Meteorológiai társalgó

Jól írod, egy átlagos hõmérsékletû télen február végén indul a vegetáció, na de egy meleg, naposabb február után sokkal elõrébb tart, így a Márciusi fagy már jelentõs károkat tud okozni! Egyébként a Márciusi fagy nem árt a rögyfakadásnak, bimbósodásnak (feltéve ha nem extrém hidegrõl van szó).

Persze simán csak hívj, köszönöm a kiegészítést:-) A rajzásban épp erre gondoltam.

Nálam már fagy rég volt ilyen utoljára január 3-án volt utoljára fagyos nap micsoda zord tél van:-)

1; nincs olyan, hogy gyötrõ szúnyogok. Csak gyötrõ szúnyog (Aedes vexans) van.
2; gyakorlatilag nincs 3-4 éves periódus sem. Vagy ha van, az valami élõhelyi specialitás miatt létezik (példának okáért a mocsári sznyog és a gyötrõ szúnyog balatoni populációjának 50 éves változása Link )
3; de ha lenne is, az akkor sem ugyanazt jelenti, hogy 3-4 évente "rajzik", csak akkor nagyobb egyedszámban
4; remélem még így is kapok hengert ha végre felszabadulok

(5; irány a Bioszféra )

Enyhe januárban már beindul a nedvkeringés, de ahhoz tényleg igen enyhe, napos idõ kell hogy általánosságban rügyfakadás is beinduljon.(januárban nem jellemzõ hogy rügyfakadás legyen!) Erre ha enyhe, napos február jön, robbanásszerû lehet a vegetáció, beindul a rügyfakadás, sõt ha olyanok a körülmények a virágzás is. Nálunk március végéig átlagosan nincs gond. Ilyen verziónál már február közepe táján gond lehet! Statisztikusan március derekáig nálunk idõben csökkenõ eséllyel de kártevõ zord fagyok elõfordulnak. Kicsit elbeszélünk egymás mellett, mert egy pár fokkal enyhébb, átlagos napfénytartalmú január, február (egymást követve) sem okoz még szélsõséges állapotokat, legfeljebb valamelyest gyorsítja a vegetáció beindulását. Ilyenkor azonban februárban már elég egy melegebb, naposabb idõszak a robbanászerû folyamatokhoz. Ha fagyos , átlagos körüli tél volt nem elég egy februári melegebb idõszak ugyanehhez. Tehát az átlagos , optimum térségemben a március végi rügyfakadás. Szélsõséges esetben ez 1- 1,5 hónappal hamarabb bekövetkezhet. No ez nem hiányzik, és ezt tartom én (szerintem joggal) potenciálisan veszélyes állapotnak, a március derekáig statisztikusan elõforduló zord hõmérsékletek miatt. És itt rügykárosodásról beszélünk. A fa virágzása lutri, hiszen május végéig szinte bármikor lehet fagy.

Természetesen ebben igazad van, hogy egy jó meleg február után lehetnek komoly gondok, de mint írtam akkor már a vegetáció ugrásra készen áll. Ha pl február 15 és március 15 között szép napos enyhe idõ van és jön a márciusi tél akkor van baj mert akkor bizony a növények indulnak ezzel nincs vita, de a többivel igen:-)
Viszont ehhez is extrém idõnek kell lenni. Ekkor már szerencsére a napállás már magasa és ezek a hidegbetörések esetén is széllel járnak így valamelyest a kárt tudják mérsékelni. Tudunk rá példát.

Február végén átlagoson beindul a vegetáció erre írtam, hogy néhány hét eltérés lehet. De az évek nagyobb részében nálunk az õshonos mandula fa virágzásának kezdete február 25 körül van tudom itt élek itt nemsítették ki, így a vegetáció beindul február végén, kivéve ha zord az idõ, de egy átlagos tél után is indul így ez nem jó példa és nem ismerem el.
A vegetációnak fény kell és talajhõ, az, hogy most néhány ág virágzik, no ez elõfordul sokkot kapott valamiért pl törés stb. Nálam is volt, hogy az aranyesõ egy szélvihar után hideg idõben virágzott karácsonykor 2009-ben a nagy hideg idején mikor a ciklon után megenyhült az idõ, de õ elõtte a viharba eltört így sokkot kapott és virágzott pedig az idõjárás néhány nap alatt nem tette ezt lehetõvé.
Tény vannak olyan fajok amik károsodnak de mint írtam talajhõ és fény kell ami február közepétõl van meg, így az enyhe tél ezt nem okozhat komoly gondolt.
Fordítsuk meg, ha egy átlagos télen február végén beköszönt a tavaszi idõ és tart március közepéig miközben a vegetáció már ekkor bõven fejlõdik és jön egy brutális hideg akkor az már bizony komoly gondot okoz. Ez nem az enyhe vagy átlagos tél okozza hanem a márciusi nagy hideg. Ha a tél kitart zordságával áprilisig és a természet mint oly sokszor be akarja hozni a lemaradást és április végén már minden virágzik és ismét jön egy nagy zimankó, volt már rá példa akkor az sokkal több kárt okoz mint az enyhe tél. Szóval az éremnek sok oldal és példája van. Ami tény és vitathatatlan, hogy a tavaszi fagy se így, se úgy nem jó, sõt minél késõbb annál jobban káros, így mint írtam az enyhe tél nem okoz akkora gondot mint fent leírt példák, persze ha itt is jön a fagy akkor tök mindegy. Sajnos nálunk többnyire jön, szinte minden évben.

Na viszont ez nagyon igaz.
Ez nem is vita tárgya szerintem. Ha a február enyhe és beindítja a vegetációt akkor jön rá egy hideg március még a fa is kifagyhat.
Miért? Mert a fa törzse ágai olyan mint egy vízvezeték csõ. Ha elfagy a törzs megnyílhat. Sok ilyen példa van a kajszinál, vagy a korai õszibaracknál. De ehhez -2C kevés de tartósan -15 elég.
A fa ugyanis rügyfakadás elõtt elkezd vizet felvenni a talajból, akkor még alig látszik rajta valami. Úgy tudom a fák már februárban eleve "kényszer" nyugalomba vannak.

Sajnos nem sikerült megértened mirõl beszélek, de nem baj, segítek!

" Kérdésem mi a biztosíték arra egy hideg tél után ne fagyjon el semmi május közepén? Segítek! Az égvilágon semmi, mivel mindenre erre is tudok nem is egy példát hozni!"

Erre semmi biztosíték nincs, csak hogy én nem errõl beszéltem. Én is kérdeznék valamit, mikor nagyobb az esélye a fagynak, Márciusnan/Áprilisban vagy Májusban?

" Ne jöjjünk azzal, hogy hideg tél után májusba nem áll úgy a vegetáció, ugye ezt senki sem gondolja komolyan."

Nem jövök azzal, azzal viszont jöhetek, hogy hideg tél után Márciusban/Áprilisban nem áll úgy a vegetáció! És pont ez a lényeg, Normális esetben, normális tél után nem tud nagy károkat okozni egy esetleges Tavasz eleji hidegöblítés (legfeljebb április második felében), de egy enyhe tél után ( ha már most kezdenek virágzani néhol a fák, akkor mi lesz Márciusra???!!) túl korán beindult természetnek brutálisan odaverhet Márciusban és Áprilisban is még a -2 fokos hajnali fagy is!

Ez tény. Amit sokan félre értenek! Sok gazda (édes apámék is) nem az õshonos rovarok miatt aggódnak, hanem esetleges újabb (dél felõl érkezõ) rovarok szaporodásának kedvezhet az enyhébb idõjárás, de ez nem csak a télre hanem a forró száraz nyárra is vonatkozik. Vastag hótakaró alatt nincs -30C tudjuk a hó kiválóan szigetel. Tehát egy havas hideg télen is a hótakaró alatt átlehet vészelni a telet, még mi szét fagyunk. Érdemes az egész évet vizsgálni klíma szempontból nem csak egy adott évszakot.

Kedves Lász! Kérdezem: Elismered e , hogy egy korán beinduló vegetáció esetén, pl már március eleje táján elõrehaladott gyümölcsfa rügyfakadás, és abban hónapban megkezdõdõ virágzása potenciálisan , és hatványozottan nagyobb kockázatokat rejt, mint a normál idõben történõ? (Márciusban még zord hõmérsékletekre is elég jó esély van: Elõrehaladott rügyfakadás , zéró termés. virágzáskor -2 fok alatti fagy zéró termés. Minél elõrehaladottabb a vegetáció késõ tél/kora tavasszal statisztikusan annál nagyobb az elfagyás veszélye.) Májusban már tökmindegy milyen volt a tél, mert úgyis egy fagy mindenképpen kárt csinál!

A helyi rovaroknak nem árt a hideg ez való igaz,õk megszokták,itt élnek!De a bevándorlók pl.spanyol csiga egyre jobban elszaporodik!Tavaly sem volt hideg igazán,nyáron errefelé már gusztustalanul sokan voltak.Õk pl.már nem szeretik a -20-at!

A gyötrõ szúnyogoknál a legnagyobb rajzás átlagosan 3-4 évente van. Mi a baj ezzel?

Erre írta lász, még õsszel azt hiszem, hogy egy kontinentális jellegû telek sorozataiban
is kialakulatlanak kifejezetten enyhe telek is az archív adat sorok alapján.

Azért ezt a "szunyogok 3-4 évente rajzanak" dolgot gondold át mégegyszer

Ok KB! Jó lenne ha olvasnék olyat tõled, hogy miért jobb a hideg tél? Tessék elgondolkodni aztán, írogatni, hogy gyerekes stb. Én tényleg sokat foglalkoztam a klímával az élõlényekre tett hatásukkal, és mostanra bátran mondhatom azt amit leírtam. Azt, hogy neves tudósok mit mondanak a tévébe kit érdekel. A médiának hiszti kell ebbõl él nem más. Ha igaz lenne az IPCC által elõreharangozott klímakutatás akkor tavaly a földön már nem lenne jég, ehhez képest egész sok maradt. Persze volt tavaly olyan szövegek, hogy az óceán húvösebb volt akkor kérdezem én miért is maradt benne télre ennyi energia? Szóval hiszti, találgatás, hülyeség az sugárzik mint ha muszáj lenne a társadalom meg benyeli ezerrel! Foglalkozzunk az új tudománnyal és tényleg felejtsük el, hogy milyen jó a hideg tél, mert nem jó!

Én tudom mit beszélek, sõt biztso vagyok a tudásomba. Kérdésem mi a biztosíték arra egy hideg tél után ne fagyjon el semmi május közepén? Segítek! Az égvilágon semmi, mivel mindenre erre is tudok nem is egy példát hozni! Ne jöjjünk azzal, hogy hideg tél után májusba nem áll úgy a vegetáció, ugye ezt senki sem gondolja komolyan. Szóval hideg tél után simán elfagy minden mint az enyhe tél után, mivel a vegetáció hazánkban február végén indul. Néhány hét eltérés lehet, de indul, ehhez semmi köze sincs a májusi fagyokhoz. Ha a helyzet megengedi akkor lesz májusi fagy ha nem akkor nem lesz ennyi a történet, de õ nem nézni milyen tél volt elõtte!

Jól írtad :KB!

Vicce vagy a szunyogok átlagos éltettalma 6-9 nap, így télen nem maradnak meg. A rovaroknak mint minden iylen állítólagos kártevõnek szerepe van miszerint õk táplálékok, így ha több van több pl madárfióka is lesz így egyáltalán nem káros. Ráadásul pl a szunyogok 3-4 évente rajzanak így tök mindegy milyen tél volt elõtte a lárvákat jól elbujtatják, így tavasszal a kedvezõ idõjárás alatt pl csapadék sokkal több van, lesz. Nincs köze a télhez mint ahogy a többi állítólagos kártevõnek. Szóval ezt már rég el kéne felejteni. Az 1910-es és 1970-es években vagy 1988-1992 között minden növénynek, állatnak el kelett volna pusztulni ha ez a média által terjesztett BAROMSÁG igaz lenne!
Felejtsük el ezeket és lássuk be végre, hogy az enyhe tél mindennek jobb, ha tetszik, ha nem. Nálunk az élõlények egy szigorú telet is elbírnak viselni, mivel akkor pl 2012 óta szúnyog sem lenne pedig tavaly mégis mennyit harcoltak velük! Mint többször leírtam hazánk éghajlatába ez ugyanúgy belefér mint egy 2012-es zord február vagy egy 2013-as márciusi hóvihar. Így hidd el tudom mirõl beszélek, és kitartok mellette amit írtam, mert kb tisztába vagyok a dolgokkal.

Nem túl bonyolult az internetes keresõk világában találni pár dolgot e témában: Link

azt írja: vannak kártevõk, amelyeknek kifejezetten szüksége van a téli kemény fagyra

Vagy egy másik: Link

"A kártevõk változatos formában, alakban telelnek, de általában jól bírják a hideget. A telelõ tojások általában erõs védelmet biztosítanak a majdan kikelõ lárvának, ilyen alakban telelnek a levéltetvek, amerikai kukoricabogár (talajban), gyapjaslepke (külön védelmet biztosít a gyapjúszerû szõrcsomó bevonat a tojáscsomón), atkák, stb. A kifejlett rovar is ellenálló a tél hatásaival szemben, így telel pl. a körte-levélbolha. Azon kártevõk, amelyek lárva alakban telelnek, valamilyen külön védelmet „találtak ki” maguknak. Az almamoly hernyója gubót készít, a cserebogár pajorja télen lejjebb húzódik a talajban, stb. A báb alakban történõ telelés szintén elterjedt, szintén megfelelõ védelmet nyújt."

SÕT: "A mezei pocok népesség tavaly õsszel felszaporodásnak indult, ugyanakkor ez a kártevõ érzékeny a telelés körülményeire. Az enyhe, csapadékos idõjárásban könnyebben megbetegszik, a száraz hideget jobban bírja. "

És végül: "Némely betelepedõ faj áttelelése kérdésessé válik a jelenlegihez hasonló hidegben, pl. gyapottok bagolylepke. A károsítókra gyérítõleg hat a tél végén kialakuló nappali felmelegedés, és az azt követõ kemény éjszakai fagy, illetve általában a nagy mértékû, gyakori hõmérsékletingadozás."

Érdemes használni az Internetet idõnként, nem csak a hülyeségek ismételgetésére

Nem azzal van gond,ki mit szeret, hanem az indoklással,olvasd el újra kérlek. Témát lezártam!

Ez az enyhe tél csak akkor jó, ha végig kitart és nem kapunk Márciusban vagy Áprilisban egy jó hidegöblítést, mert akkor nézhetjük a gyümölcsfákat, legfeljebb levél lesz rajtuk! Egy pár éve olyan volt olyan is erre felé, hogy már szép zöld termések voltak a gyümölcsfákon, aztán Május 10. körül a csersznyétõl kezdve a szilváig, almáig minden lefagyott a -4 fokos fagyban és újjból már nem virágoztak a fák!

Szerencsére nem sok esélyt látok arra, hogy a telet komolyabb hidegbetörés nélkül megússzuk, ha nem Januárban jön, még akkor is van egy hónap a télbõl. Inkább most jöjjön a hideg, mint késõbb sokkal nagyobb károkat okozva!

Az a véleményem az idõjárás nem érzelmi kérdés. Lász örül az enyhe télnek jól teszi mert szereti, én örülnék a hidegnek de nincs most szerencsém ennyi...
Felesleges valakinek neki rontani mert ezt vagy azt szereti, szíve joga.

Már ne haragudj, de ez az írásod olaj a tûzre! Ezt a minõsíthetetlen indoklást- a jobb az enyhe tél -nem vártam tõled, ez már viccnek is sok! Gyerekes,tudomány, mit tudomány?-tudástalan ! Ha ezt komolyan gondolod, javaslom olvasgass biológiából a klíma szelektáló szerepérõl,mely leginkább pont a mi 4-évszakos idõjárásunkban van jelen.

Most, még mindig meglehetõsen enyhe télnél tartunk, a vélhetõen legenyhébb tél az elmúlt 500 évben az 1723/24-es volt Budapest térségében: Link
Lassan haladok a rekonstrukcióval és még mindig elég kezdeti szinten vagyok vele, dehát a hosszú munkához idõ kell.