Meteorológiai társalgó

Látom, pontosan megértetted, mire gondolok.
Igazán kíváncsi lennék, vajon Hari Seldon-nek is eszébe jutott-e mindez.
Õ valószínûleg más szisztémában gondolkodott, ugyanis egyik fórumtársunktól (aki kapcsolatot tart Hari-val) úgy értesültem, hogy Hari azért választotta a dec. 1-tõl dec. 31-ig tartó idõszakot, mert adatai alapján ez mutatta legjobban a feltételezett összefüggést.

Nekem is ez a meglátásom, vagyis itt igazából nem a naptári napokat kellene mereven nézni. Azt sem tartom jónak, hogy 20-tól 20-ig, mert jövõre meg talán 15-15 vagy 22-26-ra lenne igaz. Az idõjárás nem ismer 30 napos ciklusokat szerintem, lehet a hideg vagy melegperiódus 15-20-25-40 vagy akárhány nap hosszú is. Ha így értelmezzük, akkor elmondható, hogy a tél elsõ, november közepe táján/után induló periódusának jellegérõl van szó. Így bejött, hisz szerintem a Katalintól dec-22-ig (kb.) tartó idõszak kisebb negatív anomáliát hozott. Erre sokan azt mondták akkor, hogy kevés, meg enyhe, de akkor mit mondjunk az azóta tartó idõszakról, ha az nem volt hideg ?
Érdekes, hogy éppen egy hónap elteltével egy lehûlés látszik, ami lehet, hogy február végéig kitart. Ha olyan hideg lesz mint az elsõ periódus, de lenne benne hótakaró is, még visszahozhatná az eddigi 2/ (alá) telet közepesre.

Hát igen: a meteorológiai prognózis valószínûséget jelent, nem bizonyosságot.
De próbáld csak ezt a szép, tudományos szemléletmódot lenyomni az átlagember torkán!
Az azt fogja mondani: õt nem valószínûségek érdeklik, hanem hogy fog esni szombat délután, vagy nem fog?

Az a baj az elõrejzésekkel, hogy nem tudják sokan értelmezni.
A DAI.-t sokan készpénznek vették, holott egy valószínûsége mindennek van, a modelleket is évekig készpénznek tekintették, azaz amit akkor mutatott akkor úgy lesz és punktum. Sajnos most is van olyan aki 6 óránként mást vár és ez nagy baj.


Tehát ha az jön ki hogy a december -1,9 fokkal hidegebb lesz annak van egy valószínûsége ha ez elér egy "szignifikáns" mértéket, akkor lehet alkalmazni, de egyáltalán nem biztos hogy ennyivel hidegebb lesz a december, sõt akár lehet enyhébb is.

Link hideg de csont száraz 1040 hpa közel hozzánk...Következõ kérdés hogy lesz ebbõl havazás?

A DAI "bukásáról" is megírtam már a véleményemet, ide másolom ezt is:

DAI-ról: többen bukásról beszélnek, és az okokat vizsgálnák. Szimpatikus elhatározás -ezért én is felhozok egy lehetséges okot, melyre meggyõzõdésem szerint senki sem gondolt (legalábbis nem írta meg)
Arról van szó, hogy a DAI beválását vizsgálva természetesen a decemberi középhõmérsékletet vesszük figyelembe. Viszont a dec. 1-tõl dec. 31-ig terjedõ intervallum önkényes emberi konstrukció a légköri folyamatokhoz viszonyítva.
Hasonló a helyzet rekordmeleg nyári hónapok esetén. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy ugyanaz a hõhullám a hónap közepén, vagy a végén érkezik-e. Ez utóbbi esetben ugyanis a forró idõszak egy része átcsúszik a következõ hónapra, és kapunk 2 magas középhõmérsékletû, de nem szélsõségesen forró hónapot az egy rekordmeleg helyett.
Most is, ha csak dec. 20-ig néznénk a középhõmérsékletet, mondhatnánk, hogy a DAI jól bevált. Azonban közbejött a nagyon gyakori karácsonyi zonalitás, enyhülés. Ez a tél következõ etapját jelenti, s a DAI nyilván nem erre, hanem az elõzõ, kora téli etapra vonatkozik.
Nézzük meg kissé közelebbrõl ezeket a szakaszokat. A csökkenõ besugárzás miatt a tél felé haladva elõször nyilván a könnyen lehûlõ eurázsiai szárazföld válik hidegebbé, míg az észak-atlanti térség viszonylag enyhe marad. (Itt jön a képbe a DAI szibériai hófelhalmozódást reprezentáló eleme) Tehát, a közelünkben jön létre megfelelõ hõkontraszt és hidegleszakadás.
Talán ennek a következménye a nálunk igen gyakori késõ novemberi, kora decemberi téli epizód.
A napforduló környékén viszont az észak-atlanti térség (Grönland, arktikus szigetvilág, Hudson-öböl) is nagyon lehûl, és a hideg leszakad az óceánra. Ez természetesen rendkívül felerõsíti a ciklontevékenységet az izlandi térségben, mely ránk nézve nyugati, délnyugati áramlással jár (karácsonyi enyhülés)
Más kérdés, hogy jó teleken, mikor az északkelet-európai hidegfelhalmozódás is erõs, ez a nyugati légpálya hamarosan görbül, lefûzõdik. S mi már január elsõ dekádjában megkapjuk soron következõ hidegelárasztásunkat. hideg havazas
Szóval, a DAI-t fentiek tükrében kellene vizsgálni, és intervallumát a természetes folyamatokhoz szabni. Javasolhatnám a nov. 20-tól dec. 20-ig terjedõ idõszakot, Kora Téli Anomália Index néven.

A linkedhez: így legyen! (S lehet így is lesz, hiszen már elég közel van)

Számomra igazából a DAI az ami teljes mértékben áthúzta az õszbõl (szeptember) télre(december) analógia elméleti alapjait. Mert numerikus modellek korlátait tudjuk (max 10 nap) nagy bizonyossággal (max 5 nap). Viszont az analógia nagyon tévútra vihet bennünket. Majd tél végén érdemes lesz erre vissza térni és az állatok viselkedésére is. De még addig van bõ hat hét.

Az ecm 96 óránál....Link ez stabil kérem.

Jó kérdés, én is ezt fejtegettem alább. Az biztos, hogy pl. a NAO erõs pozitivitása másféle idõjárással jár nálunk, mint az amerikai keleti parton.

A tisztánlátás végett ide másolom neked annak a statisztikai vizsgálatnak a végkövetkeztetéseit, amirõl lentebb írtam. Az utolsó mondatot különös figyelmedbe ajánlom:

ÖSSZEFOGLALÁS:
A fentiekbõl a következõket szûrhetjük le.

1. Az Európához közel fekvõ sarki hidegtömegek (Grönland, Svalbard, Novaja Zemlja) kora õszi fejlõdési ütemének, fejlettségének nincs köze az eljövendõ tél hideg vagy enyhe voltához.
Korán, és nagyra fejlõdõ hidegdepó is járhat enyhe téllel térségünkben, és ennek fordítottja is megtörténhet.

2. Annál többet számít ezen hidegtömegek leszakadási hajlandósága -azaz, a minket érõ hidegelárasztások gyakorisága, illetõleg tartós volta az õsz elsõ felében. Kifejezetten hideg tél lehetõségére akkor kell gondolnunk, ha kora õsszel huzamosan az átlagnál hidegebb levegõ tartózkodik fölöttünk a magasban. A "magányos", átmeneti hidegöblítések viszont önmagukban akkor sem számítanak, ha egyébként nagyon alacsony izotermákat hoznak fölénk.
Ha nagyon kicsi a megadott kora õszi idõszakban a hideg napok száma 850 hepán (10 vagy annál kevesebb), az a közeledõ tél kifejezetten enyhe voltát veti fel. Ez jó összhangban van azzal a nyers megfigyeléssel, hogy a nagyon enyhe telek elõtt sokszor feltûnõen hiányoznak a hidegelárasztások az õsz elsõ felében.

4. A hideg és az enyhe telû csoport eredményei között jelentõs átfedés van. Az elõbbiben volt egy 15 napos (1984), míg az utóbbiban egy 20 napos (1997) Az is látható, hogy az 5 fokos izotermát hozó napok száma nincs arányban a tél zordságával még a hideg csoporton belül sem. Az évszázados jelentõségû 1928 és 1962 a csoporton belül viszonylag alacsony számokat produkált. Ez a tény rámutat a statisztikai megközelítés korlátaira, arra, hogy az ilyen módszerek prognosztikai célra csak nagy fenntartásokkal használhatók.

Egy kérdés ezzel kapcsolatban amit nem értek. Ha nálunk pozitív az index akkor kizárt a hideg téli idõ hosszabb távon? Viszont Amerikára ez nem vonatkozik?

Egy dolog amit nálad észre vettem ha megengeded most megjegyezném. Saját vélemény. Ha analógia nélkül elemzel elképesztõ jó meglátásaid vannak és nagyon sokat lehet adni arra amit írsz. Ha analógia alapján csinálod sajnos esetek egy részében nem jön be.

Van ezzel kapcsolatban egy elméletem:

Link

Látszik, hogy az AO okt. közepétõl dec. végéig általában a pozitív tartományban mozgott. Ezért a jet visszazárt, így a grönlandi hidegtömeget a sarkvidék megerõsödött keleti szélrendszere "belökte" a Hudson-öböl vidékére. Ott az jégverem effektus révén tovább hûlt, és kialakította azt a bazi hidegmagot, amit ott azóta is látunk.
A hõdifferencia aztán megindította a permanens ciklogenezist, sorozatos hidegleszakadásokat.
Elképzelésem magyarázatot ad arra, hogy lehetséges a meridionális áramlású, zord tél Észak-Amerikában az AO tartós pozitivitása mellett.

Azért vigyázz csak azzal a vizes lepedõvel, amit rám akarsz húzni!
Ha figyelmesen elolvastad az írásomat, biztosan észrevetted, mennyire selyempapírba volt csomagolva abban minden állítás. Az alacsony T850-ek gyakoriságát vizsgáltam a kora õszi idõszakban nagyon hideg, és nagyon enyhe telek csoportjában. Már akkor megírtam, hogy bár mutatkozik valami halvány összefüggés, de az eredmény nem meggyõzõ, prognosztizálásra nem alkalmas.
Egy szóval sem mondtam, hogy nagy tél lesz. Azt mondtam, az eredmények alapján inkább tudok elképzelni egy átlagnál hidegebb telet, mint egy enyhébbet.
Nos, ezt tényleg elbuktam a jelek szerint (bár még közel sincs vége az idei télnek)
Sok munkám volt a vizsgálattal, mégsem bánom. Tanultam belõle, végtére a negatív eredmény is eredmény -semmi szégyellni való sincs ebben.

Teljes mértékben egyetértek veled. Én örûltem volna a legjobban ha mûködött volna az évszakos elõre jelzés. ld DAI de sajnos by DAI is..

Évszakokra elõre szerintem ugyan semmivel sem lehet elõre tekinteni jelenleg (maximum numerikus modellek szezonális elõrejelzései, de azok meg gyerekcipõ), viszont egy 10-30 napos intervallum már másképp hangozhat. Az is lehet, hogy idén valami más nagyon beleköpött az amúgy kész és finom levesbe (hiszen a szibériai hideg-hó, északi jég is stimmelt), pl. az, hogy a hidegbázis valóban erõsebb lett, de pl. az amerikai régió kapta, mi meg miattuk az enyhe légtömegeket. Nagyon összetett rendszer ez, ezer meg ezer kutató fél élete is kevés egyelõre a hosszútávú rejtélyek alapos(abb) feloldásához.

Azt már a Themometernek tél elején sikerült megdöntenie, hiszen az õszi makro képekbõl, hatalmas télre számított, még tavaly meg inkább enyhére. Linkelte is a hasonlóságokat nagy buzgalommal de mind hiába. A tavalyi bukás azért nem volt egyértelmû mert keleten nagyon enyhe volt a tél. Az idén viszont nincs kegyelem elbukott gyászosan az egész analógia. Sajnálom, hogy most is így próbál a jövõre tekinteni, néhányan követik is majd csalódnak nagyokat.

Egy kis keresés, mi hasonlított a mostani elrendezõdésre a progival a régmúltból?
Jelenleg: Link (skandi AC, brit satu-ciklon)
Találatok stimmelés szerinti csökkenõ sorrendben: Link (a 2-3. legjobb e mellett volt 1-1 nappal!!) majd Link Link Link Link Link Link
Látható, hogy azért sikerült hasonlókat fognia. A nagyon jó hasonlósági érték miatt megnéztem azt az 1876.12.16.-ot, a folytatás hidegöblítés (épp -10) utáni elõoldalon maradást jelentett. A 2. találat sem hozta meg a telet hozzánk (épp 0 alatti T850-ek 10 napon át) és 1999 januárja meg extra enyhe volt. 1872 szintén (ránézésre ez is nagyon egyezik!), és a 10. leghasonlóbb (1872 január) két apróbb hidegöblítést hozott.

Ezek szerint a hasonló helyzetekbõl (legalábbis amit ez a buta szín-hasonlóságot nézõ progi talált) hideg, amolyan keményebb téli helyzet sose kerekedett ki (-10 körüli T850 legalább 1-2 napig, vagy keveredési zóna), viszont az archív felvételek felbontása igen gyenge (elkenõdnek a részletek), így az is lehet, hogy néha átscrolloztam 1-2 havas periódus felett, amit nem tudott a kis felbontás miatt mutatni a térkép. Ha most bejön a hideg+hó kombináció (pl. GFS 12Z 240 óráig), akkor ellentmondtunk néhány archív hasonlóság alapján történõ elõrejelzésnek.

Hozzá kell tennem, hogy a legtöbb hasonló térképen a brit ciklon jóval erõsebb, de a kék színek egyezõsége miatt ezeket találta a program
Disclaimer stb.: magam egyébként nagyon korlátozottan hiszem (szinte egyáltalán nem), hogy a korabeli hasonlóságok 1-2 napnál távolabbi elõrejelzésben hasznosnak bizonyulhatnak. Ellenben kíváncsi voltam azért