Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Tudom, de rengeteg szám így sem vehetõ ki, fõleg a térkép kéken színezett részébõl, mondjuk a -40; -50 fokok azok kivehetõek.
Az Orosz Hidrometeorológiai Központ kicsit nagyobb felbontáú képekben is publikálhatná ezeket az értékes infókat, jónéhány szám szinte felismerhetetlen!
Abból a kis lábas hidegbõl kellene nekünk. Csak egy kevés is elég lenne.
Kár, hogy túl messze van.
Kár, hogy túl messze van.
Kedves Rossmann!
Az Orosz Hidrometeorológiai Központ hivatalos honlapján belül az alábbi Link link bal oldalán alulról a 3. menüpontra kattintva 5 térkép jelenik meg: a 12 utc-s szinoptikus analízis, (16 órás Moszkvai idõben, az utóbbi néhány éve télen három, nyáron kettõ órával jár a magyar idõ elõtt, mert azóta folyamatosan nyári idõszámítás van náluk), alatta az elõzõ napi maximum, majd az aktuális éjszakai minimum, majd a 24 órás csapadék és legutoljára a hóréteg vastagsága.
Az Orosz Hidrometeorológiai Központ hivatalos honlapján belül az alábbi Link link bal oldalán alulról a 3. menüpontra kattintva 5 térkép jelenik meg: a 12 utc-s szinoptikus analízis, (16 órás Moszkvai idõben, az utóbbi néhány éve télen három, nyáron kettõ órával jár a magyar idõ elõtt, mert azóta folyamatosan nyári idõszámítás van náluk), alatta az elõzõ napi maximum, majd az aktuális éjszakai minimum, majd a 24 órás csapadék és legutoljára a hóréteg vastagsága.
Mi az elérési útvonala ennek a nagyszerû térképnek? Link Ami keveset tudtam, azt is elfelejtettem oroszul.
Donnie! 18 éves rutinom van ebben, és talán ez alapján írtam, hogy nem lesz ebbõl férfigyõzelem...
Donnie! 18 éves rutinom van ebben, és talán ez alapján írtam, hogy nem lesz ebbõl férfigyõzelem...
Azért ennyire nem tragikus a dolog.
Általában hangsúlyozva van az idõarányos beválási valószínûség.
Az amatõr meteorológiai portálokon pedig csak felszövegezik a nyers kimeneteket sokat nem gondolkoznak vajon milyen bizonytalan az adott helyzetben a légkör állapota. Azt hiszem vagyis azt tapasztalom az internetes omsz hivatalos prognózisa is a nyers ecm kimenet felszövegezése. Talán 72 órán belül számolhatják be a helyi hatásokat. De azt hiszem a beválási valószínûségrõl náluk van egy tájékoztató.
Általában hangsúlyozva van az idõarányos beválási valószínûség.
Az amatõr meteorológiai portálokon pedig csak felszövegezik a nyers kimeneteket sokat nem gondolkoznak vajon milyen bizonytalan az adott helyzetben a légkör állapota. Azt hiszem vagyis azt tapasztalom az internetes omsz hivatalos prognózisa is a nyers ecm kimenet felszövegezése. Talán 72 órán belül számolhatják be a helyi hatásokat. De azt hiszem a beválási valószínûségrõl náluk van egy tájékoztató.
" Az égvilágon semmi értelme alacsony valószínûségû elõrejelzéseket kiadni."
Teljes egyetértésemmel találkozik ez a kijelentés. Sõt, tovább megyek: nemcsak értelme nincs, hanem nem is szabadna szabályos elõrejelzéseket készíteni 200 órán túli modelleredmények alapján.
Persze, a csábítás nagy: hiszen 300 óránál is ott vannak ugyanazok a térképek, mint amik 24 óránál, például. Ugyanúgy lehet azokbõl is félnapokra lebontott, számadatokat tartalmaszó prognózist elõállítani.
De egy szakembernek éreznie kell (hisz mi, amatõrök is tisztában vagyunk ezzel) micsoda óriási különbség van beválási valószínûség, egyáltalán, komolyan vehetõség szempontjából egy 24 órás, és egy 300 órán felüli idõtávú szinoptikai térkép között. Aki ezt nem érti, az tényleg nem érti a numerikus, valószínûségi elõrejelzés lényegét.
Vagy ami még rosszabb, nem akarja érteni, vagy direkt szélhámoskodik. Szerény véleményem szerint, aki ugyanúgy közöl 200 órán felüli modelleredmények alapján készült részletes prognózist, mint ahogy a 24 vagy 48 órás idõtávû alapján készültet, az kókler.
Ilyen hosszú idõtávban már napi lebontású, számadatokat is tartalmazó elõrét igen-igen kétes (vétkes?) dolog adni.
Legfeljebb annyit lehet mondani, hogy ilyen és ilyen makrocirkulációs kép látszik valószínûnek, de akkor is fel kell hívni a figyelmet a beválás bizonytalanságára.
Tulajdonképp nem is az az "árulás", ha valaki jóval 200 órán túlra szabályos prognózist készít. Hiszen rendszerint bukni fog vele, és mivel az emberek tényleg nem hülyék, elõbb-utóbb már csak legyinteni fognak rá.
Az árulás az, mikor a meteorológus "kisunnyog" az ilyen prognózis mögül. Azaz, a kérdéses napra szóló elõrét hozzáigazítja, farigcsálja a változó modellkimenetekhez. Ilyenkor látszólag nincs bukta: pénteken még ezt jósoltam jövõ utáni hét szerdára, majd vasárnap azt, kedden pedig amazt -s lám, végül igazam is lett!
Lehet, nincs bukás, de van áltatás, és permanens csalódások az olvasók-hallgatók részérõl.
Ha én lennék a "nagyfõnök", nem engedném, hogy a meteorológusok 5 napon túlra részletes elõrejelzést publikáljanak. S azt is csak kivételes esetben, hogy utólag hozzányúljanak a prognózisokhoz.
Teljes egyetértésemmel találkozik ez a kijelentés. Sõt, tovább megyek: nemcsak értelme nincs, hanem nem is szabadna szabályos elõrejelzéseket készíteni 200 órán túli modelleredmények alapján.
Persze, a csábítás nagy: hiszen 300 óránál is ott vannak ugyanazok a térképek, mint amik 24 óránál, például. Ugyanúgy lehet azokbõl is félnapokra lebontott, számadatokat tartalmaszó prognózist elõállítani.
De egy szakembernek éreznie kell (hisz mi, amatõrök is tisztában vagyunk ezzel) micsoda óriási különbség van beválási valószínûség, egyáltalán, komolyan vehetõség szempontjából egy 24 órás, és egy 300 órán felüli idõtávú szinoptikai térkép között. Aki ezt nem érti, az tényleg nem érti a numerikus, valószínûségi elõrejelzés lényegét.
Vagy ami még rosszabb, nem akarja érteni, vagy direkt szélhámoskodik. Szerény véleményem szerint, aki ugyanúgy közöl 200 órán felüli modelleredmények alapján készült részletes prognózist, mint ahogy a 24 vagy 48 órás idõtávû alapján készültet, az kókler.
Ilyen hosszú idõtávban már napi lebontású, számadatokat is tartalmazó elõrét igen-igen kétes (vétkes?) dolog adni.
Legfeljebb annyit lehet mondani, hogy ilyen és ilyen makrocirkulációs kép látszik valószínûnek, de akkor is fel kell hívni a figyelmet a beválás bizonytalanságára.
Tulajdonképp nem is az az "árulás", ha valaki jóval 200 órán túlra szabályos prognózist készít. Hiszen rendszerint bukni fog vele, és mivel az emberek tényleg nem hülyék, elõbb-utóbb már csak legyinteni fognak rá.
Az árulás az, mikor a meteorológus "kisunnyog" az ilyen prognózis mögül. Azaz, a kérdéses napra szóló elõrét hozzáigazítja, farigcsálja a változó modellkimenetekhez. Ilyenkor látszólag nincs bukta: pénteken még ezt jósoltam jövõ utáni hét szerdára, majd vasárnap azt, kedden pedig amazt -s lám, végül igazam is lett!
Lehet, nincs bukás, de van áltatás, és permanens csalódások az olvasók-hallgatók részérõl.
Ha én lennék a "nagyfõnök", nem engedném, hogy a meteorológusok 5 napon túlra részletes elõrejelzést publikáljanak. S azt is csak kivételes esetben, hogy utólag hozzányúljanak a prognózisokhoz.
Írdod: "Hogyan is lehetne megfogni a keleti hidegbetöréseket, ha tõlünk keletre 500-1000 kilométerenként van egy állomás?"
Íme a tényleges helyzet a mai minimumokkal: Link
A legnagyobb adathiány az óceánok és a sarkvidékek térségében van.
Íme a tényleges helyzet a mai minimumokkal: Link
A legnagyobb adathiány az óceánok és a sarkvidékek térségében van.
Bizony, nagyrészt én is ezt tapasztalom... 
Bezzeg a DM naptárról tudnak olyat mondani, hogy "óóó, nem is volt az olyan rossz, fél évre elõre csak 1 hetet tévedett".
Szibéria: Lász írta lentebb, hogy OMSZ-os évkönyvben az országos átlagnál a március volt hidegebb, plusz Télembernél is ez volt Siófokon. Ezek szerint keleten hidegebb volt a január, de ha értelmezted az írásomat, akkor láthattad, hogy Budapesten is. A többire nem reagálok, mert az csak egyszerû kibúvókeresés részedrõl.
Bezzeg a DM naptárról tudnak olyat mondani, hogy "óóó, nem is volt az olyan rossz, fél évre elõre csak 1 hetet tévedett".
Szibéria: Lász írta lentebb, hogy OMSZ-os évkönyvben az országos átlagnál a március volt hidegebb, plusz Télembernél is ez volt Siófokon. Ezek szerint keleten hidegebb volt a január, de ha értelmezted az írásomat, akkor láthattad, hogy Budapesten is. A többire nem reagálok, mert az csak egyszerû kibúvókeresés részedrõl.
"Az emberek nem hülyék, ha elmagyarázzák nekik, hogy pillanatnyilag 1 napra "lát elõre" a prognózis, akkor meg fogják érteni."
Te melyik univerzumból érkeztél? Az embereknek úgy általánosságban gõze nincs az idõjárási elõrejelzésekrõl, se a valószínûségekrõl, se egy idõjárási esemény idõbeli lefolyásáról
De nem is ez a szomorú, hanem az, hogy hiába próbálnád elmagyarázni nekik, a többség nem is akarná megérteni, sõt leginkább téged nevezne hülyének, hogy mit okoskodsz itt, neki az a lényeg, hogy 3 hét múlva péntek délután 2-kor esni fog-e vagy sem.
A jó elõrejelzésed elfelejti, a rosszat 30-szor az orrod alá dörgöli fennhanngon állítva, hogy ennél még a béka is pontosabban jósol.
Én már úgy vagyok vele, hogy ha kérdezik, akkor inkább azt mondom, hogy majd utána nézek, de inkább nem válaszolok. Mert ha egyértelmût kijelentek, azt elfogadja de utána beszól, ha nem az volt, ha meg elkezdek beválási esélyekrõl beszélni, akkor sültbolondnak néz, neki annyi jön át, hogy ez az illetõ bizonytalan, tehát nem tud semmit.
De nem kell messzire menni, itt a Metneten is bõven akadnak ilyenek, akik csak a tuti frankó kijelentõmondatokat tartják megfelelõ elõrejelzésértékûnek..
Te melyik univerzumból érkeztél? Az embereknek úgy általánosságban gõze nincs az idõjárási elõrejelzésekrõl, se a valószínûségekrõl, se egy idõjárási esemény idõbeli lefolyásáról
De nem is ez a szomorú, hanem az, hogy hiába próbálnád elmagyarázni nekik, a többség nem is akarná megérteni, sõt leginkább téged nevezne hülyének, hogy mit okoskodsz itt, neki az a lényeg, hogy 3 hét múlva péntek délután 2-kor esni fog-e vagy sem.
A jó elõrejelzésed elfelejti, a rosszat 30-szor az orrod alá dörgöli fennhanngon állítva, hogy ennél még a béka is pontosabban jósol.
Én már úgy vagyok vele, hogy ha kérdezik, akkor inkább azt mondom, hogy majd utána nézek, de inkább nem válaszolok. Mert ha egyértelmût kijelentek, azt elfogadja de utána beszól, ha nem az volt, ha meg elkezdek beválási esélyekrõl beszélni, akkor sültbolondnak néz, neki annyi jön át, hogy ez az illetõ bizonytalan, tehát nem tud semmit.
De nem kell messzire menni, itt a Metneten is bõven akadnak ilyenek, akik csak a tuti frankó kijelentõmondatokat tartják megfelelõ elõrejelzésértékûnek..
Ezt azért még gondolod át...
Az igen-nem az 2 kategória, ami lefedi az összes kimenetet, míg egy valószínûségi elõrejelzés esetén több kategória is lehet, pl. +3 foknál nagyobb, +1, +3 fokos, -1, +1 fokos, -3, -1 fokos ill. -3-nál alacsonyabb anomália valószínûsége.
Másrészrõl pedig a dolog erõsen függ az adott esemény klimatológiai bekövetkezési valószínûségétõl is. Ha pl. egy adott pontban, a hónap adott hetében a hóesés valószínûsége kisebb mint 0,1%, akkor egy erre vonatkozó 10-20%-os valószínûségi elõrejelzést nem vennél komolyan?
Ha viszont mondjuk 95% adott esemény klimatológiai valószínûsége, akkor nem biztos, hogy megijednél egy 50-60%-os elõrejelzési valószínûségtõl, pedig jóval magasabb, mint az elõbb említett 10-20%-os....
Az igen-nem az 2 kategória, ami lefedi az összes kimenetet, míg egy valószínûségi elõrejelzés esetén több kategória is lehet, pl. +3 foknál nagyobb, +1, +3 fokos, -1, +1 fokos, -3, -1 fokos ill. -3-nál alacsonyabb anomália valószínûsége.
Másrészrõl pedig a dolog erõsen függ az adott esemény klimatológiai bekövetkezési valószínûségétõl is. Ha pl. egy adott pontban, a hónap adott hetében a hóesés valószínûsége kisebb mint 0,1%, akkor egy erre vonatkozó 10-20%-os valószínûségi elõrejelzést nem vennél komolyan?
Ha viszont mondjuk 95% adott esemény klimatológiai valószínûsége, akkor nem biztos, hogy megijednél egy 50-60%-os elõrejelzési valószínûségtõl, pedig jóval magasabb, mint az elõbb említett 10-20%-os....
Persze nem mindegy, hogy mekkora a valószínûség, de azt azért mindenki tudja, hogy az 50%-os valószínûségû elõrejelzések tulajdonképpen nem jobbak egy tippmix szelvénynél. És ez akkor is így van, ha az elõbbi elkészítése nagyságrendekkel több energiába, idõbe telik, mint egy tippmix-szelvény kitöltése. A kérdés tehát nemcsak jogos, de nagyon fontos is, hogy miért kerülnek nyilvánosságra azok az elõrejelzések, amelyek beválási valószínûsége közelít az 50%-hoz, magyarán vagy beválnak, vagy nem? A valószínûség a közvélemény szemszögébõl olyan, mint a banki hirdetéseknél a csillag és az apró betûs rész. A széles közvélemény elé én csak a 80% feletti valószínûségû elõrejelzéseket tárnám. Ha ez egy hét, akkor egy hét, ha 1 nap, akkor 1 nap. Az emberek nem hülyék, ha elmagyarázzák nekik, hogy pillanatnyilag 1 napra "lát elõre" a prognózis, akkor meg fogják érteni. Az égvilágon semmi értelme alacsony valószínûségû elõrejelzéseket kiadni.
Amennyire tudom, a modellezés jelenleg elérte a saját határait. Bár korábban is igaz volt, hogy az elõrejelzések jelentõsen csak a mérõhálózat illetve a mérések gyakoriságának növelésével érhetõ el, azt gondolom, hogy mára ténylegesen is elkerülhetetlenné vált. Közismert tény, hogy Oroszországban, Mongóliában, vagy Kazahsztánban borzasztó ritka a mérõhálózat. Ezek sûrítése viszont elengedhetetlen az elõrejelzések tovább pontosításában. Gondoljatok csak a termikus AC fizikai paramétereire! Hogyan is lehetne megfogni a keleti hidegbetöréseket, ha tõlünk keletre 500-1000 kilométerenként van egy állomás?
Természetesen nem vitatom, hogy a fejlõdés vérrel-verítékkel lehetséges csak, de néha úgy érzem, hogy a meteorológia továbbfejlõdését aligha várhatjuk a modellek továbbfejlesztésétõl.
Természetesen nem vitatom, hogy a fejlõdés vérrel-verítékkel lehetséges csak, de néha úgy érzem, hogy a meteorológia továbbfejlõdését aligha várhatjuk a modellek továbbfejlesztésétõl.
Igen, én emlékszem még csak pár éve vagy csak 10-15 évvel ezelõttre, amikor a pár napnál távolabbra alig sikerült jó elõrejelzést készítenie a modelleknek/elõrejelzõknek.
Viszont én a gondot ott látom, hogy pont a leglényegesebb folyamatoknál (frontok, ciklonok) és legfontosabb eseményeknél (zivatar, havazás, ónosesõ) csökken radikálisan a beválás a kívánatos idõtáv alá, egy hótakaró vastagságot még 1 napra elõre is igen nehezen találnak el.
De persze ezen nincs mit csodálkozni, hiszen ezek a folyamatok a legérzékenyebbek a kezdeti feltételekre, de számomra is látványos volt a fejlõdés az utóbbi idõkben.
Viszont én a gondot ott látom, hogy pont a leglényegesebb folyamatoknál (frontok, ciklonok) és legfontosabb eseményeknél (zivatar, havazás, ónosesõ) csökken radikálisan a beválás a kívánatos idõtáv alá, egy hótakaró vastagságot még 1 napra elõre is igen nehezen találnak el.
De persze ezen nincs mit csodálkozni, hiszen ezek a folyamatok a legérzékenyebbek a kezdeti feltételekre, de számomra is látványos volt a fejlõdés az utóbbi idõkben.
Köszönöm ezt akartam írni koczkásnak. Derick is ezt írta kb.
"Ha ugyanis a 7-10 napos intervallumon túl már nem láthatóak a makrofolyamatok sem, valóban felmerül a kérdés, hogy akkor minek öntik ki azt a rengeteg pénzt az ablakon, ami ezeknek a pocsék elõrejelezéseknek az elkészítéséhez szükséges."
Azért ez koránt sem ilyen egyszerû. Vannak teljesen elméleti levezetések a légköri folyamatok elõrejelezhetõségérõl, illetve van az ebben az értelemben vett "gyakorlati oldal", a modellezõk, akik megpróbálnak a légkört minél jobban leíró modelleket fejleszteni és ezeket folyamatosan ütköztetve a valósággal ebbõl következtetéseket levonni arról, hogy mit lehet és mit nem.
Ez nem megy egyik percrõl a másikra, több évtizedes fejlesztésekrõl van szó, és senki sem garantálhatja a jövõbeli jelentõs eredményeket. Ezek a fejlesztések jelentõsen túlmutatnak a középtávú idõjárás modellezésen, mert itt már csatolt légkör-óceánmodellekrõl van szó, mert ezen az idõskálán már az óceáni folyamatok sem hanyagolhatók el.
Egyébként nincs túl sok központ, mely komolyabban foglalkozik hosszútávú modellezéssel (a jelentõsebbek: ECMWF, Met Office, NCEP), az egyes met. szolgálatok pedig ezen modellek kimeneteit kapják meg, s értelmezhetik azokat.
Amit feszegetsz pénzügyi támogatás ügyben, az a kutatás, mint olyan támogatását kérdõjelezi meg. Akarjunk-e fejlõdni? Ha nem garantált eleve a siker, akkor neki se kezdjünk...?
A középtávú elõrejelzések lassú fejlõdése jó példája annak, hogy érdemes volt erre áldozni. Egy gyakran bemutatott ábra: Link (7. oldal tetején), arról, hogy az elõrejelzések nagy térskálán hanyadik napig tekinthetõek megfelelõnek (megfelelõség itt a legalább 80%-os anomália korrelációval van definiálva). Ez az ECMWF modell esetén az 500 hPa-os geopot. mezõre az ábra szerint a 80-as évek közepén átlagosan még csak 4,5 nap körül volt, manapság pedig már a 7. napot közelíthetjük (12 hónapos mozgó átlag), sõt havi átlagban nyáron a 8. nap is összejöhet.
Az ábrán nem látszik a modell elsõ 10 évének teljesítménye (1975-85), ami biztosan sokkal rosszabb volt, nem beszélve az 50-as, 60-as évekbeli korai próbálkozásokról.
Nos, megérte pár évtizedet belefeccölni?
Hosszútávú elõrejelzés témában nem a kutatást magát tartom rossz iránynak, hanem azt, hogy ebbõl a nagyközönség számára bármit is "kiadjunk", mert itt egyelõre még nem tartunk. Nem beszélve arról, hogy amíg a valószínûség fogalmával nincs tisztában valaki, addig ilyen elõrejelzést esélye sincs helyesen értelmezni.
Azért ez koránt sem ilyen egyszerû. Vannak teljesen elméleti levezetések a légköri folyamatok elõrejelezhetõségérõl, illetve van az ebben az értelemben vett "gyakorlati oldal", a modellezõk, akik megpróbálnak a légkört minél jobban leíró modelleket fejleszteni és ezeket folyamatosan ütköztetve a valósággal ebbõl következtetéseket levonni arról, hogy mit lehet és mit nem.
Ez nem megy egyik percrõl a másikra, több évtizedes fejlesztésekrõl van szó, és senki sem garantálhatja a jövõbeli jelentõs eredményeket. Ezek a fejlesztések jelentõsen túlmutatnak a középtávú idõjárás modellezésen, mert itt már csatolt légkör-óceánmodellekrõl van szó, mert ezen az idõskálán már az óceáni folyamatok sem hanyagolhatók el.
Egyébként nincs túl sok központ, mely komolyabban foglalkozik hosszútávú modellezéssel (a jelentõsebbek: ECMWF, Met Office, NCEP), az egyes met. szolgálatok pedig ezen modellek kimeneteit kapják meg, s értelmezhetik azokat.
Amit feszegetsz pénzügyi támogatás ügyben, az a kutatás, mint olyan támogatását kérdõjelezi meg. Akarjunk-e fejlõdni? Ha nem garantált eleve a siker, akkor neki se kezdjünk...?
A középtávú elõrejelzések lassú fejlõdése jó példája annak, hogy érdemes volt erre áldozni. Egy gyakran bemutatott ábra: Link (7. oldal tetején), arról, hogy az elõrejelzések nagy térskálán hanyadik napig tekinthetõek megfelelõnek (megfelelõség itt a legalább 80%-os anomália korrelációval van definiálva). Ez az ECMWF modell esetén az 500 hPa-os geopot. mezõre az ábra szerint a 80-as évek közepén átlagosan még csak 4,5 nap körül volt, manapság pedig már a 7. napot közelíthetjük (12 hónapos mozgó átlag), sõt havi átlagban nyáron a 8. nap is összejöhet.
Az ábrán nem látszik a modell elsõ 10 évének teljesítménye (1975-85), ami biztosan sokkal rosszabb volt, nem beszélve az 50-as, 60-as évekbeli korai próbálkozásokról.
Nos, megérte pár évtizedet belefeccölni?
Hosszútávú elõrejelzés témában nem a kutatást magát tartom rossz iránynak, hanem azt, hogy ebbõl a nagyközönség számára bármit is "kiadjunk", mert itt egyelõre még nem tartunk. Nem beszélve arról, hogy amíg a valószínûség fogalmával nincs tisztában valaki, addig ilyen elõrejelzést esélye sincs helyesen értelmezni.
Egyébként nagyon jó kérdést feszegetsz, ez már nekem is többször eszembe jutott. Ha ugyanis a 7-10 napos intervallumon túl már nem láthatóak a makrofolyamatok sem, valóban felmerül a kérdés, hogy akkor minek öntik ki azt a rengeteg pénzt az ablakon, ami ezeknek a pocsék elõrejelezéseknek az elkészítéséhez szükséges. Mert abban biztos vagyok, hogy ezeket a hosszútávú, meg szezonális elõréket nem társadalmi munkában készítik és legfõképp nem ingyen. Aztán az is lehet, hogy ez is csak egy módszer az ezer közül a lopásra, a közpénzek megcsapolására, lenyúlására.
Ebben az esetben egy kérdés maradt. Nem is annyira távoli múltban mindenki aggódott, hogy kiszáradnak a tavak, a Duna sokáig rekord alacsony vízálláson volt. Majd hirtelen mintha valaki megnyitotta a csapokat rekord mennyiségû csapadék következett áradás eredményezve. Miért van ami szintén gyakori, hogy egy melegebb idõszakot egy hidegebb vagy hûvösebb követ? Vagy egy rekord csapadékos idõszak után száraz periódus jött, miért nem átlagos?
Én szinte biztos vagyok benne, hogy nyár végéig lesz egy átlag alatti hónap. Ha csak 0,1 fokkal, már az is átlag alatti
Mire alapozom, arra amit leírtam. Nincs kristálygömböm, én így gondolom.
Látom Gabikám, kiforgatni azt tudsz
Mire alapozom, arra amit leírtam. Nincs kristálygömböm, én így gondolom.
Látom Gabikám, kiforgatni azt tudsz
Vagy jövõ télen, vagy egy év múlva tavasszal...
2008-2009-ben, 24 hónapból 2! volt átlag alatti
2008-2009-ben, 24 hónapból 2! volt átlag alatti
Ilyen nincs hogyha 2 hét melegebb idõ van, akkor 2 hét hideg követi, az idõjárásnak nincs memóriája ! Persze az átlaghoz képest azt lehet mondani hogyha egy idõszak alatt sokkal enyhébb az idõ akkor nagyobb esély van rá, hogy ezt hidegebb idõ kövesse, hogy legalább a klímaátlag közelében zárjon az az évszak.