 1 nap alatt 1 tojást tojik, akkor hány tyúk hány nap alatt hány tojást tojik " szinttû összefüggéseken.

Bár nem vagyok teljesen kezdõ, de még igazán középhaladó sem a globális témákban, pár dolgot most mégis idéznék, ill. kérdeznék:
"egy erõsen enyhe tél után, nagyobb erõvel tud berobbanni a tavasz"....Hol kell hogy erõsen enyhe legyen a tél, honnan kell, hogy berobbanjon a tavasz?
"Az enyhe teleken ugyan is kevésbé hülnek le a tengerek ill. a szárszföldek, meg persze maga a légtömeg sem mindegy, hogy milyen levegõ tartózkodik Európában"..Melyik tengerek, melyik szárazföldek, mert hogy a tõlünk észara levõ tengereket kicsit messzinek találom, hogy ránk bármi félle hatással legyenek, a délieken, pedig nem gyakori tudtommal az olyan mennyiségû, és annyira tartós hideg felhalmozódás, hogy az akár évszaknyi, akár havi anomália növekedést eredményezzen. A szárazföldek léghõmérsékletét, sem lehet szerintem Európára kivetíteni, persze ránk gyakorolt hatását évszaknyi távlatban, hisz attól hogy nálunk kissé pozitív a tél...(eddig,meg még kitudja meddig, lehet keddig), attól még pl a Finneknél, de mondhatnék sokféle országot, lehet erõsen negatív anomália xy berendezkedések esetén.
"nyílván a -10 fokos hidegnek kell egy jó kora löket meleg, hogy tavasz legyen, de egy átlag körüli hõmérsékletû idõre ugyanaz a légtömeg sokkal magyobb enyheséget produkálna." volt már nem is egy olyan alkalom, hogy zord télbõl enyhe tavaszba csöppentünk, igény esetén megkeresem, ha pedig tartós, kellõen az általában déli, délnyugati áramlás, szerintem mindegy, hogy talaj közelben milyen a T-akt, hisz maximum órákat nyújt a melegedési folyamaton, de nem mérsékli, nem gyengíti Tavasznál ugye napállás is van, meg több tényezõ...stb. Természetesen ok-okozati összefüggések biztos vannak, de fõként, a DAI-DAI-ozás,(én spec. vevõ voltam,vagyok rá) után ami mögött azért háttér áll, nem hiszem, hogy a legszerencsésebb belemenni. Nehogy félre érts, nem kötekedésként reagáltam, engem is érdekelne sok dolog, de inkább ki várom míg valaki felteszi eme kérdéseket. Amiket meg nem tesznek fel, annak utánanézek, vagy mellõzöm.

Az esélyekbe mindenképp !

Szerintem is, ezt én sem tagadtam, csak azt mondtam, hogy az esélyekbe szerintem simán belejátszik az elõzõ hónapok idõjárása, már leírtam, hogy miért.

Szerintem meg inkább az áramlási képtõl függ,hogy melegebb vagy hidegebb lesz egy idõszak, nem az elõzõ évszaktól!De majd jön lász ,remélhetõleg.

Szerintem lehet, legalább is annyiban biztosan, hogy egy erõsen enyhe tél után nagyobb erõvel tud berobbanni a tavasz, mint egy átlag alatti hõmérsékletû Február után. Az enyhe teleken ugyan is kevésbé hülnek le a tengerek ill. a szárszföldek, meg persze maga a légtömeg sem mindegy, hogy milyen levegõ tartózkodik Európában, nyílván a -10 fokos hidegnek kell egy jó kora löket meleg, hogy tavasz legyen, de egy átlag körüli hõmérsékletû idõre ugyanaz a légtömeg sokkal magyobb enyheséget produkálna.

De ez csak elmélet, azt még egyáltalán nem tudhatjuk, hogy a Február milyen anomáliával fog zárni, Január 20.-tól az erõs hidegbetöréstõl kezdve a tavaszig bármi lehet, Északon, Észak-keleten szép kis hideg halmozódik fel ekkorra, az AO pedig jelzi a hurok lazulást, tehát Január harmadik dekádjában könnyen ránkszakadhat a tél!

Olyan nem nagyon hiszem, hogy sok volt, de elméletben azért nem zárható ki teljesen, fõleg egy ilyen január után, mint amilyen az idei lesz nagy valószínûséggel. (Ha csak utolsó héten nem történik valami csoda) Olyan viszont volt még az én emlékeimben is, hogy a február pár tizeddel melegebb volt a márciusnál, mégpedig 1998-ban.

Pedig nem olyan nehéz ügy ez ha csupán a matekot vesszük figyelembe...
A január - március átlaghõmérséklete között mindössze 5-6°C van.
Jelenleg így áll a január: Link
Ha ez folytatódik (és egyelõre nem az látszik, hogy bõdületes hidegelárasztás következne), akkor mindössze egy átlag körüli március kell, és már kész is a januárnálhidegebbmárcius
Persze az idõjárás messze nem csupán matek

Szerintem félre értjük egymást.Legalább is a 2.mondatod biztos.Én ilyet nem mondtam!A kérdésem a tél milyensége és nyár milyensége közötti összefüggésre utalt.

"Hát igen puszi, nyáron szinte biztosan magas lesz a hõségnapok száma"

De a jó borozásban benne vagyok.

Õszinte legyek, ha így marad a január, egy picit hûvösebb március, simán zárhat az idei januári átlag alatt
Inkább engem hívjál, én vetettem fel

Meghívlak egy sörre pálinkára vagy Borozásra, ha a Tavasz vagy a nyár átlaghõmérséklete átlag alatt fog zárni.
Mutass egy márciust aminek az átlaghõmérséklete a január alatt zárt !

Reméljük lász mester is olvasta e sorokat és számokkal érkezik ennek bizonyítására ill. cáfolására. Engem érdekelne a téma,hogy a tél milyenségébõl lehet e következtetni a nyár milyenségére.Inkább azt mondanám,hogy nem ,de ki tudja?

Egy része = néhány nap , de az évszakos átlag sokévi átlag alatt legyen arra 1%.-ot sem adnék most.

Ilyenrõl senki se tud
Én azt el tudom képzelni, hogy a tavasz vagy a nyár nagy része az átlagtól hûvösebb legyen.

Ugyanez az idõjárási helyzet további idõszakokban is magasabb hõmérsékleteket generálhat, így a tavaszi hónapok is átlag fölött zárhatnak.
Arra nem látok esélyt hogy márciusban alacsonyabb havi átlag alakuljon ki mint januárban, ilyenrõl én nem tudok, egyelõre

Ezt az arányos melegedést kifejtenéd?Ez olyan mint a kiegyenlítõdési folyamat?Meg a meglesz a böjtje?

Itt nálam a Januári átlag eddig +4,7 C"
Ez március közepének megfelelõ érték.
Azért ez ez elég kiábrándító.
Félek a nyártól ...