Ho-ho-hóváró

Fúúú ez a havazás... na ez a 10/10!
A hétvége tényleg bejöhet nektek, lent síkon én egyelõre sehová nem várnék havat.
Tolnára (ahol leszünk), 0% esélyt adok neki.

A dunakömlõdi, szerintem a világ legalacsonyabb tszf-én levõ mérsékelt övi lesikló sípályája tuti nem fog üzemelni... szegények talán 25-én bekapcsolták a liftet 2 napra max idén...

Köszi a választ! Amit leírsz, valóban mûködik, ezért is sikerült tegnap éjszaka + fokokban havat készíteni.
Azt egyébként folyamatosan tapasztaljuk, hogy szárazabb levegõben jobb a kipárolgás és jobb, ill. több havat lehet gyártani.

A friss GFS és ECMWF modell egyre bíztatóbb a hétvégére nézve. Úgy tûnik, hogy a korábbi futásokban mutatott T850, 0 fok alatti "foltjait" már nagyobb területekre várja és már 8-án, a délutáni óráktól a 600-700 méter körüli magasságokban a csapadék átválthat havazásba, igaz ekkor még a talaj közelében plusz fokok mellett. Ez a helyzet a tavalyi tél havazásait idézi, akkor is 0 és +2 fok között hullott a legtöbb hó, ezért volt a sok áramszünet a vizes hó miatt. A kérdés, hogy mennyire tud majd ez a légréteg átkeveredni, jelenleg nem mutat túl nagy DNY-i szelet erre az idõszakra. Hátha összejön egy csendes esõbõl átalakuló intenzív havazás. Tavaly pontosan február 6-án volt hasonló T850 mellett rendkívûl intenzív havazás: VIDEÓ: Link Akkor plusz egy fokot mértünk a völgyben és 0 fokot a hegytetõn, 30 perc alatt 5-6 cm hó hullott. Az azért egyre biztosabb, hogy a vasárnapi csapadékhullám az Északi-Középhegység magasabban fekvõ részein havazást hozhat.

Link

A hóágyúk mûködése:
A hóágyúkon egyébként van egy nukleátor körnek hívott rész. A nukleátor fuvókákba levegõvel kevert víz áramlik, így a víz nagy nyomással és rendkívûl finom permetként (vagy páraként) hagyja el a fúvókát. A fúvókasor úgy van minden hóágyún megtervezve, hogy a normál fúvókákból kiáramló nagymennyiségû vízet a nukleátor fúvókák "bombázzák". A nuklátor fúvókák tehát a jégcsírát adják, ehhez tapadnak hozzá a nagyobb méretû vízcseppek, amik a levegõben megtett útjuk elején meghíznak, jégkristályok képzõdnek. A nukleátor kör nélkül akármilyen jó és finom permetet csinál a normál fúvókasor, nem keletkezik jégkristály, tehát nem lesz hó. Persze minden tényezõ nagyon fontos: az idõjárási tényezõk, a víz hõmérséklete, a víz szennyezetsége (csak kristálytiszta vízbõl lehet normális havat gyártani), a víznyomás, a levegõnyomás és az ágyúzott hó levegõben megtett útja/ideje is (ezért vannak a nagyteljesítményû ventillátorok).

Sziasztok! Számunkra a Tél okoz folyamatos izgalmat, mikor jön a hideg, meddig tart, lesz-e hó és mekkora? A meteorológia alapismerete fontossá vált a sípályák biztonságos üzemeltetéshez, hóágyúzás megtervezéséhez, a hóágyúk üzemeltetéséhez. A metnet átlagosnál megbízhatóbb elõrejelzései és a fórumból leszûrt információk sokat segítenek nekünk. Egy érdekes tapasztalatot szeretnénk megosztani veletek a tegnap esti hóágyúzásról, ugyanis 10 év után most elõszõr sikerült 0 fok felett, +2 fokban havat gyártani.

Tegnap este 7 órakor elkezdtük a hóágyúinkat beüzemelni, elõszõr a völgyben kezdtük, ott a hõmérséklet -3,1 fok volt, a páratartalom 60% körül, a nedveshõmérséklet pedig -4,5 fok volt. A hegytetõn (140 méterrel feljebb) ekkor +3 fok volt vártunk, hogy ott is csökkenjen a hõmérséklet (hozzáteszem nagyon ritka az ekkora hõinverzió a mátraszentistváni völgyben, általában 1-2 fok körül van a különbség). A hóágyúk beindítását tehát a völgyben kezdtük és szép sorban haladtunk felfelé, még el nem értük a már 0 fokos levegõhõmérséklet értéket, ahol a száraz levegõnek köszönhetõen még kiválõ havat gyártott a pálya felsõ negyedénél lévõ hóágyú.

A pályák felsõ részénél (750-820 m) lévõ hóágyúk "kilógtak" a hidegbõl, +1 és + 2,5 fok közötti hõmérsékleteket mértünk. A levegõ relatív páratartalma azonban extra száraz volt (29 és 32% közötti értékeket mértünk), így a harmatpont is -10 és -12 fok között mozgott, a nedveshõmérséklet pedig -1,5 és -2 fok volt. Megpróbáltuk tehát elindítani ezeket a gépeket is (a mért adatok szerint ezeknek bizony havat kell gyártani) és így is lett. 4 hóágyúnk gyártott bõven 0 fok felett havat. Az idõjárás adatokat a hóágyúkon lévõ meteorológiai állomásokkal mértük, ezeken van hõmérséklet mérõ, páratartalom mérõ és nedveshõmérõ is. A hóágyúzásnál a legfontosabb idõjárás adat egyébként a nedveshõmérséklet, ennek az értéke legalább -1,5 foknak kell lennie. A kérdés is ehhez kapcsódik: miért lehet a nedveshõmérséklet a legfontosabb tényezõ a hóágyúzásnál?

Egy pár amatõr gondolat még a közeljövõ idõjárásáról: sajnos látjuk, hogy enyhülés közeledik, talán csütörtök éjszaka lehet még egy pár órát hóágyúzni, aztán még enyhébb levegõ áramlik fölénk (jelenleg is "meleg" van felettünk) és ki tudja meddig tartja magát az enyheség. (az elmúlt 10 évben megtanultuk, hogy 1 hétnél tovább nem foglalkozunk a modellek jóslataival). Az összes nagyobb modellt figyeljük, 3-4 napon belül legtöbbször talán a GFS találja el az itt várható idõjárást, de mostanában a hosszabtávú elõrejelzésben (144-244h) az ECMWF-t jobbnak találtuk.

A GFS ide vonatkozó fáklyája

mindenesetre egyre szebb képet fest: a hõmérséklet alig-alig emelkedik T850-en 0 fok fölé és 10-én újabb lehülés körvonalazódik. Az utána lévõ idõszak rendkívûl bizonytalan. Feb. 12 után a tegnapi 6h-s fáklyához képest a 0h-s, közel 10 fokot csökkentett az op értékén, de a többi tag szórása is 0 és +10 fok helyett +5 és -5 fok közé esik már. Egy ilyen szép februárt azért elfogadnánk:

Szép havas Telet!