Ho-ho-hósirató

4-5 fok is lehet?
2010. december 19-re virradóan Iklódbördõce -22 fok, Tormafölde szõlõhegy -8,1 fok.
Az egyik helyrõl odalátok a másikra.
Ez 14 fokos különbség.
Õszi és tavaszi idõszakban, amikor a legnagyobbak a különbségek, gyakori a 8-10 fokos eltérés.
Azért érdekes ez a makroklimatikus differencia, mert egy dombon és a völgyben egymástól légvonalban akár néhányszáz méterrel vagy 1 km-rel azonos csapadékmennyiséget mérsz, azonos napfényes órákat (úgy értem a felhõzöttség függvényében, mert egy tereptárgy vagy terepalakulat miatt lehet kevesebbet mérni, de a felhõzöttségben 1 km-en belül nem nagyon van különbség) , azonos csapadékos napok számát.
A páratartalomban, a havas napok számában és a hõmérsékletekben lesz csak különbség.
Vannak olyan évek, amikor a muraszombati állomás alacsonyabb középhõmérséklettel mért magasabb napos órákat, mint mondjuk Pécs vagy Szeged.
A különbség ott érhetõ tetten, hogy például a nyíregyházi állomás egy dombi pozícióban mér olyan középhõmérsékletet, mint a nagykanizsai egy medence alján.
Így lehet közvetett módon közelebb jutni a valósághoz!

Nem vagyok gazdálkodó, nincsenek gyakorlati tapasztalataim - ezért a dolog növénytermesztési részéhez nem is szólok hozzá.
Viszont a "klimatikusan koraibb" kitételen elgondolkodtam. Floo-hoz hasonlóan én is úgy látom, hogy egy Magyarország nagyságú területen a mikroklimatikus különbségek jóval többet nyomnak a latban, mint a nagytérségi eltérések. Különösen igaz ez a minimumhõmérsékletekre, a helyi inverziók, fagyzugok lehetõsége miatt. Egymáshoz közeli magaslat és völgy között csendes, derült éjszakán akár 4-5 fokos különbség is lehet az elõbbi javára, s ez bõven túlszárnyalja a nagytérségi elhelyezkedésbõl származó különbségeket.
Országon belül két táj makroklimatikus differenciáit csak sok, különbözõ fekvésekben eszközölt méréssel, s így is csak sok év távlatában definiálhatjuk.

Értem,és ez így korrekt annak fényében pláne, hogy az a vidék klimatikusan valóban "koraibb" a mi térségünknél.

Itt a környékünkön késõn vetik a kukoricát, Lenti térségében pedig extrakésõn.
Mert úgy tudják ott hidegebb a klíma.
Nem ez az év a kivétel, az elmúlt években egyszer sem lett volna fagykár azokon a földeken, ha március végén április elején elvetik.
Persze egy dombvidéki zárt fagyzug alja egészen más.
A tavaszi idõszakban elvesztegetett 2-3-4 hét majd augusztus végén szeptemberben kellene, hogy ne kelljen annyit szárítani, így a szárítási költség meg van spórolva.
Másrészt szeptemberben már elõfordulhat olyan idõjárás, hogy akkor amikor aratni kellene, nem lehet rámenni a földekre.
Ezt írtam múlt éven nyár elején Link
Majd teszek fel képeket néhány hét vagy egy hónap múlva, akkor megérted mirõl beszélek.

Szakad az esõ!
Ameddig északkeleti volt az áramlás, addig nem igen volt esõ, amint tegnap keletibe fordult, most meg már délkeleti, egybõl esik.
Jó kis csapadék lesz a most érkezõ tömbbõl!

Jó-jó,de azért ne túlozzunk. Március vége nem a kukoricáról szól még akkor sem, ha elismerem a korai vetés létjogosultságát is!

A korai vetések célja egyrészt, hogy a várható nyári hõhullámok elõtt virágozzon el a kukorica. Az elmúlt 5 évbõl ez 4-szer bejött!
Aki mer, az nyer!

Ne haragudj, de az lenne agyrém, ha március 24.-én elvetették volna ott a kukoricát! Aztán lehet, ki is kelt volna,de azért statisztikailag igen nagy a valószínûsége április közepéig fagyoknak, és a z egésznek annyi. Kvázi túl kockázatos úgy általában , bár ez év a kivétel kategória ! De mint tudjuk a kivétel erõsíti a szabályt!

Az elmúlt 100 év legmelegebb, de lehet hogy "csak" 2-3. legmelegebb tele, elsõ negyedéve után vannak megkésve a vetéssel!
Na ezért tart ott a zalai mezõgazdaság, ahol tart, mert a sztereotípiák rabjai!
Lenti térségében 2-3 héttel késõbb vetik a kukoricát minden évben, mint Nagykanizsa környékén.
Pedig minden évben elõbb tavaszodik a fák virágzását nézve Lenti környékén, mint Nagykanizsa környékén.
Aztán amikor a vállalkozó Nagykanizsán jár és megy haza Lenti felé, elégedettséggel nézi, hogy mennyivel elõrébb tart a kukorica Nagykanizsa környékén, mint Lenti térségében, és milyen jó hogy õ késõbb vetette.
Pedig csak azért tart hátrább Lenti felé, mert késõbb vetik hetekkel.
Írtam már errõl párszor Link

Ha továbbra is 2-3 naponta esik felétek, akkor lassan tényleg megkésett lesz majd a vetés.
Jászberény környékén március 22-23-a körül indultak a kukorica, napraforgó vetésekkel.
Pedig néhány km-el északabbra van tõletek.
Megnéztem, hogyan alakult a talajhõ: március 25-tõl 2 nap csökkent csupán néhány tizeddel 8 fok alá.
Közben az elõbb említett térségben ünnepnap lesz a mai,a következõ komolyabb csapadéktömb is betalál- tavasszal elõször...

Reggel 7 óta változó intenzitással csendes esõ esik, minden cseppje hasznosul. Most olyan 8-9 mm körül járhatunk, mindeközben pedig 15,5°C van. Kellett már ez nagyon.

Épp tegnap teremtettem le az egyik mezõgazdasági vállalkozót, hogy 1 hónapja el lehetett volna vetni, mert a talaj március végén már 10 fokos volt, hol a fenében voltak eddig!!!???
A válasz: "Hideg volt a talaj!"
A kukoricát 8-10 fokos talajhõmérséklet mellett lehet vetni, szóval nem értem mi a hideg az optimálisban.
Április 5 óta minden 1,5. nap esik, szépen kikelt volna, most meg még el sincs vetve.
Agyrém!

Eközben Szolnok megye északnyugati, Heves megye délnyugati részén a mai esõnek köszönhetõen végre csírázásnak indulhatnak a március végén elvetett magok...
Durva különbség!

Tormafölde 17 mm-nél tart a mai napon.
Becsehely 14.
A még el sem vetett kukoricát most pár napig megint nem tudják vetni

Páka Csokmán eddig 8,1 mm csapadék volt 4:30 óta, és lehet hogy újraindulás miatt pár tized elveszett.

Szépen tolja az a zalai tömb.