Ho-ho-hóváró

Ugyan már. Ha január derekán többen itt madár dalos tavaszrol álmodoznak, akkor én sem kérek elnézést, ha márciusi havas epizódokra vágyom. Sajnos elég ritka vendég, de azért elõfordul. Hamar eltakarodik szerencsére ha kialakul, de akkor is élmény. Március elsõ felében még csodálkozni sem illik, ha télies az idõ. Felétek valamivel még jobb esély van az ilyen akciókra, mert a csapadék és hideg advekcio együttese jobban ki tud alakulni.

Így van: a hõtehetetlenség jelenségérõl illik tudni!
Ez azt jelenti, hogy a napállási maximumokat és minimumokat latenciaidõvel, azaz késéssel követi a hõmérséklet tetõpontja ill. mélypontja. (Itt a hõmérsékleten természetesen valami hemiszférikus átlagot kell értenünk)
Egykori fizikatanárom szerint a késés kb. 1 hónap.
Nem tudom, mennyire helytálló ez az adat, egy azonban biztos: a sarkponton csak márc. 21-én kel a nap, a sarkvidéken még sokáig a kisugárzás, a lehûlés lesz az úr. Tél végére ráadásul már az alacsonyabb szélességek is alaposan lehûlnek.
Mondhatjuk, hogy februárra az elõzõ nyár melegtartalékainak nyomai is eltûnnek, a tavaszi felmelegedés pedig még odébb van.
Tapasztalatom az, hogy tél végén rendkívüli hidegek (is) tudnak advektálódni, noha az is igaz, hogy ilyenkor már nálunk érezhetõen magasabb a napállás. Ezért a "helyben keletkezett" hidegre már kevésbé számíthatunk, mint tél közepén, bár az is igaz, hogy a helyi kisugárzás generálta hideg (pl. hideg légpárna következtében elõállt) a mi szélességünkön, a tengerektõl nem túl messze nem nagyon erõs. Viszont az advektált hidegek meglepõen acélosak tudnak lenni nemcsak márciusban, de még április elején is.
A magasabb szélességeken úgy látszik, jobban kijön a szóban forgó késleltetés, mint nálunk.
A finnek állítólag megkülönböztetik az un. "tavasztelet", ami náluk március-áprilisban van -szemben a napforduló környéki "sötét téllel"

Egyáltalán eszem ágában sincs megkérdõjelezni a március, mint tavaszi hónap státuszát, csak azt akartam a tavalyi példával érzékeltetni, hogy a makroszinoptikai alaphelyzet az elsõdleges, és csak ezután kövezkeznek a további tényezõk, így például a napállás. Sok mindenre megtanított a tavalyi ´tél a tavaszban´, személy szerint a hátam közepére sem kívánom, hogy megismétlõdjön, de ha - bármilyen formában - a jövõben március végén, április elején ilyesmi újra elõfordulna, már nem érne akkor meglepetésként. Ennyi az egész történet részemrõl

Hú, igen! 2006 március 13, az emlékezetes! Nekem addig elképzelhetetlen volt a márciusi TÉL.

1944 február végén napokig igen hideg levegõfajta volt felettünk:
Link

A mostani fáklyán elõrejelzettnél is hidegebb -10 fok alatti 850.-es T.
Ehhez mindössze 1-2 napos 0:-2 fokos T maxok tartoztak, úgy hogy 2 nap mulva megint +6+8 fok volt mát nappal.
Tehát pl 23.-a -12:-13 fokos 850.-es T tudott 1 napos -3,4 fokos Tmaxot produkálni.
február 24.-én -10 fokos 850.-es T Budapesten már +1,6 Tmaxot produkált.

Ilyen hidegöblítések lehetnek, de tartósan ilyenre már nem szíámítok.

Vagy ott vagy egy hófúvásos 2006 március 12.-e 13.-a, ez is ideig óráig tartott csak.

Az elmúlt hónapokban itt olvasott "lesz majd böjtje" megjegyzések egyike sem lett reális (nem is lehet), amint írtuk az enyhe december-január nem vetít elõre egy hideg februárt, és nem vetít elõre egy téli márciust sem.
Sokan írták azt hogy jó az enyhe december mert a folytatás annál hidegebb lesz. érdekes módon ezeknek az embereknek azt se mondták a fórumon hogy Mukk,....


2 extrém enyhe hónap nem jelenti azt hogy na majd ezután extrém hideg hónap jön. Semmi összefüggés nincs, a légkörnek nincs "memóriája", azaz automatikusan nem korrigálja magát.

Öööö... ezt miért nekem írod? Az elsõ bekezdésedben írottakat a statisztika is alátámasztja és én nem írtam az ellenkezõjét.

Egyetértek...és ez így is van! A provokálókra meg nem kell adni.

Valóban nem gyakran van olyan nagybetûs tél márciusban, mint tavaly sõt, a 90-es évekbõl emlékszem nem egy kimondottan száraz és meleg márciusra is. A március tehát talán az a hónap, amelyben a legtágabb határok közt mozog az idõjárás. Én arra tippelek, hogy Matyi bealkot idén, legalább az ország egy részén. Márcsak azért is, mert a következõ két 7 meg irreálisan enyhe lesz. A télies epizód március elsõ néhány napjára is áthúzodik majd talán.

Hosszútávú statisztikai adatsorok alapján február 20.-a utáni idõszak már egyre inkább az idõszakos hidegöblítések idõszaka, illetve a felhalmozódott vastag hótakaró olvadásáé normál telek esetében. Már nem jellemzõk márciusban hosszantartó hideg téli idõszakok. És nem a szélsõségekbõl kell kiindulni mert akkor még júniusban is írhatunk téli epizódot. Valamelyik leírásban olvastam hogy Debrecenben június 10.-e táján 10 cm hó esett.


Én ezért már nem számtok hosszú hideg téli periódusra (min. 1 hetes), mondhatnám úgyis 1% alatti esélyt adok neki. Fõleg ha az elmult 2 hónap tényleges teljesítményét vetítem tovább.

A fáklya futásátlaga is 0 fok körül szór, ami már így februárban +4+10 fokokat jelent nappal. A legvadabb pertubált tagok 1-2 napos hidget vetíthetnek elõre.
A február 20.-a környéki nagy téli elõrevetített periódusokat túlzónak látom. Az ecm tegnap esti futása is túl lett "lihetve". Elhiszem hogy vannak akik ki vanak éhezve a télre, de ami tény az tény.

Bizony tavaly március 27-én összefüggõ vastag hótakaró volt az ország területén:
Link

No ez igen ritka dolog olyan 100 évente egy-két alkalommal van ilyen vastag hótakaró március végén országosan.

Március 30 sem rossz, 106 cm Kékestetõ, no ez sem gyakori bár volt rá példa, de történelem közeli dolog volt ez ám:-)
Link

Pl Budapest-Lõrincen 16 cm vastagság 2 napig példa nélküli volt 2013 március végén.
Ezt meg kell becsülni a mi életünkben könnyen lehet ilyen már nem nagyon lesz!
Napállás ide-vagy oda nálam 3 napig havazott szinte folyamatosan akkor.
Téli nap volt nálam a fõvárosban is az sem mindennapi március végén.

Többször felmerül itt a fórumon. Szóval,tavaly valóban komoly havazás és hófúvás március 15-én,de ez ritka dolog. Nem errõl szól alapvetõen a március. Az elsõ harmadában még gyakoriak a télies momentumok,úgy mint hózáporok vagy akár a keményebb éjszakai fagyok. De ami ritka az azért ritka,mert nem gyakori.

Én nem gondolom úgy hogy ezzel eljött a tavasz és vége a télnek,sõt február második fele szerintem is kemény vonalasan téli lehet az elõjelek alapján,de az se jó hivatkozási alap,hogy a tavalyi év után,ettõl fogva a március is téli hónap.

A magas napállásnak abszolút semmi esélye nincsen, ha egy igazi hideg légtömeg tör be! Egy nyögvenyelõs "pengeél" helyzetben napközben 3-4 órán keresztül lehet NÉMI jelentõsége. Ez is egy olyan városi legenda, amit jó lenne elfelejteni...

Ferri Igaz, elfelejtettem, hogy idén késõbb van húsvét.

Ostereier im Schnee suchen avagy húsvéti tojásokat hóban keresni, nem is rossz ötlet, bár idén nehezebben jöhet össze, mint tavaly, amikor simán lehetett április 1-jén hónyulat építeni. Idén kb. 3 héttel késõbb lesz az ünnep, így a rövid nadrág némileg esélyesebb. Viszont, hogy ellenpéldát is mondjak, 1997-ben április 20-a körül még Pozsonyban is bõven havazott, így summa summárum a húsvéti hónyúl esélyei a karácsonyi hóemberhez képest nem is olyan rosszak
Szibéria: atya-gatya, ne már megint ezzel jöjj elõ: A TAVALYI DUPLA TÉLTÁMADÁS MÁRCIUS 2. FELÉBEN NEM VOLT ELÉG MEGGYÕZÕ? Mit ért a szeptember 15-nek megfelelõ napállás tavaly március 27-én, a 2. nagy hóömlés idején? Egy nagy kalap ****(t) - öncenzúra bekapcsolva. Nem kell a 17. századig visszamenni, ahogy lász idõnként megteszi, elég csak 1 évet visszamenni az idõben.

Simán lehet idén 1998-as meg 2007-es típusú tavaszkezdet is egy enyhe tél után. Elõbbi hidegebb volt ugyan, de mindenképp jobb a tavalyinál.

A tojásokat meg majd a havasi nyúl hozza...

Csak említés szintjén: egyre többet vetik fel a modellek hidegbázis kialakulásának lehetõségét 20-a környékére ÉÉK-Európában. Ha megvalósul, akár még mi is kaphatunk belõle hónap végén, március elején.