Ho-ho-hóváró

Elhiszem.
Mindenesetre érzésem szerint sokkal könnyebben esik +2 fokban ennyi csapadék mint ma, mint -2 fokban...

Igen, a 2010. január 31.-ei volt a legnagyobb hóesés, amit valaha láttam, persze csak 31 cm esett, de akkor még majdnem az ország leg ÉK-ibb részén éltem (a Cserehát közepén), ott azért nem jut minden évre 40 cm, mint a Mecsekben. Viszont esõbõl már jutott, még ugyanabban az év Májusában, Júniusában futószallagon jöttek az ilyen ciklonok, 3 ciklon egymás után 3 árvizet okozott, az elsõ 61mm-t dobott le 1 nap alatt, a másodiknál csak annyira emlékszem, hogy 50 és 60mm között volt valahol a napi adag, a 3.-ból pedig néhány óra leforgása alatt 50mm esett, ez utóbbiból lettek a legnagyobb árvizek a térségben, ha jól tudom a Hernád vízállása rekordot is döntött. A föld már az elsõ ciklon elõtt is telítve volt vízzel, azon a tavasszon végig sok esõ esett, sõt, kis szünetekkek, de végül is az egész év nagyon csapadékos volt, 1200 mm esett összesen az éven (ez duplája az ottani átlag 600mm körülinek.), az AO és NAO indexek pedig egész évben negatívban voltak, ez talán példa nélküli is, de majd visszanézem, hogy igaz e.

Nem tudtok esetleg olyan radar archívumot, melyben vissza lehetne nézni a 2010-es év radarképeit? Ha todtok légyszi linkeljétek már be, köszönöm elõre is!

De volt már rá példa! Egyébként elég "klasszikus" felállás ez a Nagykanizsa - Budapest - Miskolc vonal menti nagy csapadék. Egy évben 1-3 alkalommal elõfordul.

Ugyanilyen felállás melletti nagy havazásra pedig ott van példának a 2010. január 31-ei gigantikus hóömlés.

Valójában csak azért hoztam fel a témát, hogy ne az ECM és GFS elõrejelzési térképek 200 órán túli elemzéseirõl szóljon a fórum, hogy jön-e a -20 vagy nem!?

"Érdekelne egy hozzáértõ elemzése a két kontinens, Észak-Amerika és Európa összehasonlításáról arra vonatkozóan, hogy miért vannak ott durvább hidegbetörések, mint Európában.
Persze tudom a Golf, meg ott nincs északra tengervíz, szárazföldön jön végig a hideg, stb stb, de gondolom ennél összetettebb a dolog."

Nem összetettebb a dolog ennél, 95 %-ban ennyi az ok Floo.
Ést ezt te is tudod jól, nem hiszem, hogy ezt szakértõvel kellene magyaráztatnod magadnak.

Elsõdlegesen a zonális áramlás erõsségétõl függ. Ha ugyanis erõs a nyugati áramlás, akkor a kontinens fölött nem tud kialakulni határozott AC. Ha gyenge a zonális áramlás, akkor létre tud jönni AC az USA fölött és ez pedig már le tudja rántani a hideget, persze ehhez kellenek a keleti part ciklonjai is. Jelen helyzetben van egy 1035 hPa fölötti középpontú AC ott: Link

Egyetértek, és talán még egy igen fontos tényezõ: Az óriási grönlandi" hûtõszekrény" közelsége!

Tudom-tudom, ez tiszta sor, de hátha van még egy-két finomság, amire nem gondolunk így kapásból.

Egész nap "bugyborékosan" esik az esõ nagy cseppekben, amolyan nyáriasan.

Azért ennyire nem egyszerû a képlet. Az Amerikai hidegleszakadások mélysége függ még egy sor dologtól. Hiszen ott se szakad le állandóan a hideg.

Nézd meg Észak-Amerika természetföldrajzát! Északról (és délrõl) is teljesen nyitott, egyszerûen nincs, ami akadályozná a hideg betörését a kontinens belseje felé. Európa jóval tagoltabb.

Emellett persze elõfordulhat az is, hogy az ottani áramlási rendszer jobban támogatja az ilyen hidegek betörését, de a fõ oknak mindenképp a felszíni adottságokat gondolnám.

szerk: nem a betörések gyakoriságáról volt szó, szeke, hanem az erõsségérõl. Ezért is írom, hogy az áramlási rendszert is meg kell vizsgálni hozzá. Nyulit pl. szívesen meghallgatnám a témában.

Az idei télen valóban, elképesztõ sorozatot láthatunk, persze ez talán ott gyakrabban fordul elõ, mint felénk.
Gondolom már tele lehet a hócipõjük.
Érdekelne egy hozzáértõ elemzése a két kontinens, Észak-Amerika és Európa összehasonlításáról arra vonatkozóan, hogy miért vannak ott durvább hidegbetörések, mint Európában.
Persze tudom a Golf, meg ott nincs északra tengervíz, szárazföldön jön végig a hideg, stb stb, de gondolom ennél összetettebb a dolog.

Wetsom!
Csak itt -5 fokos 850-el havazott, ott meg -20-25 fokos 850-el zuhog le a hideg északról.
Nálunk ilyen tél az 1929-es, az 1942-es, 1963-as, 1969-es, 1985-ös, 1987-es, 2012-es volt.
Ez 7 tél 100 év alatt, ott egy év alatt megvolt a -25 fokos 850 7-szer egymás után.
Jó biztos voltak még közbe-közbe nálunk is ilyenek (1996/1997, 2001/2002 stb), nem 7 volt hanem 12 ilyen tél, akkor csak a fele volt meg ott egy tél alatt, ami nálunk 100 év alatt.

Tavaly végig szívták az évet, itt meg rengeteg hó esett.

Ez így természetesen nem fedi a valóságot.

Észak-Amerikában megint támad az Északi-Sark Link
Holnapra -23 fok van elõrejelezve New Yorkra.