Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Végre valaki, aki érdemben szól hozzá!
Rohanok (mostanában mindig), ezért csak egy gondolat!
"Konkrétat mondok:
ha zonális az éghajlat, és emiatt ÉNY-DK irányban folyamatosan hideg sarki-tengeri légtömegek haladnak, akkor a kontinens elõbb kezd el melegedni, az óceáni hûtõ-fûtõ hatás a tavasz elején már átcsap hûtésbe. Így keleten melegebb lehet a tavasz, mint nyugaton. Ez ugyan nem országos, hanem kontinentális viszonylat, de ez a felállás már könnyen elõidézheti, hogy nyugaton "késõbb tavaszodjon"."
Én pont fordítva gondolom, a meridionális idõszakban a gyakori mediterrán ciklonok miatt keleten gyakrabban van elõoldal, ezért fordulhat elõ, hogy kisebb különbségek vannak tavaszodásban nyugat és kelet között.
jó példa erre a múlt tél.
Egy zonálisabb tél és tavasz idején sokkal elõbb virágzik itt minden, mint kelet felé haladva.
Valamikor 2007-2008 környékén egy hónappal késõbb virágzott Pilisborosjenõn egy közepes, dombi fekvésben a kajszi, mint itt nálunk.
Fordítva ez szerintem soha nem fordul elõ.
Amit az elején írtál nagyon helyes, egy zonális vagy meridionális idõszakban az a megtévesztõ, hogy van egy-egy év, ami rendkívül kilóg az adott trendbõl ellentétes irányban.
Talán pont azért, mert amikor a zonalitás uralkodik, akkor nem nagyon tud kemény tél lenni, mert a folyamatos nyugat-kelet irányú áramlás egyrészt fent tartja a hideget északon, de közben a ciklonok mögött le-le tud jönni egy kis adag, amire viszont lejönne a nagy hideg, a következõ ciklon már nyomja is vissza.
Ha viszont egyszer-kétszer (85, 87 tele) leszakad, akkor nagyobb galibát tud tenni.
A meridionális idõszakban sok hideg tél, vagy hideg periódussal tûzdelt tél van, de ritkábbak a nagyon durvák.
A zonális idõszakban sok enyhe tél van, ritkábbak a hidegek, de ha hideg, akkor nagyon durván.
Bocsánat a hebehurgya fogalmazásért, de tényleg rohanok!
Rohanok (mostanában mindig), ezért csak egy gondolat!
"Konkrétat mondok:
ha zonális az éghajlat, és emiatt ÉNY-DK irányban folyamatosan hideg sarki-tengeri légtömegek haladnak, akkor a kontinens elõbb kezd el melegedni, az óceáni hûtõ-fûtõ hatás a tavasz elején már átcsap hûtésbe. Így keleten melegebb lehet a tavasz, mint nyugaton. Ez ugyan nem országos, hanem kontinentális viszonylat, de ez a felállás már könnyen elõidézheti, hogy nyugaton "késõbb tavaszodjon"."
Én pont fordítva gondolom, a meridionális idõszakban a gyakori mediterrán ciklonok miatt keleten gyakrabban van elõoldal, ezért fordulhat elõ, hogy kisebb különbségek vannak tavaszodásban nyugat és kelet között.
jó példa erre a múlt tél.
Egy zonálisabb tél és tavasz idején sokkal elõbb virágzik itt minden, mint kelet felé haladva.
Valamikor 2007-2008 környékén egy hónappal késõbb virágzott Pilisborosjenõn egy közepes, dombi fekvésben a kajszi, mint itt nálunk.
Fordítva ez szerintem soha nem fordul elõ.
Amit az elején írtál nagyon helyes, egy zonális vagy meridionális idõszakban az a megtévesztõ, hogy van egy-egy év, ami rendkívül kilóg az adott trendbõl ellentétes irányban.
Talán pont azért, mert amikor a zonalitás uralkodik, akkor nem nagyon tud kemény tél lenni, mert a folyamatos nyugat-kelet irányú áramlás egyrészt fent tartja a hideget északon, de közben a ciklonok mögött le-le tud jönni egy kis adag, amire viszont lejönne a nagy hideg, a következõ ciklon már nyomja is vissza.
Ha viszont egyszer-kétszer (85, 87 tele) leszakad, akkor nagyobb galibát tud tenni.
A meridionális idõszakban sok hideg tél, vagy hideg periódussal tûzdelt tél van, de ritkábbak a nagyon durvák.
A zonális idõszakban sok enyhe tél van, ritkábbak a hidegek, de ha hideg, akkor nagyon durván.
Bocsánat a hebehurgya fogalmazásért, de tényleg rohanok!
Sokat beszéltünk már róla, más jellegû témában is szóba került, és egy ideje talán lász ír errõl a legtöbbet. Tudjuk, hogy a Kárpát-medencében a körülötte lévõ légköri képzõdmények (fõleg az akciócentrumokra gondolok) erõssége határozza meg az aktuális klímát. Úgy képzeljük ezt el, hogy pl. van olyan 5-10-30-stb. éves idõszak, amikor a megelõzõ idõszakhoz képest, az azori és/vagy az izlandi és/vagy télen a szibéiai akciócentrum erõsebb, vagy gyengébb. Ilyen változásokat mutattak ki, melyet az AMO-val hoznak kapcsolatba (csak az összefüggés nem a legerõsebb, és a mögötte lévõ fizikai hátteret sem ismerjük).
A lényeg, hogy ezen múlik, hogy egy-egy idõszakban inkább zonálisabb (óceáni), vagy inkább meridionálisabb (nedves vagy akár száraz kontinentális) éghajlati körülmények uralkodnak. (Bármelyikben is legyünk, a szélsõségek egyik típusa az, amikor pl. a meridionális idõszakban rosszkor köszönt be egy zonális idõszak, s emiatt egy tél kiugróan enyhére sikerül /2006-7/, vagy hasonló jelenség történik: sokan ezek léte miatt vonják kétségbe ezeknek a szakaszoknak a létét, s valóban rontja is a statisztikai kimutathatóságukat.)
Ez az egyik ok, ami miatt nem mindegy, hogy mikor írták az általad idézett könyve(ke)t. A másik ok, hogy ha elég régen, akkor még nem csak az aktuális klíma lehetett másmilyen, mint amit a fotóiddal bizonygattál (és én azt nem is kérdõjelezem meg), hanem talán még csak nem is tudták, hogy a klíma olyan mértékben változhat, hogy esetleg pl. idén már ne legyen igaz, amit ír. (Vagyis: ha tudták is, hogy a klíma változik, nem gondolták, hogy az országunk, tájegységeink addig leírt jellemzésének átírását is esetleg szükségessé teheti.)
Konkrétat mondok:
ha zonális az éghajlat, és emiatt ÉNY-DK irányban folyamatosan hideg sarki-tengeri légtömegek haladnak, akkor a kontinens elõbb kezd el melegedni, az óceáni hûtõ-fûtõ hatás a tavasz elején már átcsap hûtésbe. Így keleten melegebb lehet a tavasz, mint nyugaton. Ez ugyan nem országos, hanem kontinentális viszonylat, de ez a felállás már könnyen elõidézheti, hogy nyugaton "késõbb tavaszodjon".
(Ami inkább probléma nekem, hogy sosem értettem, mit jelent a tavaszodás egy ilyen megfogalmazásban. Melegedés, egy adott T /napi T-átlag, Tmax/ elérése, vagy adott napi napfénytartam elérése, netán egy bizonyos növény kivirágzása?)
"Márpedig az fix, hogy a szakmákon belül ilyen differenciált összevetéseket soha senki nem végzett heteken, hónapokon, éveken, évtizedeken át egész megyékre vonatkozóan."
Ahogy olvasom néha egy-egy táj jellemzését, elõkerülnek olyan dolgok, hogy pl. a Naszály északi oldalán azért másmilyen az erdõ, mint a délin, mert ott más a mikroklíma. Ugyanígy a Börzsöny, Cserhát esetére is találtam már növényföldrajzilag ennyire differenciált megfigyeléseket, melyek a klíma különbözõségével okolják a növényzet változásait. Holott valóban igaz lehet, hogy olyan részletes megfigyelések nincsenek, hiszen ahhoz egy falura vagy 2-3 állomás kéne, de a földrajzi (geomorfológiai) sajátosságok alapján a mikroklíma különbözõségeire többnyire jól szoktak következtetni (fagyzug a völgyben van, északi vs. déli lejtõ, csapadékviszonyok, uralkodó szélirány által okozott helyi fõn, stb.).
Az utolsó mondatoddal egyetértek.
Úgy érzem, itt megint elõkerül a másik "kedvenc" témánk is: sajnos magunkra vagyunk utalva abból a szempontból, hogy meg tudjuk-e különböztetni a klimatológusokat a klímapolitikusoktól.
Saját példám, hogy bejártam az egyetemen az összes földtanosnak kötelezõ Meteorológia elõadásra, ahol szó volt klimatológiáról. Ott röpködtek az IPCC-tanok, meg minden ilyesmi. Aki viszont tényleg meteorológus lett, az tanult már paleoklimatológiát, alkalmazott klimatológiát, ugyanattól az elõadótól, sõt, speciként tartott elõadást magáról a klímapolitikáról is. Ezeken már tisztább volt a kép, sõt, utóbbin azt hiszem konkrétan el is mondta, hogy amit elsõ félévben hallgattak, azt nem szabad túl komolyan venni. Ma már ott tartunk, hogy az IPCC 2001-es elõrejelzései gyakorlatilag megdõlni látszanak. (Errõl JoeJack írt, amire Usrinnak volt válasza, át lettek rakva az Éghv-ba. Azzal sem értek mindenben egyet, de az itt most mindegy. Ha marad erõm, megírom azt is ott.)
A lényeg, hogy ezen múlik, hogy egy-egy idõszakban inkább zonálisabb (óceáni), vagy inkább meridionálisabb (nedves vagy akár száraz kontinentális) éghajlati körülmények uralkodnak. (Bármelyikben is legyünk, a szélsõségek egyik típusa az, amikor pl. a meridionális idõszakban rosszkor köszönt be egy zonális idõszak, s emiatt egy tél kiugróan enyhére sikerül /2006-7/, vagy hasonló jelenség történik: sokan ezek léte miatt vonják kétségbe ezeknek a szakaszoknak a létét, s valóban rontja is a statisztikai kimutathatóságukat.)
Ez az egyik ok, ami miatt nem mindegy, hogy mikor írták az általad idézett könyve(ke)t. A másik ok, hogy ha elég régen, akkor még nem csak az aktuális klíma lehetett másmilyen, mint amit a fotóiddal bizonygattál (és én azt nem is kérdõjelezem meg), hanem talán még csak nem is tudták, hogy a klíma olyan mértékben változhat, hogy esetleg pl. idén már ne legyen igaz, amit ír. (Vagyis: ha tudták is, hogy a klíma változik, nem gondolták, hogy az országunk, tájegységeink addig leírt jellemzésének átírását is esetleg szükségessé teheti.)
Konkrétat mondok:
ha zonális az éghajlat, és emiatt ÉNY-DK irányban folyamatosan hideg sarki-tengeri légtömegek haladnak, akkor a kontinens elõbb kezd el melegedni, az óceáni hûtõ-fûtõ hatás a tavasz elején már átcsap hûtésbe. Így keleten melegebb lehet a tavasz, mint nyugaton. Ez ugyan nem országos, hanem kontinentális viszonylat, de ez a felállás már könnyen elõidézheti, hogy nyugaton "késõbb tavaszodjon".
(Ami inkább probléma nekem, hogy sosem értettem, mit jelent a tavaszodás egy ilyen megfogalmazásban. Melegedés, egy adott T /napi T-átlag, Tmax/ elérése, vagy adott napi napfénytartam elérése, netán egy bizonyos növény kivirágzása?)
"Márpedig az fix, hogy a szakmákon belül ilyen differenciált összevetéseket soha senki nem végzett heteken, hónapokon, éveken, évtizedeken át egész megyékre vonatkozóan."
Ahogy olvasom néha egy-egy táj jellemzését, elõkerülnek olyan dolgok, hogy pl. a Naszály északi oldalán azért másmilyen az erdõ, mint a délin, mert ott más a mikroklíma. Ugyanígy a Börzsöny, Cserhát esetére is találtam már növényföldrajzilag ennyire differenciált megfigyeléseket, melyek a klíma különbözõségével okolják a növényzet változásait. Holott valóban igaz lehet, hogy olyan részletes megfigyelések nincsenek, hiszen ahhoz egy falura vagy 2-3 állomás kéne, de a földrajzi (geomorfológiai) sajátosságok alapján a mikroklíma különbözõségeire többnyire jól szoktak következtetni (fagyzug a völgyben van, északi vs. déli lejtõ, csapadékviszonyok, uralkodó szélirány által okozott helyi fõn, stb.).
Az utolsó mondatoddal egyetértek.
Úgy érzem, itt megint elõkerül a másik "kedvenc" témánk is: sajnos magunkra vagyunk utalva abból a szempontból, hogy meg tudjuk-e különböztetni a klimatológusokat a klímapolitikusoktól.
Saját példám, hogy bejártam az egyetemen az összes földtanosnak kötelezõ Meteorológia elõadásra, ahol szó volt klimatológiáról. Ott röpködtek az IPCC-tanok, meg minden ilyesmi. Aki viszont tényleg meteorológus lett, az tanult már paleoklimatológiát, alkalmazott klimatológiát, ugyanattól az elõadótól, sõt, speciként tartott elõadást magáról a klímapolitikáról is. Ezeken már tisztább volt a kép, sõt, utóbbin azt hiszem konkrétan el is mondta, hogy amit elsõ félévben hallgattak, azt nem szabad túl komolyan venni. Ma már ott tartunk, hogy az IPCC 2001-es elõrejelzései gyakorlatilag megdõlni látszanak. (Errõl JoeJack írt, amire Usrinnak volt válasza, át lettek rakva az Éghv-ba. Azzal sem értek mindenben egyet, de az itt most mindegy. Ha marad erõm, megírom azt is ott.)
Ha velem kezdõdtek ha nem, az általam idézett könyv klímaleírási részében több hiba, tévedés is van, innentõl kezdve akik elõttem végeztek meteorológiai és fenológiai megfigyeléseket, azok hibáztak, tévedtek.
Ráadásul pont az elsõk között tavaszodó térségrõl írni azt hogy ott késõn tavaszodik???
Ez olyan, mint a Bajnokok Ligáját megnyerõ csapatról azt írni, hogy a többihez képest rossz csapat.
Sõt, egymás után több Bajnokok Ligája sorozatban mindig az elsõ 3-ban lévõ csapatra azt írni, hogy a többihez képest rossz csapat.
Az, hogy sajnálod-e vagy sem, teljesen mindegy, itt nem sajnálat van, ez nem szubjektív dolog, ezek tények, az interneten, a könyvtárban lévõ adatokból, a klímalírásokból bárki könnyedén összerakhatja a dolgot.
Ha bárki, bármikor esetleg végzett fenológiai megfigyeléseket, nagyon nem mindegy, hogy azonos fajú és fajtájú növényeket vizsgált-e, vagy csak benyomásra, hangulatra alapozva ítélt-e, a Mecsek déli oldalát hasonlította egy zalai völgyhöz, vagy a szegedi belvárost egy vas megyei fenyveserdõhöz, egy Miskolc melletti völggyel, a síksággal vagy a Tokaj-hegy déli oldalával jellemezte az északkeleti térséget.
Márpedig az fix, hogy a szakmákon belül ilyen differenciált összevetéseket soha senki nem végzett heteken, hónapokon, éveken, évtizedeken át egész megyékre vonatkozóan.
"Egyébként kisebb-nagyobb vélt vagy valós hibák, vagy egy-egy tévesnek tûnõ következtetés senkit nem jogosít fel arra, hogy ilyen minõsíthetetlenül minõsítsen."
A meteorológiában nem, mert ott nincs, illetve évtizedeken, sõt, egy egész évszázadon keresztül nem nagyon volt visszajelzés, szemben például az építõiparral, az orvostudománnyal.
Ha az építész tévedett, összedõlt az épület, ne adj isten haláleset történt, ha az orvos tévedett nem kell ecsetelnem mi lett a következménye, a meteorológia, klimatológiának nem voltak ilyen drasztikus visszajelzései.
Én olyan cikkeket olvastam szakemberek nyilatkozataival a témával kapcsolatban, hogy a hajam égnek állt tõle.
Ráadásul pont az elsõk között tavaszodó térségrõl írni azt hogy ott késõn tavaszodik???
Ez olyan, mint a Bajnokok Ligáját megnyerõ csapatról azt írni, hogy a többihez képest rossz csapat.
Sõt, egymás után több Bajnokok Ligája sorozatban mindig az elsõ 3-ban lévõ csapatra azt írni, hogy a többihez képest rossz csapat.
Az, hogy sajnálod-e vagy sem, teljesen mindegy, itt nem sajnálat van, ez nem szubjektív dolog, ezek tények, az interneten, a könyvtárban lévõ adatokból, a klímalírásokból bárki könnyedén összerakhatja a dolgot.
Ha bárki, bármikor esetleg végzett fenológiai megfigyeléseket, nagyon nem mindegy, hogy azonos fajú és fajtájú növényeket vizsgált-e, vagy csak benyomásra, hangulatra alapozva ítélt-e, a Mecsek déli oldalát hasonlította egy zalai völgyhöz, vagy a szegedi belvárost egy vas megyei fenyveserdõhöz, egy Miskolc melletti völggyel, a síksággal vagy a Tokaj-hegy déli oldalával jellemezte az északkeleti térséget.
Márpedig az fix, hogy a szakmákon belül ilyen differenciált összevetéseket soha senki nem végzett heteken, hónapokon, éveken, évtizedeken át egész megyékre vonatkozóan.
"Egyébként kisebb-nagyobb vélt vagy valós hibák, vagy egy-egy tévesnek tûnõ következtetés senkit nem jogosít fel arra, hogy ilyen minõsíthetetlenül minõsítsen."
A meteorológiában nem, mert ott nincs, illetve évtizedeken, sõt, egy egész évszázadon keresztül nem nagyon volt visszajelzés, szemben például az építõiparral, az orvostudománnyal.
Ha az építész tévedett, összedõlt az épület, ne adj isten haláleset történt, ha az orvos tévedett nem kell ecsetelnem mi lett a következménye, a meteorológia, klimatológiának nem voltak ilyen drasztikus visszajelzései.
Én olyan cikkeket olvastam szakemberek nyilatkozataival a témával kapcsolatban, hogy a hajam égnek állt tõle.
Írásod szubjektív részével nehéz vitatkozni.Ramaty tél volt és szebb,naposabb idõ is néz ki,mint eddig. (Persze ismerek olyat akinek az esõs idõ tetszik)Évszaknak megfelelõ idõ is van ,lehet ez is rendben.Viszont én a 10 +fokokról írtam!!Igaz 11 foknál már neked áll a zászló. 
S azt is tartom bármennyire is évszaknak megfelelõ vagy akár melegebb az idõ,ha a nap nagy része vacogós ,lefagy a kéz mondjuk veteményezésnél és még szél is ronthat a hõérzeten.Ez a napsütés inkább még csak lélekmelengetõ s jól fel kell öltözni azért.De most én is szubjektív voltam,ott pedig nehéz kimondani a tutit!
S azt is tartom bármennyire is évszaknak megfelelõ vagy akár melegebb az idõ,ha a nap nagy része vacogós ,lefagy a kéz mondjuk veteményezésnél és még szél is ronthat a hõérzeten.Ez a napsütés inkább még csak lélekmelengetõ s jól fel kell öltözni azért.De most én is szubjektív voltam,ott pedig nehéz kimondani a tutit!
Úgy látszik egyiknek sem lesz tavasz addig, amíg nem leszünk hetekig 8-10 fokkal a sokévi átlag felett.
Sajnos ma is csak 3-5 fokkal leszünk fölötte. Szörnyû!
Sajnos ma is csak 3-5 fokkal leszünk fölötte. Szörnyû!
1. A GFS-en én nem, vagy szinte alig látok 0 fok alatti t850-et, amíg a szem ellát.
2. A jelenleg mutatott értékek kiváló, az évszakhoz képest picit még melegebb idõt is ígérnek (GFS fáklya.)
3. Miskolcon az elmúlt idõszakban a mostaninál alacsonyabb t850 mellett is kb. minden nap megvolt a +10. De nekem már az esti +7 +8 is csodás, egy ilyen ratyi tél után.
A gabesz által írt esõt sem igazán értem, hogy honnan szedi, ide szinte semmi nem néz ki belõle: Link
Értem én, hogy magyarok vagyunk, és lételemünk a nyígás meg a panaszkodás, de részemrõl egészen kiválónak látom a kilátásokat, mindkét modellen.
A yr.no diagrammot nem linkelem be újra, de már a szememet is gyönyörködteti.
2. A jelenleg mutatott értékek kiváló, az évszakhoz képest picit még melegebb idõt is ígérnek (GFS fáklya.)
3. Miskolcon az elmúlt idõszakban a mostaninál alacsonyabb t850 mellett is kb. minden nap megvolt a +10. De nekem már az esti +7 +8 is csodás, egy ilyen ratyi tél után.
A gabesz által írt esõt sem igazán értem, hogy honnan szedi, ide szinte semmi nem néz ki belõle: Link
Értem én, hogy magyarok vagyunk, és lételemünk a nyígás meg a panaszkodás, de részemrõl egészen kiválónak látom a kilátásokat, mindkét modellen.
A yr.no diagrammot nem linkelem be újra, de már a szememet is gyönyörködteti.
Nekem is mindegy. Csak te idézted valakitõl a 850 -es értéket és ezzel kapcsolatban írtad a jó idõt.Ha nem számít szerinted akkor meg nem kellene alapul venni érvelésnél. Amúgy 7.-tõl ne vegyél mérget a 10 + fokokra Miskolcon minden nap.Meg ilyenkor ez a 10 fok van 1-2 órát ,elõtte utána inkább a vacogás van.Nehezen emelkedik a fagypont körüli értékrõl viszont gyorsan hûl.Persze a napsütés része az rendben. 
Csak te idézted valakitõl a 850 -es értéket és ezzel kapcsolatban írtad a jó idõt.Ha nem számít szerinted akkor meg nem kellene alapul venni érvelésnél. Amúgy 7.-tõl ne vegyél mérget a 10 + fokokra Miskolcon minden nap.Meg ilyenkor ez a 10 fok van 1-2 órát ,elõtte utána inkább a vacogás van.Nehezen emelkedik a fagypont körüli értékrõl viszont gyorsan hûl.Persze a napsütés része az rendben.
Teljesen mindegy a t850 nekem, száradjon ki a levegõ, az márciusi napállásnál ilyen T850 mellett már kiváló idõ, 10 feletti tmaxokkal, napsütéssel.
Ez minden csak nem príma Vagy ha esetleg neked az, javaslom Angliát Igaz kicsit hozzá kell szoknod a szeles esõs idõhöz de kb ezt kapod ami most lesz nálunk
Vagy ha esetleg neked az, javaslom Angliát Igaz kicsit hozzá kell szoknod a szeles esõs idõhöz de kb ezt kapod ami most lesz nálunk
Hát azért az ECM-en inkább 0 fokon és mínuszban fut a 850!Link
Mert nagyon nem is látszik belõle semmi!
Szárad a fáklya a sokéves átlagnál magasabb T-k mellett.
Maradjunk annyiban, hogy összességében igen príma idõszak elõtt állunk.
Szárad a fáklya a sokéves átlagnál magasabb T-k mellett.
Maradjunk annyiban, hogy összességében igen príma idõszak elõtt állunk.
Én ehhez csak annyit szeretnek hozzáfûzni, hogy inkább Floo álláspontját osztom, mert a globális felmelegedés elméletben annyi ellentmondás van, hirdetõit pedig nagyrészt önös szándékok vezérlik, ezért - bár lehetnek az elméletben igaz momentumok - egészében véve kamunak tartom, fõ, hogy az emissziós bizniszen egyesek jól teletömik a zsebüket 
Kedves Floo! A meteorológiai és fenológiai megfigyelések nem Veled kezdõdtek még Zalában sem! Sajnálom, hogy "legszakemberebb szakemberként" az alábbi "szerényen" tudományos kijelentésekre ragadtatod magad:
"Úgy marhaság a globális felmelegedés, ahogy a szakemberek elképzelték!
Egyébként lehet hogy valóban melegebb idõszakot élünk az éves(!) átlaghõmérsékletet nézve, de amiket következtettek ebbõl a szakemberek, az marhaság."
Egyébként kisebb-nagyobb vélt vagy valós hibák, vagy egy-egy tévesnek tûnõ következtetés senkit nem jogosít fel arra, hogy ilyen minõsíthetetlenül minõsítsen.
"Úgy marhaság a globális felmelegedés, ahogy a szakemberek elképzelték!
Egyébként lehet hogy valóban melegebb idõszakot élünk az éves(!) átlaghõmérsékletet nézve, de amiket következtettek ebbõl a szakemberek, az marhaság."
Egyébként kisebb-nagyobb vélt vagy valós hibák, vagy egy-egy tévesnek tûnõ következtetés senkit nem jogosít fel arra, hogy ilyen minõsíthetetlenül minõsítsen.
"Az enyhe tél ellenére a kitavaszodás késõbb kezdõdik."
Ez a marhaság, Zala megye az elsõk között szokott lenni a kitavaszodáskor, pont az enyhe tél miatt.
Hogy miért képzelték el így a szakemberek, ez hosszabb írást igényelne!
Az elmúlt 7-8 évben fényképes beszámolókkal követtem végig a kitavaszodást, és visszamenõleg is vannak adataim és információim.
A szakemberek úgy képzelték el, hogy Zalában késõbb tavaszodik, mint az ország más részein, tehát a tavaszodásban nyugat-kelet irányúság figyelhetõ meg, nyilván erre gondoltak, a középhõmérséklet térképek alapján.
Közben Lentiben, ami nyugatra van Nagykanizsától, mindig elõbb tavaszodik, mint Nagykanizsán.
A kemény téli fagy ritka?
Pont olyan térségben írják ezt, ahol Lenti, Nagykanizsa, Letenye, és Zalaegerszeg településen fagyzugos, mély fekvésekben mértek, gyakran -20 fok alatti értékeket.
A nyári hónapok napfényátlaga kedvezõtlen?
Miután például Nagykanizsán 60 éves fûzfák árnyékában mérték a napsütést, persze hogy nyáron kevesebbet sütött a nap, mivel a fák lombosak nyáron, így jobban árnyékolták a napfénymérõt.
Muraszombat itt van a magyar-szlovén határ közvetlen közelében, több évben is több napfényt mértek ott, mint bárhol Magyarországon.
Közben meg 50 km-rel arrébb Nagykanizsán a legkevesebb napfényt mérték ugyanazon években.
Ezek adatok, tények, Te is utánajárhatsz, bárki megnézheti, szerényen is adatok meg szerénytelenül is.
Panther!
Úgy marhaság a globális felmelegedés, ahogy a szakemberek elképzelték!
Egyébként lehet hogy valóban melegebb idõszakot élünk az éves(!) átlaghõmérsékletet nézve, de amiket következtettek ebbõl a szakemberek, az marhaság.
Ez a marhaság, Zala megye az elsõk között szokott lenni a kitavaszodáskor, pont az enyhe tél miatt.
Hogy miért képzelték el így a szakemberek, ez hosszabb írást igényelne!
Az elmúlt 7-8 évben fényképes beszámolókkal követtem végig a kitavaszodást, és visszamenõleg is vannak adataim és információim.
A szakemberek úgy képzelték el, hogy Zalában késõbb tavaszodik, mint az ország más részein, tehát a tavaszodásban nyugat-kelet irányúság figyelhetõ meg, nyilván erre gondoltak, a középhõmérséklet térképek alapján.
Közben Lentiben, ami nyugatra van Nagykanizsától, mindig elõbb tavaszodik, mint Nagykanizsán.
A kemény téli fagy ritka?
Pont olyan térségben írják ezt, ahol Lenti, Nagykanizsa, Letenye, és Zalaegerszeg településen fagyzugos, mély fekvésekben mértek, gyakran -20 fok alatti értékeket.
A nyári hónapok napfényátlaga kedvezõtlen?
Miután például Nagykanizsán 60 éves fûzfák árnyékában mérték a napsütést, persze hogy nyáron kevesebbet sütött a nap, mivel a fák lombosak nyáron, így jobban árnyékolták a napfénymérõt.
Muraszombat itt van a magyar-szlovén határ közvetlen közelében, több évben is több napfényt mértek ott, mint bárhol Magyarországon.
Közben meg 50 km-rel arrébb Nagykanizsán a legkevesebb napfényt mérték ugyanazon években.
Ezek adatok, tények, Te is utánajárhatsz, bárki megnézheti, szerényen is adatok meg szerénytelenül is.
Panther!
Úgy marhaság a globális felmelegedés, ahogy a szakemberek elképzelték!
Egyébként lehet hogy valóban melegebb idõszakot élünk az éves(!) átlaghõmérsékletet nézve, de amiket következtettek ebbõl a szakemberek, az marhaság.
A GFS-t végigpörgetve amennyire enyhe volt a tél, amennyire elõre vannak a növények, annyira be fog most lassulni ahogy nézem.
Végig negatív 850 néz ki keleties áramlással.
Az ECM még nem frissült végig, nem tudom õ hogyan képzeli el a jövõt.
Mondjuk nem baj, hogy nem tör be a 20 fok, mert a tél még biztos visszanyal.
Minden esetre sokat szoktam gúnyolódni a szakemberek marhaságain, mint például ezen Link
Ezt a "Zala" címû könyvben találtam, nyilván valóan eget verõ marhaság, hogy enyhe a tél, de késõn tavaszodik.
A tévedésük oka az állomások telepítése és az onnan gyûjtött adatok hibás értelmezése.
De!
Az idei évben lehet, amennyiben marad a hûvös idõ, elõfordulhat, hogy az enyhe télhez képest késõn fog tavaszodni
Végig negatív 850 néz ki keleties áramlással.
Az ECM még nem frissült végig, nem tudom õ hogyan képzeli el a jövõt.
Mondjuk nem baj, hogy nem tör be a 20 fok, mert a tél még biztos visszanyal.
Minden esetre sokat szoktam gúnyolódni a szakemberek marhaságain, mint például ezen Link
Ezt a "Zala" címû könyvben találtam, nyilván valóan eget verõ marhaság, hogy enyhe a tél, de késõn tavaszodik.
A tévedésük oka az állomások telepítése és az onnan gyûjtött adatok hibás értelmezése.
De!
Az idei évben lehet, amennyiben marad a hûvös idõ, elõfordulhat, hogy az enyhe télhez képest késõn fog tavaszodni
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat