Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Azt az ominózus fagykárt nem is annyira a fagy erõssége okozta, hanem inkább a tartóssága. Ha jól emlékszem este 9-kor nálam már fagyott aznap egészen reggel 7-ig. Tény voltak igen durva minimumok is.De a fagynál véleményem szerint a tartóssága is fontos tényezõ.
Nagyon érdekeseket írtál, örömmel olvastam végig. A digitális autóhõmérõvel szerzett tapasztalataim megerõsítik az általad elmondottakat.
Nagyon hasznos információk ezek, mert úgy tapasztalom, fórumtársaink nagy részében még nem tudatosult eléggé, mennyire elszakadhatnak a mikroklimatikus hõmérsékleti viszonyok a nagytérségi idõjárási folyamatoktól egy inverzióra hajló éjszakán. Például, az én házam sík helyen van, de nem lefolyástalan mélyedésben. Ellenben a folyóparti galériaerdõ északias irányból szélárnyékot tart. Ezért éjjelre itt szinte mindig teljesen eláll a másutt még mérsékelt az ény-i szél. Roppant érdekes, hogy a kert középsõ és déli részében van egy több négyzetméteres folt, ahol fagypont közeli hõmérséklet esetében rendszeresen deres a fû, míg a kert többi részében csak harmatos. Ezen a "dérfolton" ma és tegnap hajnalban is fagyott.
Hogy bizonyos T850 mellett milyen lehet a 2m-en mérhetõ hõmérséklet, nagyon érdekes kérdés.
Ez utóbbi a felhõzet mennyiségén, a légmozgáson és a levegõ páratartalmán kívül nyilván függ a talaj állapotától, az esetleges talajfagytól és/vagy hótakarótól, azonkívül az éjszaka hosszától is. Véleményem szerint télen, mikor a talaj nagyon hideg vagy fagyott, és hosszú az éjszaka, a T850 és a T2m között sokkal nagyobb eltérés fordulhat elõ, mint amekkora ilyenkor tavasszal lehetséges. Télen enyhén pozitiv T850 mellett talajközelben akár kemény fagyok is lehetnek (hideg légpárna)
Jó volna tudni, vajon az egyes évszakokban mekkora eltérés képzelhetõ el egyáltalán a magas illetve a talajközeli légrétegek hõmérséklete között az inverziós éjszakákon. Ennek gyakorlati jelentõsége is nagy.
Még egy érdekesség: Peti80 fórumtársunk észlelése szerint mikor a környezõ síkon kialakul az inverziós talajközeli hideg légréteg és ott eláll a szél, nála a dombon éppen akkor élénkül meg.
Magyarázatként azt találtam ki, hogy az alsó hideg levegõréteg beszûkíti a keresztmetszetet, melyen át a légáramlás haladhat -hiszen az alul elhelyezkedõ inverziós hideg légtóba a szél nem hatolhat be. A szûkült keresztmetszet okozza az áramlás felgyorsulását, a szélélénkülést fent a dombon. Lehetséges ez?
Nagyon hasznos információk ezek, mert úgy tapasztalom, fórumtársaink nagy részében még nem tudatosult eléggé, mennyire elszakadhatnak a mikroklimatikus hõmérsékleti viszonyok a nagytérségi idõjárási folyamatoktól egy inverzióra hajló éjszakán. Például, az én házam sík helyen van, de nem lefolyástalan mélyedésben. Ellenben a folyóparti galériaerdõ északias irányból szélárnyékot tart. Ezért éjjelre itt szinte mindig teljesen eláll a másutt még mérsékelt az ény-i szél. Roppant érdekes, hogy a kert középsõ és déli részében van egy több négyzetméteres folt, ahol fagypont közeli hõmérséklet esetében rendszeresen deres a fû, míg a kert többi részében csak harmatos. Ezen a "dérfolton" ma és tegnap hajnalban is fagyott.
Hogy bizonyos T850 mellett milyen lehet a 2m-en mérhetõ hõmérséklet, nagyon érdekes kérdés.
Ez utóbbi a felhõzet mennyiségén, a légmozgáson és a levegõ páratartalmán kívül nyilván függ a talaj állapotától, az esetleges talajfagytól és/vagy hótakarótól, azonkívül az éjszaka hosszától is. Véleményem szerint télen, mikor a talaj nagyon hideg vagy fagyott, és hosszú az éjszaka, a T850 és a T2m között sokkal nagyobb eltérés fordulhat elõ, mint amekkora ilyenkor tavasszal lehetséges. Télen enyhén pozitiv T850 mellett talajközelben akár kemény fagyok is lehetnek (hideg légpárna)
Jó volna tudni, vajon az egyes évszakokban mekkora eltérés képzelhetõ el egyáltalán a magas illetve a talajközeli légrétegek hõmérséklete között az inverziós éjszakákon. Ennek gyakorlati jelentõsége is nagy.
Még egy érdekesség: Peti80 fórumtársunk észlelése szerint mikor a környezõ síkon kialakul az inverziós talajközeli hideg légréteg és ott eláll a szél, nála a dombon éppen akkor élénkül meg.
Magyarázatként azt találtam ki, hogy az alsó hideg levegõréteg beszûkíti a keresztmetszetet, melyen át a légáramlás haladhat -hiszen az alul elhelyezkedõ inverziós hideg légtóba a szél nem hatolhat be. A szûkült keresztmetszet okozza az áramlás felgyorsulását, a szélélénkülést fent a dombon. Lehetséges ez?
Olyannyira így van, ahogy írod, hogy ma reggelre is bõven pozitív, +3 fokos 850 mellett voltak fagyok az országban.
2005. február 10-ére virradóan az országban -20-26 fokok lettek Link úgy, hogy alig -5 fokos 850 volt felettünk.
Igaz elõtte -10 alatt volt a 850, csak az a különbség a téli és a tavaszi idõszakban egy ilyen helyzetben, hogy az alsó légrétegekben megülepedett -20-25 fokos levegõ sokkal lomhább, a magasban bejövõ melegebb levegõ által nehezebben mozdítható és átkeverhetõ, mint most egy 0 fok körüli hõmérséklet.
Ez abban is megfigyelhetõ, hogy ha télen -20-25 fok van a síkon, egy a domb irányába fújó szél nem keveri fel a dombra a komoly hideget, míg tavasszal vagy õsszel ha -3-5 fok van lent, az pikk-pakk felkeverõdhet a dombra.
2010. december 19-re virradóan a síkon és a völgyekben -18-22 fokok voltak, a dombon már döngetett a déli szél, mégsem keverte fel a dombra, így lehetett -8,1 fokos T min Tormaföldén.
2 éve vagy 3 éve õsszel az elsõ fagy a dombon errefelé -5 fok volt, mert a síkon lévõ -5 fok a köddel együtt a déli szél által felkeverõdött a dombokra.
Ezért gondolom, hogy ha pozitív 850 van felettünk tavasszal, akkor már a legritkább esetben van károkozó fagy.
Persze a völgyek, síkok és fagyzugok más tészta, a szokásos helyeken gyakran látunk +20 fokos nap után -1-2 fokos T mint március-áprilisban pozitív 850 mellett.
A jövõ heti helyzet annyira komoly is lehet, hogy nem csak az említett fekvéseket veszélyezteti, hanem a dombokat és a nagyobb települések kiskertjeit, udvarait is.
A szél azért érdekes dolog, mármint a szél elállása éjszakáján, mert akkor a szendvics-effektus lép fel, vagyis a magasabb, jó fagylefolyású dombokon még fúj a szél ezért szállított fagy van, a völgyekben már el-eláll a szél, ezért ott kisugárzásos fagy van, közte a közepes magasságok a legjobbak, ahol a szállított levegõ nem annyira hideg, a kisugárzásos fagy meg még nem telik fel oda.
Ilyenkor tud fagyni egy fasor vagy erdõ mögött, mert a fák már lombosak, leállítják a szelet és mögöttük egy hideglégtó keletkezik.
A változó erõsségû szél azért nem annyira veszélyes, mert a károkozó fagy esetében a fagy kitettség ideje is számít, és amikor eláll, elkezd hûlni, majd pont mielõtt elérné a kritikus szintet, libben a szél és vissza tud menni 2-3 fokot a hõmérséklet.
Aztán újra eláll, újra csökken a hõmérséklet, majd megint mocorog valami és megint emelkedik a hõmérséklet akár pár tizedet, ilyenkor egy EKG-re hasonlít az éjszakai hõmérséklet.
A 2007. május 2-i fagykárokról már 2 millió diplomamunkának kellett volna készülnie, annyira tanulságos volt.
2007. május 1-én -1 fokot mért a kanizsai állomás Link úgy, hogy fagykárnak esze ágában sem volt lennie sehol a megyében.
-1 fok még nem csinál kárt.
Másnap így festett a napijelentés Link
Látható, hogy a milliárdos károk úgy keletkeztek, hogy olyan fagyot, ami kárt okoz, alig-alig mértek az állomások az Alföldön és a keleti országrészben.
Az északkeleti völgyeket nem véve figyelembe, egyedül a nyírlugosi -6 fok, egy -3 fok és 1-2 -2 fok van, az összes többi -0 fok körüli érték, sõt, vannak a fagy által leginkább sújtott területek kellõs közepében +1+2 fokos értékek is.
Ez mutatja nagyon jól az állomások elhelyezésének problematikáját, illetve azt, hogy mennyire fontos az adatokat megfelelõen feldolgozni, kezelni.
A fagykárok centrumától nagyon messze északnyugaton Pápa -2 fok, Paks -3 fok, Kakucs -4 fok, közben Debrecen +1 fok, Szolnok +2 fok!!!
A nyírlugosi -6 fok mutatja igazán, hogy mi okozta a károkat!
Másik oldali megközelítésbõl: ha olyan helyekre telepítették volna az ültetvényeket, ahol a 0, +1, +2 fokok voltak, akkor nem lettek volna károk.
Ebbõl következik, hogy az ültetvények nagyon rossz fekvésekben vannak!
Egy szó mint száz: komoly a helyzet a jövõ hétre, az elmúlt évek szélsõségeinek sorába pont belefér egy olyan éjszaka, ami rommá fagyasztja az ország gyümölcsöseit!
2005. február 10-ére virradóan az országban -20-26 fokok lettek Link úgy, hogy alig -5 fokos 850 volt felettünk.
Igaz elõtte -10 alatt volt a 850, csak az a különbség a téli és a tavaszi idõszakban egy ilyen helyzetben, hogy az alsó légrétegekben megülepedett -20-25 fokos levegõ sokkal lomhább, a magasban bejövõ melegebb levegõ által nehezebben mozdítható és átkeverhetõ, mint most egy 0 fok körüli hõmérséklet.
Ez abban is megfigyelhetõ, hogy ha télen -20-25 fok van a síkon, egy a domb irányába fújó szél nem keveri fel a dombra a komoly hideget, míg tavasszal vagy õsszel ha -3-5 fok van lent, az pikk-pakk felkeverõdhet a dombra.
2010. december 19-re virradóan a síkon és a völgyekben -18-22 fokok voltak, a dombon már döngetett a déli szél, mégsem keverte fel a dombra, így lehetett -8,1 fokos T min Tormaföldén.
2 éve vagy 3 éve õsszel az elsõ fagy a dombon errefelé -5 fok volt, mert a síkon lévõ -5 fok a köddel együtt a déli szél által felkeverõdött a dombokra.
Ezért gondolom, hogy ha pozitív 850 van felettünk tavasszal, akkor már a legritkább esetben van károkozó fagy.
Persze a völgyek, síkok és fagyzugok más tészta, a szokásos helyeken gyakran látunk +20 fokos nap után -1-2 fokos T mint március-áprilisban pozitív 850 mellett.
A jövõ heti helyzet annyira komoly is lehet, hogy nem csak az említett fekvéseket veszélyezteti, hanem a dombokat és a nagyobb települések kiskertjeit, udvarait is.
A szél azért érdekes dolog, mármint a szél elállása éjszakáján, mert akkor a szendvics-effektus lép fel, vagyis a magasabb, jó fagylefolyású dombokon még fúj a szél ezért szállított fagy van, a völgyekben már el-eláll a szél, ezért ott kisugárzásos fagy van, közte a közepes magasságok a legjobbak, ahol a szállított levegõ nem annyira hideg, a kisugárzásos fagy meg még nem telik fel oda.
Ilyenkor tud fagyni egy fasor vagy erdõ mögött, mert a fák már lombosak, leállítják a szelet és mögöttük egy hideglégtó keletkezik.
A változó erõsségû szél azért nem annyira veszélyes, mert a károkozó fagy esetében a fagy kitettség ideje is számít, és amikor eláll, elkezd hûlni, majd pont mielõtt elérné a kritikus szintet, libben a szél és vissza tud menni 2-3 fokot a hõmérséklet.
Aztán újra eláll, újra csökken a hõmérséklet, majd megint mocorog valami és megint emelkedik a hõmérséklet akár pár tizedet, ilyenkor egy EKG-re hasonlít az éjszakai hõmérséklet.
A 2007. május 2-i fagykárokról már 2 millió diplomamunkának kellett volna készülnie, annyira tanulságos volt.
2007. május 1-én -1 fokot mért a kanizsai állomás Link úgy, hogy fagykárnak esze ágában sem volt lennie sehol a megyében.
-1 fok még nem csinál kárt.
Másnap így festett a napijelentés Link
Látható, hogy a milliárdos károk úgy keletkeztek, hogy olyan fagyot, ami kárt okoz, alig-alig mértek az állomások az Alföldön és a keleti országrészben.
Az északkeleti völgyeket nem véve figyelembe, egyedül a nyírlugosi -6 fok, egy -3 fok és 1-2 -2 fok van, az összes többi -0 fok körüli érték, sõt, vannak a fagy által leginkább sújtott területek kellõs közepében +1+2 fokos értékek is.
Ez mutatja nagyon jól az állomások elhelyezésének problematikáját, illetve azt, hogy mennyire fontos az adatokat megfelelõen feldolgozni, kezelni.
A fagykárok centrumától nagyon messze északnyugaton Pápa -2 fok, Paks -3 fok, Kakucs -4 fok, közben Debrecen +1 fok, Szolnok +2 fok!!!
A nyírlugosi -6 fok mutatja igazán, hogy mi okozta a károkat!
Másik oldali megközelítésbõl: ha olyan helyekre telepítették volna az ültetvényeket, ahol a 0, +1, +2 fokok voltak, akkor nem lettek volna károk.
Ebbõl következik, hogy az ültetvények nagyon rossz fekvésekben vannak!
Egy szó mint száz: komoly a helyzet a jövõ hétre, az elmúlt évek szélsõségeinek sorába pont belefér egy olyan éjszaka, ami rommá fagyasztja az ország gyümölcsöseit!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Újabb mediterrán ciklon érkezik
Időjárás-változás | 2025-11-23 10:49
Szabályzat