Meteorológiai társalgó

A kijelentésed az 1880 elõtti idõkrõl egyszerûen nevetséges. Ajánlom a figyelmedbe Dr Alföldy Dénes: A meteorológiai mûszerek és elemek címû 1890-es években írt mûvét, amiben közel 200 oldalon taglalja az 1800-as évek második felében használt meteorológiai mûszerek jellemzõit, elhelyezésüket és a mérések végzését. A könyvben kitér minden fontos állapothatározónál használt eszközre és mérésekre.
CSAK a hõmérõ leírásával és annak elhelyézésével 19 oldalon foglalkozik!!! Kitér olyan problémás dolgokra (és ez a fontos a korábbi méréseket illetõen), mint az árnyékolt és árnyékoló nélküli hõmérésre különbözõ magasságokban, különbözõ talajtípusok felett, külsõ északi falon fûtetlen helyiségnél vagy fa árnyékában való mérésre, stb.....
Mivel a higany alapú hõmérõ alapvetõen nem változott az elmúlt 300 év során, a régi mérések elutasítását ez kizárja! Az 1700-as évek közepe óta a hõmérséklet mérési idejében egészen az 1960-as évekig nem volt változás. Az 1800-as évek második felében terjedtek el az árnyékolók (leghasználtabb: bádogernyõs árnyékoló volt akkoriban) Pl. Stockholmban 1878-1960-ig ugyanolyan árnyékolót használtak. A napi adatokon még csak-csak, de a havikon nem lehet nagyon vitatkozni, csupán az adatsorok hosszú távú összehasonlíthatósága miatti egyes korrekciós eljárások közti néhány tizedes eltérések képezhetik vita tárgyát.
Míg nálunk szinte olyan a felfogás, mintha 1901 elõtt nem is létezett volna meteorológia és mérések (bár ez a felfogás most már talán változni fog), addig vannak országok (pl. Csehország, Svédország), ahol még az 1700-as évek mérései is hivatalosan elfogadottak napi szinten is és egy adatbázisban szerepelnek a mai mérésekkel. Így pl. Prága hivatalos márciusi napi minimumhõmérsékleti rekordjainál a 31 napból 17-nél 1785-ös mérés szerepel [az a hónap egy álom lehetett].
Még mielõtt mindenkit hülyének nézel, aki régen mért és feljegyzéseket vezetett, kicsit tájékozódj, ami a témát illeti!

Elsõ kérdésre a tipp 1905.
Másodikra 1855.

Siófokon rendben mentek a mérések. Ha nagyon akarod, még az észlelõ nevét is megtalálom 1944-bõl. Hiánytalanok az adatok

Azért nem mindenki volt hadköteles akkoriban.

Évszámot kérek, jöhet privátba is aztán írok hozzá kis történet is, ja két évszám kell. Este vagy holnap délelõtt fent lesz ígérem. Most mennek kell.

101 éve és 8 napja

Azt ne felejtsd el,hogy Szegeden akkor csak belterületi mérések voltak,ezt nem árt figyelembe venni az összehasonlításoknál.

Igen köszi olvastam:-)

Szibéria:

Teljesen igazad van, voltak hiányosságok ahogy most is vannak. De itt elõttem van épp az 1911-es évkönyv. Bátran mondhatom, hogy ennyire összeszedett, kidolgozott, igényes, pontos, és tartalmas évkönyveket csak abban az idõszakban úgy 1950-ig láttam. Így azokban az idõkben nagyon is szükség volt a mérésekre. Azok az emberek sem voltak hülyék sõt, nem szabad lebecsülni õket. Azonban igazad van a háború sok veszteséget okozott, de amik megmaradtak mint pl Budapest, Siófok Pécs stb azért azok rendben mentek, kisebb hiányosságokkal, Így ráfogni nem lehet ezekre, hogy hibásak sõt..

Felteszek két kérdést aki tudja rá a választ kérem írja meg, vagy tippeljen. Az elsõ magas légköri felszállások, próbálkozások mikor voltak Magyarországon? Magyarország mikor csatlakozott az európai mérésekhez?
Két évszámra vagyok kíváncsi.
Este 8 körül értékelem a válaszokat.

Magam is beszéltem olyan észlelõvel, hogy kiment kitette a kezét és úgy írta be a hõmérsékletet, igaz nem mostanában volt. De úgy a 60.-as években.

Kérek menj be Debrecenbe a könyvtárba és kérd el az észlelési naplókat, én mindengyiket átolvastam, abban benne van az észlelõ neve is, volt amikor a mûszer romlott el, volt mikor bombáztak stb. Ezek tények. Azért a világválság és a világháború nem keverendõ össze. Van egy fiatal észlelõ 2 nap alatt úgy beviszik a frontra hogy azt se tudja eszik-e vagy isszák.

Igen köszönöm, országosan hidegebb volt, akkor bizony jól írtam. Tény ezek eltérõek mint minden évben egyes vidékeknek de nagyságrendileg mûködik a dolog.

Tehát 5 ilyen évünk is volt amióta megbiztató mérések folynak. Ami azért nem kevés.

Azt leírtuk, hogy a 1795-96 -os szezonban ezt értsük november-március között, tehát ekkor a március volt a leghidegebb hónap a téli idõszak folyamán.
De bizony volt, hogy november volt a leghidegebb, sõt és nem is kell messzire visszamenni. pl 1993-94-es év is iylen volt.
Még ilyen volt 1920-21, 1876-77-es tél. Ebbõl én 3 szezont találtam.
Tehát ha téli idõszakot nézem akkor a márciusnál 1 novembernél 3 is elõfordult.

Ennek analógiájára az 1929-1933-as adatokat se vegyük figyelembe a nagy gazdasági világválság miatt, mert akkor vélhetõen az észlelõk is nagyon stresszesek voltak és alul/felül mértek.
Link

Lász , ha esetleg átsiklottál volna felette: Link Link

Siófoki adatok (illetve ezek hiánya miatt) alapján sajnos csak 1944-et tudom szintén megerõsíteni:
január: 2,9 °C, március 2,5 °C átlaghõmérséklettel zárt ebben az évben.

Váraljamet budapesti adatsorában 4 olyan év is akad, amikor a március átlaghõmérséklete a januári alatt végzett. Ez nem is olyan kevés 234 év alatt, igaz mindegyik elég régen volt. Sorrendben 1796, 1808, 1804 és 1845 volt ilyen.

Plusz két esetben 1 fokon belüli volt a különbség január javára, ebbõl az egyik "viszonylag" közel volt a jelenhez, 1944-ben történt mindez (+1,6/+2,2). Ez a megelõzõ 30 évhez (-1,7/+5,2) képest 3,3 fokos pozitív anomáliát jelentett januárban és 3 fokos negatív anomáliát márciusban.

Január:

absz. Tmin: -5,3 fok.
absz. Tmax: +13,2 fok.
átlagos Tmin: +0,2 fok.
átlagos Tmax: +5,6 fok.
Fagyos nap: 15 db.
Téli nap: 0 db.
Csapadék: 22 mm.
Havas nap: 4 db.
Hótakarós nap: 3 db (max: 6 cm).
Uralkodó szélirány: ÉNy-i.

Március:

absz. Tmin: -4,5 fok.
absz. Tmax: +8,9 fok.
átlagos Tmin: +0,6 fok.
átlagos Tmax: +6,0 fok.
Fagyos nap: 9 db.
Téli nap: 0 db.
Csapadék: 118 mm.
Havas nap: 14 db.
Hótakarós nap: 1 db (max: 13 cm).
Uralkodó szélirány: ÉNy-i.

Nem meglepõ módon a január nagy része északi zonalitással telt. Néha a frontok felkavarták nálunk is az állóvizet, de jobbára AC alatt pihentünk. Link A hónap elsõ felében befigyelt pár izgalmasnak tûnõ hidegöblítés, de ezek nagyrészt szárazon, ÉK felõl mentek végbe. Link

Hónap végén volt a legmelegebb, ami folytatódott február elején is, akkor már +15 fok is elõfordult! Link Aztán egycsapásra megváltozott minden. Link És mi lett belõle! Link Link Elég klasszikus felállás. Link Link

Nem csoda, hogy a február jóval hidegebb lett a januárnál, bár nem igazán volt extrém. Ahhoz több csapadék kellett volna. Azért akadtak kemény napok.

No de márciusban beindult a csigagyár. A mi csigagyárunk. Link Link Link Link

Napsütéses órák száma: 86/68/86. Január = március, durva.