Ho-ho-hóváró

Így van, én sem vettem elég komolyan. Bár december közepén megírtam, hogy valószínûleg tartós, randa zonalitás jön és az ünnepek meg január elsõ fele is, megy a levesbe.
De reméltem (az ember mindig hajlamos a neki tetszõ kimenetelt valószínûsíteni), hogy a tél második fele blockingosabb lesz, esetleg szép havas, hideg idõszakkal.
A blocking és erõs lehûlés meg is jött január végén, de túlontúl rövid ideig tartott. Õszintén szólva, tartósabb hideg idõszakra számítottam.
Figyelembe lehetett volna venni az AO index huzamos, erõs pozitivitását is. Most már jó ideje 0 körüli, illetve gyengén negatív az AO. Érdekes lesz megfigyelni ennek a makrocirkulációra, közvetve a mi idõjárásunkra gyakorolt hatását. Az AO alakulása alapján feltehetõ egy csapadékosabb, átlagoshoz közeli hõmérsékletû epizód a következõ hetekben.

Nálad sem, mivel január 20-ig bezárólag 5-6 kitûzött alkalom volt heteken át a téli armageddonra.

Azt is joggal remélem, hogy jövõ decemberben nem lesz majd "ránk kenõdõ" 1040 hpa központi nyomású, zonális tengelyû AC.
Az ilyesmi nagyon vészjósló -karácsony elõtt már több, mint sejthetõ volt az eljövendõ tartós enyheség. Sok télfan-nál mégsem szólalt meg a vészcsengõ.

Ez a tél változatlan formában nem fog megismétlõdni jövõre. A múltban "hirtelen" elõállt nagyon enyhe teleket kivétel nélkül hidegebb követte, ha csak valamivel is. Ekkora szívás, mint idén volt, jövõre aligha lesz, már csak statisztikai megfontolásból sem.
Lassan túljutunk a napfoltmaximumon, emiatt a következõ néhány évben valamelyest nõ a hideg tél esélye.

Az benne a "trükk", hogy Kanada nagy részére nem szakad semmi, hanem ott alakul ki a szárazföld fölött a hidegmag.

Látszik is az ábrán mely területrõl van szó (Nyugat-Kanada, az óceáni áramlatoktól hegység által védett rész).

A következõ télen indul az újjabb játszma, November végén kíváncsi leszek mekkora lesz a változás a tavalyihoz képest, kész rémálom lenne, ha minden maradna a régiben, belegondolni is rossz...

A dolog érdekessége, hogy a kisebb mennyiségû hideg viszont nem homogén módon oszlik el, hanem rászakad Amerikára, vagy Kelet-Ázsiára. Ebben a játszmában sajnos szívóágon vagyunk itt Közép-Európában.

Most képzeld magad abba a helyzedbe, hogy az USA-ban vagy és ott írod ezt, vajon mennyire vígasztalná õket az Északi sarki bemelegedés?

Adott peremfeltételek mellett mûködik egy kiegyenlítõdési mechanizmus a sarkok közt. Ma még nem teljesen tisztázott módon, de amikor a déli sark "túlhûl", akkor az északi sarkon a légkör melegedést kezd el produkálni. Ha az északi sark hûl le nagyon, akkor pedig a déli sark atmoszférája kompenzálja ezt felmelegedéssel.

Természetesen más helyzet áll elõ, amikor a globálsugárzás összege csökken, a Föld pálya-elemeinek megváltozása következtében, mert akkor szinkron lehûlés is történhet.

Klímatológiához sajnos nem konyítok, csak (extrém) idõjárás bolond vagyok, nagyon amatõr szinten.

Az antarktiszi jégtakaró most miért növekszik, míg az Északi Sarké csökken? Milyen idõszakonként fordul meg ez a folyamat?

Éppen azt néztem hogy most felforrt az északi sarkvidék ? Akkor honnan szakad huszonötödször a hideg Kanadára meg az USÁ-ra ?
Szerk.: ha jól látom ez nem a tél, csak a febr.1-20 közti idõszak.

Ez nagyjából mindent elmond a 2013/2014-es télrõl.
Míg Észak-Amerikában folyamatosan le-le szakadt a hideg, addig itt a tavasz dominált ez miatt. Jövõre talán változik a felálás, és õk fognak cumizni.