Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Egyetértek. A hideg nem nyír ki szinte semmit. (tapasztalat: dísznövény kertészetünk van). A múltkor beszélgettem egy helyi gazdával azt mondta: soha annyi krumplibogár nem volt,mint a leghidegebb telek után. (kb. 1500 hektáron gazdálkodik itt az Alföldön). Azt is mondta ami hamarabb éled, az hamarabb pusztul. Ez igaz lehet hiszen ezeknek megvan a maga rövid életciklusa.
Na akkor fordítsuk meg kicsit a képletet, a hideg idõ kinyír egy csomó növényt -eddig rendben, azt viszont elfelejtitek, ami ebben az egészben a lényeg, a SZELEKCIÓ! Nem is oly rég komoly polémia zajlott itt, én is leállítottam magam, mert" sziklaszilárd" érvekkel eltaposták az egyetlen mondatomat, ami mindent megoldott volna ,ha észre veszi valaki, aki csak egy irányba gondolkodik ez ügyben. A Tél, Tavasz, Nyár,Õsz mindegyikének meg van a maga szerepe a szelekcióban, hogy a viszontagságos idõszakokat túlélõk szaporodhassanak , ezzel a vitális, (pl: nagyobb fagytûrõ képesség csak csak "fagy szelekció" révén jöhetett-jön létre!)-egyedek örökíthetik át utódaikba "edzõdött" génjeiket(pl:fagy tûrést) igen, a kártevõk is profitálnak ebbõl, és mindenki akár tetszik nekünk , akár nem. Az ökológiai egyensúly nem létezik valójában, csak az arra való törekvés folyamatos ! Ebben a folyamatban pedig semmi sem felesleges, hasznos vagy haszontalan! Se a TÉL, se a többi évszakunk.
A különbözõ kártevõk megtizedelésében jelentõs szerepe van az idõnkénti zord idõszakoknak, ezt könyvtárnyi irodalom állítja. A környéken a fák lombozatában nagy károkat okozó lepkefajta (?) elszaporodásának is a kemény hideg idõszakok elmaradásában keresendõ az oka a szakemberek szerint. (kb.2005 - 2010 között volt a fõcsapás, most enyhült a helyzet...) Mi van Spanyolországban, meg egyáltalán délen?! Miért ott dühöng, onnan érkezik az influenza, miért nem hidegebb vidékeken alakult ki?
A zord fagy valóban komoly károkat okozhat (-20 -25 fok alatt) . Ha téli nyugalomban van, akkor a szõlõn, õszibarackon kívûl mást nem veszélyeztet a hideg kb. -25 fokig. Volt már olyan zord tél is leírások alapján, hogy gyümölcsfák (idõsek!) vesztek ki nagy számban. Ez is benne van éghajlatunk tarsolyábvan úgy néz ki.
A zord fagy valóban komoly károkat okozhat (-20 -25 fok alatt) . Ha téli nyugalomban van, akkor a szõlõn, õszibarackon kívûl mást nem veszélyeztet a hideg kb. -25 fokig. Volt már olyan zord tél is leírások alapján, hogy gyümölcsfák (idõsek!) vesztek ki nagy számban. Ez is benne van éghajlatunk tarsolyábvan úgy néz ki.
Mondjuk régen én is hallottam,hogy a fagy kinyírt néhány szõlõtõkét.Bár teljesen elfagyott gyümölcsfákra nem emlékszem a környékrõl.Meg lehet a szõlõ is csak épp akkor adta be a derekát és nem a fagy ölte meg.Érdekes teória,de van kézzelfogható bizonyíték ,számadat is rá?
Már úgy értem,hogy összehasonlítás. -20 fokos hideggel telelt ültetvény (száraz,hideg ? ) versus +5 fokon telelt ültetvény,féregszám,fagyáskár,termésátlagok ,stb. gondolok,persze azonos terület ,azonos fajta ,stb.
Már úgy értem,hogy összehasonlítás. -20 fokos hideggel telelt ültetvény (száraz,hideg ? ) versus +5 fokon telelt ültetvény,féregszám,fagyáskár,termésátlagok ,stb. gondolok,persze azonos terület ,azonos fajta ,stb.
Hát persze, én is ezt mondom, mégis mindenki azt állítja, hogy kellett a hó meg a hideg a kártevõknek, meg a növényeknek baja lesz mert enyhe a tél.
Hát a hideg meg a hó két hétig megvolt, mégsincs baja semminek, hogy a tél átlag feletti az egy dolog, megvolt a hó és a hideg.
Ez egy átlagos téli idõszak volt két hétig.
Persze az 1929-es tél után nem az volt a kérdés, hogy a kártevõk elpusztultak-e, azután sokkal nagyobb gondok lehettek, miután -25-30 fokok voltak országosan napokig Link Link Link Link
Egy ilyen tél mostanában katasztrofális lenne.
Bár nem biztos, hogy a debreceni 1 méteres talajfagy másfelé is megvolt, szerintem a dunántúli részeken akkora hó volt, hogy ott nem hatolt le a fagy olyan mélyre.
De cserébe sokkal hidegebb lehetett.
Atis!
Pontosan, sokkal több hátránya van, sokkal több kár származik a hideg tél miatt, mint ami elõnye van.
A sokkal több azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs elõnye, a kártevõk minden egyes évben vannak, ha hideg a tél ha enyhe.
Persze az 1929-es, 1985-ös és 87-es tél lehet hogy kinyír néhány kártevõt, de ugyanúgy kinyír egy csomó növényt, így kevesebb kártevõ marad a kevesebb növényre.
Persze nem a nyírfákat, nyárfákat, tölgyeket, bükköket, meg a fenyõt bántja, hanem a gyümölcsfákat.
A -25-30 fokot azért már nem szeretik a barackok, szilvák, diók, cseresznyék sem.
1929-ben nyáron biztos nem nagyon volt kártevõ, de a kopasz fák valahogy nagyobb problémát okozhattak.
Hát a hideg meg a hó két hétig megvolt, mégsincs baja semminek, hogy a tél átlag feletti az egy dolog, megvolt a hó és a hideg.
Ez egy átlagos téli idõszak volt két hétig.
Persze az 1929-es tél után nem az volt a kérdés, hogy a kártevõk elpusztultak-e, azután sokkal nagyobb gondok lehettek, miután -25-30 fokok voltak országosan napokig Link Link Link Link
Egy ilyen tél mostanában katasztrofális lenne.
Bár nem biztos, hogy a debreceni 1 méteres talajfagy másfelé is megvolt, szerintem a dunántúli részeken akkora hó volt, hogy ott nem hatolt le a fagy olyan mélyre.
De cserébe sokkal hidegebb lehetett.
Atis!
Pontosan, sokkal több hátránya van, sokkal több kár származik a hideg tél miatt, mint ami elõnye van.
A sokkal több azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs elõnye, a kártevõk minden egyes évben vannak, ha hideg a tél ha enyhe.
Persze az 1929-es, 1985-ös és 87-es tél lehet hogy kinyír néhány kártevõt, de ugyanúgy kinyír egy csomó növényt, így kevesebb kártevõ marad a kevesebb növényre.
Persze nem a nyírfákat, nyárfákat, tölgyeket, bükköket, meg a fenyõt bántja, hanem a gyümölcsfákat.
A -25-30 fokot azért már nem szeretik a barackok, szilvák, diók, cseresznyék sem.
1929-ben nyáron biztos nem nagyon volt kártevõ, de a kopasz fák valahogy nagyobb problémát okozhattak.
Még kellene egy hidegbetörés a hónap végén, mert a kártevõk köszönik szépen jól vannak, elõ is bújtak sütkérezni ma a kellemes napsütésben Link Link
Vesztükre Link
Szóval õket nem nagyon bántotta a két hetes folyamatos fagy és a -10 fok.
Meg úgy egyébként semmit sem, legalábbis errefelé Link
Sokkal békésebb, szebb így a táj Link
Vesztükre Link
Szóval õket nem nagyon bántotta a két hetes folyamatos fagy és a -10 fok.
Meg úgy egyébként semmit sem, legalábbis errefelé Link
Sokkal békésebb, szebb így a táj Link