Ho-ho-hóváró

Ha a "LAM" helyére is Lacit írtál volna, akkor felõlem azonnal kioszthattunk volna a 2014-es Merániai (János)-díjat

Ez a hozzászólásod kifejezetten szimpatikusra sikeredett, de tényleg
Ez a délutáni csetepaté simán lehetett volna egy elõrevezetõ, kulturált eszmecsere, amibõl mi laikusok (vagyunk jó sokan) sokat tanulhattunk volna, kár, hogy nem az lett belõle
Valószínûleg mindkét félnek van igaza, jó lenne, ha higgadtabb hangnemben sikerülne ezt a témakört megtárgyalni, megvitatni.
Laci, a szorgalmadat, tapasztalatodat, kvalitásaidat senki nem vitatja, remélem, ha átgondolod az egészet, akkor meggondolod magad. Ugyanúgy szükség van rád a MetNet-en, ahogy szükség van LAM szakértelmére is.
Bocsánat, hogy belevau, OFF vége.

Egyébként elég takony idõ van, de legalább végre esik (eseget) az esõ. Elférne még bõven, bízom az éjszakában és a holnap délelõttben, hátha lejön még 3-5 mm.

Jó, nem estek egymásnak, csak lelépsz, mint tettem már én is párszor. De tudtam, hogy visszajövök, jan-ban volt 10 éve, hogy regisztráltam, hasonlón átestem többször is, de itt vagyok...
Vannak, akik nem szívlelnek, de vannak, akik kiálltak mellettem és ez jól esett. Nem ismer itt senki,sokan szerintem egy otromba kötekedõ fráternek tartanak, pedig a valóságban senkivel sem szoktam összeveszni és kenyérre lehet kenni, a szigor nálam nem ismert fogalom, született liberális vagyok (nem politikailag, ott igazságpárti, vagyis balek). Remélem te is úgy vagy ezzel, mint én is, hogy keménykedsz a neten, aztán rájössz, hogy mi értelme ennek aztán megjuhászodsz, hisz rólad sem tudom elhinni, hogy egy kibírhatatlan kötekedõ összeférhetetlen szociopata vagy a nem netes életedben...

Az erdõk pusztulása egy összetett folyamat, valóban sokan mondták az utóbbi idõben, hogy a GM az oka meg a szárazság. Sokszor kifejtettem a csodálatos feketefenyõk pusztulásán síróknak a száraz/úgy mint kevés csapadékú/ évekrõl véleményemet, de sok értelme nem volt. Jó, hogy amit írtam adatokkal alátámasztottad, hogy nem egy szárazodó periódusban élünk. Ugyanakkor sajnos a szárazság nem csak a csapadéktól, hanem a melegtõl is függ stb. Az is látszik a statisztikákból, hogy a forró meg hõségnapok száma megnõtt,így több csapadék is lehet kevesebb, ha nagyobb a párolgás. Persze az sem mellékes, hogy a középkor óta az erdõk mennyisége és összetétele igencsak megváltozott nálunk is, így ugyanaz a klíma is másként hat, ha fele annyi az erdõ és 10 %-ra csökkent a mocsár. Sokan azt mondták az esõs,belvizes idõszakokban, hogy persze azért van baj, mert a vízelvezetõk eltömõdtek. Ha meg szárazság van az a baj, hogy a csatornázás, lecsapolás nem kéne, mert elvezeti pillanatok alatt az áldásos vizet.Egyszerre kéne a lecsapolás meg a vízvisszatartás, elzárni a zsilipet a Balatonon, meg lecsapolni, mert elönti a partmenti emberi létesítményeket. Mindig a természet a rossz, mert nem igazodik az ember kénye-kedvére. Ha fenyvest telepítünk 200-m-re, akkor miért nem olyan a klíma, hogy azok ne pusztuljanak ki ?
Jakucs Pál is megírta, hogy a légszennyezés az oka az erdõk pusztulásának, mert 1990-ben nem hallott a GM-rõl. Amióta tanárok verik a fejekbe már alsóban a GM-met, meg kiszáradásunkat, már nem is léteznek savas esõk vagy más csacskaságok, csak CO2 aztán sluszz.
Remélem még írsz ide, különben árvának érzem még magam...

Hát csak röviden: a 19.század végén még rengeteg mocsaras -lápos terület volt az országban, nem beszélve a patakok, folyók természetes vízmegtartó képességérõl,a szabályozások elõtti kedvezõ hidrológiai állapotokról,a rosszul tervezett és rosszul mûködtetett meliorációs rendszer hiányáról ,ami még sok helyütt ma is több kárt okoz mint hasznot... Ezek mind-mind csökkentették a száraz idõszakok káros hatásait. De említhetném még csak érdekesség képpen, az az idõtájt alkalmazott szántóföldi termesztéstechnikák közül a monokultúra ellentéteként alkalmazott kíváló eljárást,amikor pl a kukorica mellé-közé babot, és tököt vetettek. A tök kíválóan takarta a talajt,gátolta a túlzott párolgást,és a gyomosodást... Megnõtt a terület biodiverzitása is.A mocsaras, lápos területek fontos" mikrometeorológiai"b hatásokkal is bírtak. Többféle növény ilyen együtt termesztésekor a kialakuló júliusi légköri aszály nem tudott komoly károkat tenni ,ellentétben manapság pl.a kukoricákban a termés képzõdést súlyosan befolyásolja. Tehát az akkori hidrogeologiai-hidrometeorológiai viszonyok sajnos antropogén hatások miatt ma már kedvezõtlenebbek az aszályok átvészelésére.

Szerintem higgadj le és ne hisztizz felnõtt férfi ember létedre.
Senki nem állította,hogy tök hülye vagy. Az archív adatok feltárása terén sem vitatja el senki az erényeidet, kitartásod.
Az erdõklíma és erdészet témában azonban hülyeségeket jelentesz (!) ki minden kétely nélkül, hozzáértés hiányában. Nem véleményt írsz, kijelented: az erdõk nem száradnak, csak a támogatásért hisztizünk. Szlovéniában nem volt katasztrófális erdõpusztulás, csak média hiszti.A szakmai tényeket nem gondolod végig és ha leírják neked csak azért sem fogadod el, mert te kijelentetted. Miután leírják, utána elkezdesz csapkodni és megsértõdsz, ha kardot rántva szablyába szaladsz.(Képletesen). Olvasd vissza milyen hangnemben írtál, másnak feltûnt.
A vélt sérelmeid belõled erednek, kint, bent, zseni, tök hülye, egyebek. Ennek mi köze hozzám, a témához, bármihez, bárkihez. Belõled erednek.
Nem tudom minek a hírében állok, vagy nem állok. Nem is érdekel. Szerintem a valóság talajától messze lévõ szubjektív képzelgéseket építesz.
A hónapokig be se nézek vagdalkozás szintén mosolyogni való. Moderátorként nem az a dolgom, hogy kommentekkel szõjem át a fórumokat. Ha olyan a téma - és ez most fõleg az erdõt érintõ sok féle kérdés - akkor írok.
Nincs mélyen tisztelt belsõ vezetés. Mi vagyunk. Te, és még sok felhasználó és néhány még kitartó belsõs. Tõlünk függ az oldal.
Ez a varázslatos szövegû LAM fényezõs duma meg egészen gyerekes kinek van hosszabb micsodája az oviban..szerintem, te se gondolod komolyan..reméljük..

Sajnos már akkor is száradtak: Link
A Jakucs prof. által vezetett "Síkfõkút Project" kutatásaiban, amely 1972-ben indult, és több mint 30 évig tartott, a 90-es években én is tevékenykedtem jó pár évig. Ajánlom a fenti linket a figyelmedbe.

Igen én tök hülye vagyok, Te meg bölcs!!! No ezért hagyják itt sokan az oldalt mert bent CSAK OKOSAK VANNAK és kint TÖK HÜLYÉK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Ne viccelj már néha hónapokig be sem nézel aztán mint egy megvadult bika tombolsz, ez mindig is így volt és így is lesz de már megszoktam tõled. Az, hogy tudásod hatalmas szintû ezt mindenki tudja minek fényesíteni még magad? Én csak egy ki egyszerû szürke egér a számokkal tudok csak játszani de Te a legnagyobb gondolkodó hírében varászlatos szöveggel próbálod elkápráztatni az olvasót. Akik ismernek tudják, akik nem majd meg tudják, hogy mit is jelent LAM név!

Itt én befejeztem az oldallal örökre! Nincs értelme ostoba emberekkel tovább társalogni hisz mindenki tök gyagyás, a mélyen tisztelt belsõ vezetés a legjobb, a legokosabb a legszuperebb, de nem gond az oldal úgyis dögrováson van és hamarosan be is fog dögleni mint az ország erdõi!
Nem lesz többé adat mert nincs értelme és szakmai elemzés sem részemrõl mert minek ha hülye vagyok!!!

Az életem legjobb döntése az volt, hogy a egoista belsõ kört otthagytam, és sajnos sokáig kiálltam az oldal mellett, de minek?!

Ok nem esünk egymásnak, de azt nem értem, hogy pl 1860 vagy az 1980-as években miért is nem száradt ki az ország de több ilyen évtizedrõl tudunk mikor magas volt a hõségidõszakok száma és kevesebb volt a csapadék. Most tudjuk, hogy nyáron sok van ez tény, de pl május és szeptember átlaga csökkent az elmúlt évtizedben hõmérsékletileg, de pl júliusé nõt ez is tény, de az is, hogy ezzel párhuzamosan növekszik a csapadék mennyisége. Én nagyon jól tudom, hogy az 1920-as években olyan hõségidõszakok voltak, hogy ha klímakutatok ezt tudnák, mert sajnos fogalmuk sincs róla, tehát ha tudnák akkor nem mondanának akkor baromságokat mint mondanak. Nem ilyen egyszerû ez a dolog ez biztos én tisztába vagyok vele, de könnyû mindent ráfogni hagy melegszünk és száradunk ha a fene fenét eszik is így van nincs más ezt fújjuk tele a médiában és mindenhol!
Gyorsan számoltam egy fõvárosra vonatkozó tenyéssz idõszakot a legkritikusabb idõszakban májustól szeptemberig 5 hónapra évtizedre lebontva, kiválasztottam 5 évtizedet 1860, 1880, 1950 1980 és az elmúlt évtizedet:
1860-as évek:
Május: 47,1mm
június: 45,6 mm
július: 33,9 mm
augusztus: 41,4 mm
szeptember: 32,9 mm
A tenyészidõszak átlagos összmennyisége: 200,9 mm
1880-as évek:
május: 47,9 mm
június: 62,5 mm
július: 51,0 mm
augusztus: 53,9 mm
szeptember: 55,9 mm
Össz: 271,2 mm
1950-es évek:
május: 54,6 mm
június: 76,6 mm
július: 70,8 mm
augusztus: 38,6 mm
szeptember: 31,9 mm
Össz: 277,5 mm
1980-as évek.
május: 66,4 mm
június: 55,6 mm
július: 34,1 mm
augusztus: 53,9 mm
szeptember: 36,5 mm
Össz: 246,1 mm

Elmúlt évtized:
május: 60,8 mm
június: 80,9 mm
július: 68,5 mm
augusztus: 79,2 mm
szeptember: 52,7 mm
Össz: 342,1mm !!!!
Ehhez nem tudok mit hozzátenni minden évszak csapadék mennyisége a legmagasabb az elmúlt évtizedben és ezek tények. Nem is kívánok többet foglalkozni a dologgal.

Ja még annyi, hogy tudom számok értelmezhetetlen dolgok de a mérés számokból áll:-)

Irigylem az egódat!! De komolyan, végre Valaki, aki tényleg tud!! Hát csak számolgass tovább és semmi szubjektivitás. Azt viszont figyelmedbe ajánlom, hogy tavaly,és tavalyelõtt rengeteg objektív bizonyíték (Totálisan elégett kukorica táblák...stb.)van arra,hogy ha így -ha úgy, de hatalmas területeken tombolt kíméletlen hõséggel párosult aszály. Aki járta az országot, szörnyülködve tapasztalhatta!! Még valami, nekem nincs erdõm. Pedig jó volna ha lenne, Neked pedig nem is ajánlanám hogy legyen!

Meg, meg. Sajnos a szakmaiatlan csúsztatások ezzel járnak..Mert unius libri homo Veled ellentétben nincs mániákus kényszerem a bölcsek köve birtoklására, fõleg, ha csak egy könyvûen értek valamihez. Szép dolog és becses erény az autodidakta tudás, de a kellõ visszacsatolás és önkontrol szintén nem lebecsülendõ erény. Kicsit még gyakorold. Így nem tennél ex catedra kijelentéseket, abban ami nem a szakmád és elég kétes vagy nulla értékû a tudásod benne. És finom voltam. Tudod, múltkor az eseted a tátrai lucosokkal. Kicsit mellélõttél. Viszont nem tudom eldönteni, hogy ezen "az akkor is csak nekem van igazam" kamasz hisztin, most röhögjek vagy sírjak.
Tények:
Ad 1.1980-as évek pont a félelmetes mértékû kocsánytalan tölgy-elhalás (száradás) legendás korszaka.Bakonytól a Zemplénig.
Ad 2.Az állam erdészeti rendszerben senki nem kap támogatást, ha kiszárad az erdõ, klímakár éri. A magán még inkább nem. Ez már ökonómia és államigazgatás. Kevered az agráriumot az erdészeti ágazattal.
Ad 3. Olvasgass egy Mátyás Csaba nevû akadémikust, aki szintén biztos nem tudja az okokat. Valami Nature vagy miben publikált errõl.
Ad4. Elemei statisztika. Éves, havi bontások ebben a témában erõsen generalizáltak. Ezt nem is értem minek kell mondanom. Vagyis értem. Eloszlás!! Kutass fel erdõterületekre napi bontású statisztikákat és tegyél mellé állomány alatti rh méréseket is, NDVI index-ekkel megspékelve. Láss csodát. Sokat érsz a bükkösödben a nyári csapi maxid havi bontású meglétével, meg az éves szummában kipipálható 800 mm-eddel, ha a júniusi 150 mm-ed a hónap utolsó két napján hullott le. És biztos hallottál az areális leöblítés fogalmáról, meg az evapotranspirációról is. Növekedhet a tenyészidõszaki csapadékod, ha az egy sült betonra hullik le és a 60%-a az átforrósodott lombozatról elpárolog, majd a maradék a nagy reliefen úgy robog lefelé, mintha csatornába öntötték volna. Mi is hasznosul belõle?
Vagyis a mindenható csapadékadataid mellé máris olyan tudományterületek lépnek be, hogy felszínalaktan, fafajismeret, temõhelyismeret, növénytan, talajtan.
Egy szó mint száz, "ez az akkor is igazam van, mert igazam van, mert kiszámoltam" egy zsákutca. Az nem baj amíg magadat ámítod vele, csak itt kevésbé felvértezettek is olvassák és még a végén elhiszik.
Egy olyan állítás, miszerint egyetlen bemenõ adatbõl, egy sok száz inputból és outputból felépülõ oda-visszacsatolások hálózatát (erdõ) akarsz leírni, ne haragudj, de klasszikus tudománytalan röhej szint...

Szerintem nem kéne emiatt egymás torkának ugrani. Ugyanazt állítom, mint Te, hogy nem kevesebb a csapadék,sõt több az utóbbi években (már a 70-es években (mûszer nélkül akkor még) méregettem, és elképedek a tavalyi téli félév vagy a 2010-es év vagy az 1000 mm-ek láttán. Ugyanakkor azt kell látni, hogy nem éghajlatváltozás van (mert akkor itt most óceáni, mediterrán,mérsékelt övi sztyepp vagy mifene éghajlat van vagy mifene ?),- az éghajlat most is nedves kontinentális hosszabb melegebb idõszakkal - , hanem csak idõjárás változás. Vagyis az idõjárás egy szeszélyesebb fázisban van és nõttek a nagycsapadékú és aszályosabb periódusok. Mind hosszúságban, mind intenzitásban vagy gyakoriságban. A növényzet nehezen viseli az biztos, hogyha nyáron 2 hónap alatt van 12 mm esõ és 38 hõség meg 12 forró nap meg 15 % Rh. Utána igaz, hogy két hónap alatt leesik 328 mm, de az már az elpusztult fákat nem éleszti fel. Tudni kéne már a metneten is, hogy mi az idõjárás és mi az éghajlat ! (Péczely professzor úr tanítása szerint a különbség a vonatkoztatási idõ hosszában van, ami az éghajlat esetében rendszerint több évtized. Sajnos ez nem elég konkrét, de nem pár(2-4),néhány (3-5) hanem több évtizedrõl ír.)

Gondoltam, hogy megjelensz, ez is egy vélemény az enyém meg a számszakra utal. De látom fogalmatok sincs miért száradnak az erdõk és miét nem száradtak pl a az 1980-as években vagy akkor is csak nem volt ekkora hiszti mint most? Én nem akarok ezzel foglalkozni csak azt látom, hogy mindenért megy a hiszti. Ami tény az tény lehet vitatkozni nem elfogadni, leoltani de most jelenleg a legcsapadékosabb korszakban vagyunk ha tetszik ha nem. Megkockáztatom azért mondjátok ezt mert pont a támogatást nem kapnátok meg ha az igazat mondnátok, hogy bizony csapadékbõség van. Lehet a tenyészidõszakra fogni, megértem mert akkor senki sem tudja eldönteni, hogy tényleg azért száradunk mert kisebb a csapadék vagy tényleg azért mert hektikus vagy más egyéb ok. Én nem azt mondom, hogy rosszul végzitek a munkát, de mért kell minidig az igazságot elferdíteni? Ha a támogatás az ok megértem, de ettõl még tény marad a dolog! Sõt, kiszámoltam, sajnos rossz hírem van a tenyészidõszókban is növekszik a csapadék mennyisége így ez megint csak üresen duma. Többet nem foglalkozom a témával, én tényleg tudom amit tudok, sajnos mások és klímahiszit éltetõk ezt nem ismerik be egyéb dolgokból kifolyólag. Sajnálom, lehet nekem esni de az állítás, a számok és a mérések tények maradnak! Errõl még Te sem tudod a értelmesnek alig nevezhetõ körmondataiddal megcáfolni az igazságot. Ja és nem veszek erdõt, én csak számolok és igazolom a sok hazugság ellentettjét!

A homogenizált-generalizált klímaadatokból egy olyan komplex rendszert, mint az erdõ, soha nem fogsz megérteni.Segíthet az elmélyülésben a mikroklíma, termõhely adottságok, talajtan, mikrobiológia, dendrológia, erdõvédelmi ismeretek, biotikus károkozás, állományklíma.
Javaslom, hogy vegyél Somogyban, pl. a Zselicben cseres erdõket. Utána pedig kapd elõ pl. az Rh loggeredet és talajnedvesség mérõdet a tenyészidõszak alatt. És, mint erdõtulajdonos máris kezdhetsz hisztizni a támogatásért, amikor bejárva az erdõdet konstatálod az egyre szaporodó abiotikus eredetû foltos cserszáradást. És az álgesztesedõ középhegységi bükköseidben sem lenne jobb a helyzet.

Köszi szuper, nagyon jó. Az 1995-öst kissé alacsonynak tartom de lehet pont nincs meg de így is magas. Sajnos 1996-97-rõl én sem tudok.
A 2000-es megvan nem tudom miért hagytam ki mivel minimumot felírtam, az 1998-as szintén köszi akkor jól tudtam ott van 1000 mm feletti.

Váraljametnek is köszi akkor van ott nagyobb is 1270 mm megy a 1999-es évhez:-)

Ha nem veszem 1000 mm felettinek az 1996-os évet ami szintén csapadékos volt. Akkor az elmúlt 18 évben 2013-ig bizony 11 évben volt az ország területén 1000 mm feletti mennyiség. Tehát az sivatagosodás és kiszáradunk címû nevetséges eposz ismét megcáfolva vagyon, ezáltal megcáfolva van az is, hogy az erdeink száradnak ki a aszály miatt!!!:-)

Az utóbbi idõkben pl 1999 és 2010-ben olyan helyeken, térségekben is volt 900-1100 mm ahol eddig soha pl a Kunság déli felén is, szóval ennyit ismét a klímakutatok zöldségeirõl!

Kiegészítve egy-két dologgal:

Érdekességképpen 1989-tõl csak az OMSZ hálózatában (tehát pl. a vízügyi állomások lehettek ugye ennél magasabbak):

1989: 858 mm, Galyatetõ
1990: 730 mm, Szentgotthárd
1991: 889 mm, Kékestetõ
1992: 712 mm, Sümeg
1993: 858 mm, Pécs-Árpádtetõ
1994: 801 mm, Lenti
1995: 947 mm, Lenti
1996-ról és 1997-rõl nincs információm
1998: 1055 mm, Nagykanizsa
2000: 670 mm, Kékestetõ

Még annyi, hogy 2006-ban nem II. kerület, hanem Budapest Rákoscsaba, nyilván egy társadalmi csapadékmérõ állomás lehetett az.

A lényeg, hogy valóban szembetûnõ, hogy az utóbbi idõben megszaporodtak az 1000-es maximumok.

Azt nem tudtam, hogy a legcsapadékosabb OMSZ állomás Kárász volt 1999-ben. Akkor viszont jó eséllyel a legcsapadékosabb az országban a vízügy magyaregregyi állomása volt abban az évben, ami ~4 km-re délre van Kárásztól. A kárászi éves összeg 1242,1 mm, a magyaregregyi 1270 mm volt. Júliusban durva felhõszakadás érhette Kárászt és Magyaregregyet, mert 80-100 mm-rel kilóg a havi összegük a másik három állomás átlagától. Link

De jó, hogy említetted, ott a pont:-)

Karcagon és Mosonmagyaróváron, de még Diósdon is ami egy szikes mészköves fennsík, hogy több helyen szivattyúzni kell. Ezt a rokonoktól hallom és az itt elõ öregektõl, hogy a régen Diósdon pincékben áll a víz? Elképzelhetetlen volt és most megint szomszédban is folyamatos szivattyúzás indult úgy 1 hete. Erre a rendszeresen 2005 körül került sor elõtte nem fordul ilyen elõ. Ezt mondták még az említett két településen is. És most Te is ezt mondod az Alföld egyik átlagosan is szárazabb részén. Bizony rengeteg csapadék van és a talajban található erek többek között nem szárdnak ki és új utakat találnak maguknak, új vízfolyások jönnek létre, és bizony bõven van bennük víz. Itt a példa rá, hogy van 1-2 év szárazabb idõszak, de többnyire olyan nedvesek vagyunk, hogy ezek vízfolyások, talajvizek, erek bizony telítettek szinte mindenhol.

Én nem nagyon figyelem a csapadékadatokat, de az feltûnt, hogy a pincében megint áll a víz. Arra nem emlékszem pontosan, hogy az elmúlt 2-3 évben mikor jelent meg. Ez csak azért érdekes, mert nagyjából a nyolcvanas évek közepétõl 2010 körülig biztosan csontszáraz volt.

Ezzel én is így vagyok, utálom ezt az idõt. 1 nap esõ, 1 nap napsütés, 1 nap esõ, 1 nap napsütés.......nálam már a késõbb délutáni nappal jelez valamit.

Az esõs idõszak néhány nap múlva kis szerencsével a Dunántúlra korlátozódik majd.

Egy pozitív dolgot tudok említeni, fõleg most, hogy itthon vagyok: egyre több és egyre többféle madárhangot hallani.

A belvizes foltoknak lehet az oka, pl. a rosszul végzett talajmunka, vagy a foltokban lényegesen kötöttebb talaj,ahol sokkal rosszabb a talaj vízáteresztõ képessége.
Szikfoltos táblákon már akkor is megjelenik elszórtan a felszíni víz,amikor még máshol bõven elférne.
JoeJack! Teljesen egyetértek veled! Nagyon rossz ez az idõszak..

Ez mindig is így volt ebben nincs változás. Ameddig visszanézem az adatokat ez nem változott, talán most pont azért feltûnõbb mert sok van belõle és szárazabb idõszakban meg olyan mintha nem is esne semmi.

Sok évet elemeztem ki fõként a fõvárosra de a csapadék eloszlása nem változott, ahogy írod 2 hónapig esett, aztán semmi, vagy kevés ez a medencében mindig így volt. Sok olyan feltûnõ év volt mikor szinte a 0 mm felugrott a következõ hónapra 100 mm fölé majd vissza 30 mm-re.

A csapadék eloszlásával van leginkább a probléma. 2 hónapig nem esik utána 2 hónapig ömlik.

Közben kikerestem igaz hiányosan, de megvannak a maximális csapadék adatok.
1995-1998 között nem találtam pontosat de ami megvan feltételezhetõ, hogy 1997-es év kivételével mind a 3 évben volt 1000 mm feletti összeg hazánk területén.
A többi:
1999: 1242 mm Kárász
2001: 1042 Bánkút
2002: 1005 mm Mátraszentlászló
2003: 710 mm Mátraszentlászló
2004: 1070 mm Miskolc-Lillafüred
2005: 1171 mm Miskolc-Lillafüred
2006: 887 mm Budapest ( ezen én is meglepõdtem, II ker lesz az)
2007: 1011 mm Bakonyszücs
2008: 1001 mm Bakonyszücs
2009: 1087 mm Bakonyszücs
2010: 1554,9 mm Jávorkút
2011: 756 mm Kercaszomor
2012: 844,8 mm Sopron-Muck-kilátó
2013: 1050 mm körül Tormafölde.
Ez azért elég elképesztõ, de tény voltak olyan pontok az országban ahol 300-500 mm hullott még ezekben az években is. Sõt van 300 mm alatti érték is pl 203,2 mm szegd 2000-ban vagy 270 mm Tát, 2003-ban vagy 251 mm Tordas 2011-ben.
Ez is belefér de összességében egy igen csapadékos idõszakot élünk. Meddig tart ki tudja de érdekes mindenesetre.

Ezt nem tudom, hogy mérik? De tuti hibás, hisz ide még mindig hiányzik a térkép szerint 65 mm az alsó szintekre, ha ez így lenne nem lenne belvíz már a környéken. Márpedig szám számmal van, így az 1 méteres szintig biztosan telítettek vagyunk.

Azért nem mindenütt az a helyzet mint a Dunántúlon.
Nálam:
December: 1.9mm
Január: 43.1mm
Február: 22.4mm (eddig)

3 hónap alatt ez a 65mm nem sok. De igaz most nálam ez a szám szépen meg fog nõni. De van is minek pótlódnia.
Link

Nálam még 70mm kellene. Tiszántúlon átlagben 70-90mm esõ hiányzik még.

A februárban 3 nap volt csapadékmentes és a mai sem lesz az mert valamennyi tuti fog esni, igaz mostanra állt el a 24 órája folyamatos esõ. 8,3 mm hullott, a hónap 50 mm körül van már.

Nedves november, száraz december, átlagos január és nagyon nedves február eddig itt. Azt hiszem a talaj teljesen telített. A Balaton is 121 cm már és hol van még az olvadás, az Alpokban helyenként 5-6 méter hó van és csak esik tovább. Nem hiába írtam már több alkalommal, hogy a valaha mért legcsapadékosabb korszakban vagyunk. Vannak záraz idõszakok ez tény, de az elmúlt 20 év legcsapadékosabb volt a hazai megfigyelés történetében 1840-es évektõl.
1995 óta csak 3-4 év volt olyan mikor itthon nem volt 1000 mm felett éves csapadék összeg, valahol az ország területén ez óriási szám. Tavaly ezt Tormafölde hozta ha jól tudom 1050 mm körül összeggel, pontosan nem jegyeztem meg. Ilyenre sem volt még példa. Így továbbra sem értem, hogy fenében száradhatnak ki az erdõk, mert csapadék ellátottság miatt ok nincs rá, hacsak valami betegség nem tizedeli õket. Igazából a tippem a támogatás miatti hiszti lesz!

Sajnos az áprilisi fagyok akkor is oda vágnak a gyümölcsösnek ( a fagyos szentekrõl nem is beszélve), ha a kitavaszodás csak március közepén indul meg. Egyet lehet tenni: imádkozni, hogy az áprilisi hideg öblítések vagy maradjanak el, vagy pedig lightos formában érkezzenek. És utánuk ne legyen derült, szélcsendes az éjszaka.

Nem törvényszerû, csak többnyire szokott még áprilisban is fagyni (felénk még májusban is volt már az utóbbi években meg húsvéti havazások is)
Nem kéne ide a -30 sem, meg a +15 sem egyelõre.
Különben 1988 február vége, márc.eleje majdnem úgy nézett ki nyomáseloszlásilag, mint amit most jeleznek elõre. Nem volt akkor éppen tavaszias idõ, bár elõtte talán a mostani télnél is melegebb volt.

Szép kis hidegmag van északkeleten, már -35 fok is van alatta az Uralban. Csak valami olyan áramlás kéne, ami erre hozná. Tegnaphoz képest elsejére úgy látom a modellek vagy 10 fokot emeltek 850-en, vagyis a ciklonok radírja végez a hideggel,AC-vel. Bár jan.21 táján is volt ilyen forgatókönyv...
Ha az elõoldali afrikai melegáram jönne be elsejére, akkor bizony délen a gyümölcstermelõk tényleg aggódhatnak. Az ottani 10-15 fok melegek meg enyhe éjszakák tartóssá válva már beindítanák a virágzást a korai fajtáknál.