Meteorológiai társalgó

Jogos, és bizony érdekes is!

Persze az 1/10 az mondhatni önkényes arányszám. Vehetünk 30 éves periódusokat csak úgy sorba, vizsgálhatnánk zonális, meridionális, kevert jellemzõjû idõszakokat. Bizony ez túl sokrétû, bonyolult, fõleg egy amatõr számára. Érdekességnek jó volt...

Egyetértek és egyetértek a további tényezõk jogosságával is (én is kitértem arra, hogy meteorológiában ez nem így igaz (nyilván nem!!!)). De! Mik ezek a tényezõk? Hol vannak a számok, a levezetés, a korreláció arra vonatkozóan, hogy egy január nagyobb valószínûséggel lesz enyhébb, ha a december is az volt? És ha van ilyen korreláció? Kivettük a szóró tényezõket (helyi hatások etc.)? Ha kivettük, hol van a magyarázat, a makrorendezõdések sorozata, ami felfedezhetõ az enyhe december - enyhe január között? Ezekre példák, ellenpéldák? Utána bevehetjük a számaink közé és kalkulálhatunk velük. Addig csupán véletlenek vannak. Ezért mondtam, hogy a nyers számoknál egyelõre nem tudok jobb közelítést, mert igen húsos a feladat.
Ja és az az 1/10 lehet, hogy csak 1/4, és 3 erõsen pozitív hónap (legalábbis annyira, ami 1/4 valószínûségû) valóban 60 évente fordul elõ.

Magam is úgy gondolom egyébként, hogy a "kirobbanthatatlan" és "stabil zonális" vagy "blokkos tél" valami miatt valószínûbb egy szezonra az összetartás átlagok terén (+ vagy - irányba), mint a totál véletlen, de nem tudok számokat, statisztikát, magyarázatot (okozathoz OKOT) nyújtani, ezért nincs is értelme hangoztatnom. Elõrejelzéshez meg pláne fatális hiba lenne használni - ld. csak Thermometer tonnányi ellenpéldája.

Ne fussunk fölösleges köröket, értem hogy ugyanakkora esély van száz golyóból a tíz rózsaszínt kihúzni egymás után, mint más kombinációkat, de a 10%-os arány - ha elfogadjuk ezt a feltételezést - a jelenlegi éghajlati szakaszban akkor is fennáll...
brekk20!
Gabesz20 Az a gond, hogy január dereka után szinte mindig ott van az a hideg levegõ, de mégsincs mindig hideg nálunk... No ennyit a filozófiáról!

A 2004/2005-ös tél a vége felé, jelen esetben élve a Pál fordulatos népi regulával be is jött. Január 25-én egy közelgõ ciklon jeleként kezdõdött a változás, és január 26-ra virradóra beborította az országot a felhõzete, és a Dunántúlon már éjjel intenzív havazás kezdõdött, reggelre egyre nagyob területre terjedt ki. 26-án tartós havazás volt sokfelé a Nyugat-Dunántúlon járhatatlan utak, erõs hófúvás és viharossá fokozódó 80-90 km/h-es ÉK-i szél... Ez a hó sokáig meg is maradt utána, sõt a február elég zord volt, ha jól emlékszem február 15 után vagy akörül -20 fokok is voltak az Alfölfön. Majd enyhülés jött 20.-a után hogy aztán 27-én imét erõs hidegbetörés jött, konvergenciális intenzív havazást okozott délnyugaton 10 centit elérõ hómennyiséggel, ismét viharos ÉK-i széllel... Viszont ezután még márciuban is láttunk havat március 10-én Kecskeméten 10-15 centi hó hullott pár óra alatt... Viszont 15-én már jobb idõ volt. Utána már nem igazán emlékszem téli idõre abból a szezonból, viszont számomra emlékezetes lett, az a 1,5 hónap eléggé a tél jegyében telt.

Na, az egy érdekes tél volt. Komisz enyheség uralkodott decemberben és szinte az egész januárban is. Végtelenített zonalitás volt, melyet csak dec. 20. elõtt nem sokkal szakított félbe átmeneti teknõképzõdés, jelentõs "lecseppenés", illetve dec. 28. környékén északnyugati áramlás kapcsán egy rövid, nem sokat érõ sarki-tengeri epizód.
Január legvégén kezdett északnyugatira, északira fordulni az áramlás. Febr.5. táján kaptunk egy erõs hidegfrontot ény-ról, elõzõleg jelentõs légnyomás-csökkenéssel, utána viharos széllel, záporokkal. Majd néhány nyugodtabb, mérsékelten hideg, viszonylag magas légnyomású nap következett. Febr. 6-án egy közeledõ mediciklon hatására erõsen süllyedni kezdett a légnyomás, estére már 1000 hpa közelébe esett. Eközben nem lépett fel erõsebb elõoldali melegedés, a hõmérséklet egész nap néhány fokkal volt fagypont felett. Másnap, febr. 7-én hajnaltól intenzíven havazott, 0, -1 fok mellett. A késõ délutánig tartó hóesés Gyõr környékém közel 30 cm-es hótakarót produkált. A következõ napokban a ciklon a környékünkön volt. Elõször kicsit nyugatabbra mozdult a középpontja, advektív melegedés folytán a hó nagyrészt elolvadt. Majd visszatáncolt a med keletre, újra havazott, erõsen és tartósan. Megint csaknem 30 centi hó jött le.
Ezután a február majdnem végig havas, hideg volt. A mediciklont pár száraz, napsütéses nap követte, azonban a hó nagy része megmaradt. Majd északnyugati irányításos szak következett, a hidegebb fajtából. Melegfrontos hóesések váltakoztak hidegfrontos hózáporokkal. Volt egy olyan nap is a hónap közepe táján, mely heves északnyugati szelet, hófúvást hozott Budapesten.
Szóval, bár összességében enyhe télként van elkönyvelve 1982/83, volt benne jócskán szendvicstél jelleg is. Egyáltalán nem volt katasztrofális, mint 2006/2007.
De, hogy válaszoljak a kérdésedre is: természetesen bõven megvan annak az esélye, hogy az idei telünk is szendvicstéllé váljon, mint ahogy ez az esély fennáll minden zonális, enyhe télközepet hozó szezonban. A hasonlóság egyébként nem különösebben nagy 1982/83, és 2013/14 között. Illetve, csak annyi, amennyi minden "lyukas közepû" tél esetében kimutatható.
Idei telünk eddig leginkább 2004/2005 szendvicstelére emlékeztet.

Azt kérdezem tõled te nagyon jó vagy az analógiából. Van e szerinted legalább arra esély ezen a télen mint 1982/83 februárjában lévõ átmeneti de nagyon szép téli idõre. Emlékszem középsõ csoprtos óvodás voltam és egész télen vártam a havazást és a pár nap olyan volt mint a megváltás.

A cikket 2013-04-14 dátummal, 22607. sorszám alatt találod a Visszatekintõben.

Szeke: a cikket a Te figyelmedbe is ajánlom.

Nyilván ritka, hogy egymást követõ hónapok ennyivel átlag felett futnak, miért is? Lássuk, legyen az erõsen pozití anomáliájú hónap gyakorisága mindhárom hónapra 1 a 10-hez (azaz minden 10. december erõsen átlag feletti).
Annak az esélye, hogy a december átlag felett lesz: 1/10. Annak az esélye, hogy mind3 hónap átlag felett lesz: 1/10*1/10*1/10, azaz 1 az ezerhez!
Ebben nincsenek benne a hónapok közötti egymásra hatások, makrohelyzetek, tisztán statisztika (és nem is tudjuk bevinni az "összefüggés-faktort", mert nem tartunk ott szakmailag még).
Mennyi az esélye, hogy a meleg december és meleg január után a februárunk is enyhe lesz? Sajnos 1/10. Miért? Mert a múltbeli események nem befolyásolják a jövõbeni esélyek valószínûségét (a geometriai eloszlás örökifjú, azaz a várt esemény valószínûsége nem függ az addig eltelt várakozási idõtõl). Jól is néznénk ki, ha annak nagyobb esélye lenne a lottón, aki 20 éve játszik
Azaz valószínûleg nem kisebb az esélye az enyhe februárnak, mint 2 kemény téli hónap után.

Persze ez a meteorológiában már nem teljesen igaz (hidegtartalékok, kiegyenlítõdések, stb.), de talán egyelõre nincs is olyan tudás a birtokunkban, amivel tovább pontosíthatjuk februári várakozásainkat.

Nem az Angliait viszem Február 3-17.Viszem a telet nektek!

Visszapörgetve azt látom, hogy 1957 januárjának 2. dekádja nem volt tavaszias, sõt, kimondottan télies volt. Aztán télies epizód volt még január végén, február 2-ig. És valóban, a következõ télies epizód majd csak február 27-én kezdõdött és március 7-ig tartott. Ez volt a T850-es térkép alapján a leghidegebb epizód. Ellenben a március 2. és 3. dekádja már nem volt télies. Áprilisban valóban volt egy télies epizód még a hónap derekán, de nem ez jellemezte.

Közhely, hogy nincs két egyforma tél, sem semmilyen más évszak. Az idei telünk kimenetele is biztosan eltér majd az 1956/57-tõl.
A meteorológusok annak az évnek a rendkívüli idõjárását a rendkívül erõs naptevékenységi maximummal magyarázták -azon a télen intenzív sarki fény volt látható az egész országban.
Most is napfoltmaximum van, de közel sem annyira magas.

Hol található pontosan?Szeretném elolvasni.

És még a forradalmi 56-os október 23-a is olyan enyhe volt, mint a 2013-as...

Nem mondtam le, szó nincs róla, csak óvatosságból írtam ezt, hogy simán benne van a pakliban. Mint ahogy senki, de senki sem tudja milyen lesz február. Simán lehet zord havas, ahogy enyhe száraz vagy átlagos is. Mindre van példám, így senki se tudhatja mit hoz február még DM sem:-)
Vicces az öreg jól telibe találta januárt hmmm:-)

Én ebben a pálfordulásos nép bölcsességben sem hiszek, mivel konkrét bizonyítékot nem találtam rá, így számomra nincs ilyen. Szinte az összes népi megfigyelést megvizsgáltam, háát és szomorúan kell mondjam igazából 10-bõl 2 alkalommal lehetett ráfogni valamit azt is csak véletlenszerûen.
Rengetek olyan telet tudok mikor nem fordult semmi maradt az enyhe vagy a hideg vagy mint tavaly a csapadékos idõjárás, szóval a régi öregek, inkább a téli idõszakban kukorica morzsolás közben jókat beszélgettek és jól elvoltak. Mivel február 2-án már senki nem foglalkozott a pálfordulással mert akkor jött a medve:-)))))) Azt ha medve sem volt akkor jött, a kis pikánsság ha Dorottya tágítja, akkor Júlia szorítja, aztán csak megszületett valaki a családban 9 hónap múlva hmmm:-)))))))))

Félek megemlíteni mert azt hiszem megdobálnak kõvel tuti, de lehet mással is, de mégis hatalmas bátorságot veszek és feltételezek egy-két dolgot:-)

Mi van ha február nagyon enyhe tavaszias lesz? Mert nem csak a nagy havakról szól az a hónap hanem olykor a 20 fok feletti hõmérsékletekrõl is. Mert több példa van az enyhe februárra minta a zord havasra azt hiszem ez is tény. Ráadásul rég volt már egy enyhe február, épp itt is lehet az ideje?:-)
Szóval annyira nem élném bele magam ebbe, mert nagy pofára esés lehet a vége. Kezeljük ezt is helyén, és tényleg csak elméleti síkon emlékezzünk meg az igazi havas februárról mert közel sem biztos, hogy idén az lesz.