Földtan

Köszönöm a pontos magyarázatot, a szelet illett volna nem elfelejtenem, így akár azt is letagadhatnám, hogy Cholnoky-t meg Lóczy-t is szoktam olvasni... :-)

Igen-igen,elragadtattam magam,gondokodás nélkül írtam le a becsapódást...

Te jó ég, másodpercekig csak hüledeztem, óriási munka!
Így mindjárt más, látszódik az, ami nagyobb felbontásnál még nem.

Nincs mit.

Annyit még hozzátennék: a vitákban a becsapódásos eredet soha nem merült fel. A mintázat földtörténeti léptékben egészen fiatal, kialakulása az utóbbi pár százezer évre tehetö (a hasonlóan fiatal üledékekre hatott). Ennyi idö alatt egy meteoritkrátert nem tüntet el az erózió, a becsapódás helyének nagyon jól kellene látszani - de nem látszik. A becsapódásokkor, nagy nyomás alatt keletkezö tipikus ásványok ill. kidobott (részben megolvadt) törmelékek sem fordulnak elö nálunk. A dombok anyaga legföképpen a helyben lerakódott lösz, ill. egyéb "egyszerü" homokos-agyagos üledék.

Hú de nagyon jó kép!!
Még a Mátra alatt is látszanak a vonalak.

Ezen nézzétek meg, itt kiválóan látszik, miröl van szó (vigyázat, 13 MB-os a fájl): Link

Az elöbb említetteken túl még a Sokorón is ott vannak a "sugarak".

Ugye?!
Köszi,a kimerítõ választ.

Egy kellöen jó felbontású domborzati térképen tényleg tökéletes sugaras mintázatot mutatnak a Dunántúl dombhátai, söt nyomokban a Dunától keletre is átnyúlik ez az alakzat. A "középpont" a Dévényi-kapunál van, meghosszabbítva pontosan ide futnak össze Zala É-D irányú, Somogy ÉÉNy-DDK irányú, és Fejér, Tolna, valamint a Gödöllöi-dombság ÉNy-DK irányú völgyei-dombhátai. A jelenség eredete a mai napig vitatott, de a legvalószínübb (és a józan ész is ezt diktálja), hogy a völgyeket a szél alakította - hiszen az északnyugatias áramlással érkezö levegö a Dévényi-kapun át árasztja el a medencét, pontosan ilyen mintázatú szélirányokkal. A vízfolyások valószínüleg utólag kezdték a szélvájta utakat követni, a völgyek megformálásában nem az övék lehetett a föszerep.

A szerkezeti kiemelkedéseknek-süllyedések szerepe ott lehet fontos, ahol a sugaras minta mellett más irányú völgyek is megjelennek - pl. Somogyban sok vízfolyás jelentös szakaszokon kelet-nyugati irányú. Zalában viszont hiába vannak ott a mélyben (és formálódnak valószínüleg a mai napig) a köolajat csapdázó 1-2 km magasságú, kelet-nyugati irányban elnyúló(!) redök, a felszíni domborzaton ennek a hatása igencsak másodlagos.

Már nagyon régen szemet szúrt nekem a domborzati térképeken a Dunántúli dombság vonalba rendezõdése.Sugaras mintát mutat.Nem lehet,hogy egy becsapódási kráter nyomai?Vagy inkább ex-vízi áramlat?
Link
Itt nagyítsatok a max,32x-re.