Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
Itt 7 napról beszélsz egy éveben de még mindig nem láttam tõled, hogy mennyi mm hullott 2007-ben a fõvársora? Ha tudod írd meg legyél kedves egyébként lassan unalmas már az agymenésed, mert folyamatosan hülyeséget beszélsz folyamatosan. Én tényekkel támasztom alá az írásom Te üres fecsegéssel!
A másik a Szalajka vízesésnél gyakran elõforduló jelenség, hogy egy-egy részében eltûnik a víz ilyenkor nem szárd ki, csak víznyelõkön keresztül a víz a felszín alatt folytatja útját és ez tavaly sem volt másképp, ha az idióta cikkekre hagyatkozol akkor simán vezeted félre magad. Szóval nem száradt ki sõt egy részében végig volt víz felszínen is, a többi részén a csapadékhiány miatt és az aszály miatt a felszín alatt húzódott tovább. Így helyes és igen tavaly aszályos év volt nem vitatja senki de a növénykének és a fáknak semmi baja sõt mint írtam és továbbra is írom és többen is írják, hogy a LEGCSAPADÉKOSABB periódusban vagyunk.
Ezt tényleg ennyire nehéz felfogni? Vannak jó orvosok ebben a praxisban is ajánlom õket:-)
A másik a Szalajka vízesésnél gyakran elõforduló jelenség, hogy egy-egy részében eltûnik a víz ilyenkor nem szárd ki, csak víznyelõkön keresztül a víz a felszín alatt folytatja útját és ez tavaly sem volt másképp, ha az idióta cikkekre hagyatkozol akkor simán vezeted félre magad. Szóval nem száradt ki sõt egy részében végig volt víz felszínen is, a többi részén a csapadékhiány miatt és az aszály miatt a felszín alatt húzódott tovább. Így helyes és igen tavaly aszályos év volt nem vitatja senki de a növénykének és a fáknak semmi baja sõt mint írtam és továbbra is írom és többen is írják, hogy a LEGCSAPADÉKOSABB periódusban vagyunk.
Ezt tényleg ennyire nehéz felfogni? Vannak jó orvosok ebben a praxisban is ajánlom õket:-)
"Drága hosszú nevû kolléga, van adatod? Van feljegyzésed? Van mérésed? Van számításod? Legyél szíves tedd közzé ha nincs akkor felejtsük el egymást mert így nincs értelme amit mondasz!"
Az adatok, a mérések azok fontosak és szükségesek, de a kialakult helyzet értékeléséhez nem elegendõek. Még sok minden másra figyelni kell. A szárazság növényzetre gyakorolt hatása tekintetében elsõsorban nyitott szemmel kell járni a környezetben!
Régóta, több mint 25 éve figyelem az idõjárás növényekre gyakorolt hatását!
Tudom mirõl beszélek.
Az adatok, a mérések azok fontosak és szükségesek, de a kialakult helyzet értékeléséhez nem elegendõek. Még sok minden másra figyelni kell. A szárazság növényzetre gyakorolt hatása tekintetében elsõsorban nyitott szemmel kell járni a környezetben!
Régóta, több mint 25 éve figyelem az idõjárás növényekre gyakorolt hatását!
Tudom mirõl beszélek.
"Ráadásul a 2007 és 2009-es évet nagyon elbukfencezted,"
2007-ben volt az utóbbi idõszak legforróbb idõszaka, ha jól emlékszem július 13. és 20. között.
Akkor a 40 fokot közelítette a hõmérséklet!
A Fertõ-tónál csak 35 fok volt, az volt az ország "leghûvösebb" része akkor!
El tudod képzelni, mennyi vizet képes elpárologtatni az a hõmérséklet?
Szerintem lehetett volna nagyon sok esõ elõtte, azt is elvitte volna, de nem is volt!
Nem értem hol itt a bukfenc, egy rossz száraz év volt 2007 is!
2007-ben volt az utóbbi idõszak legforróbb idõszaka, ha jól emlékszem július 13. és 20. között.
Akkor a 40 fokot közelítette a hõmérséklet!
A Fertõ-tónál csak 35 fok volt, az volt az ország "leghûvösebb" része akkor!
El tudod képzelni, mennyi vizet képes elpárologtatni az a hõmérséklet?
Szerintem lehetett volna nagyon sok esõ elõtte, azt is elvitte volna, de nem is volt!
Nem értem hol itt a bukfenc, egy rossz száraz év volt 2007 is!
Drága hosszú nevû kolléga, van adatod? Van feljegyzésed? Van mérésed? Van számításod? Legyél szíves tedd közzé ha nincs akkor felejtsük el egymást mert így nincs értelme amit mondasz!
Ráadásul a 2007 és 2009-es évet nagyon elbukfencezted, mivel én tudom mennyi esett tizedre pontosan Budapestre de ezek szerint Te nem igazán. Ráadásul a nyári hónapban is tudom mennyi csapadék hullott, és rossz hírem van aszály nem volt, igaz volt száraz idõszak de ezt a növények simán átvészelték.
A 2000, 2003, 2011, 2012 volt száraz ebbõl a 2003 és 2012 aszályos a többirõl ezt elmondani nem lehet mivel 2000 elõtt még sok csapadék hullott és 2011 elõtt volt a 2010-es év csapadéka, így máris 2, azaz két évrõl beszélünk ami nagyon csekély és gyenge lábakon áll, mármint az állításod.
Én tényleg befejeztem ha nem érted meg akkor nagyon sajnálom, több érvet nem kívánok felhozni, de legalább én tudom mirõl beszélek,
Ráadásul a 2007 és 2009-es évet nagyon elbukfencezted, mivel én tudom mennyi esett tizedre pontosan Budapestre de ezek szerint Te nem igazán. Ráadásul a nyári hónapban is tudom mennyi csapadék hullott, és rossz hírem van aszály nem volt, igaz volt száraz idõszak de ezt a növények simán átvészelték.
A 2000, 2003, 2011, 2012 volt száraz ebbõl a 2003 és 2012 aszályos a többirõl ezt elmondani nem lehet mivel 2000 elõtt még sok csapadék hullott és 2011 elõtt volt a 2010-es év csapadéka, így máris 2, azaz két évrõl beszélünk ami nagyon csekély és gyenge lábakon áll, mármint az állításod.
Én tényleg befejeztem ha nem érted meg akkor nagyon sajnálom, több érvet nem kívánok felhozni, de legalább én tudom mirõl beszélek,
"Ami tény az tény az egyik legcsapadékosabb korszakban vagyunk és errõl nem nyitok vitát és nem is óhajtok ha a számokat mint olyan nem fogadod el, ez sajnálattal hallom."
Az elõbb már írtam, hogy az elmúlt 13 évben 6 súlyosan száraz év volt:
2000, 2003, 2007, 2009, 2011, 2012.
Valamennyit ellensúlyozza és segít a bajon, hogy 2005, 2006, 2008, 2010 csapadékos év volt, de nem eléggé.
Képzeljük el, hogyha ezek az évek is szárazak vagy átlagosak lettek volna.
Ma már nem lenne mirõl beszélnünk növényzet tekintetében, mert minden elpusztult volna.
Sajnos az aszályos évek gyakorisága és erõssége riasztó módon emelkedik.
Azelõtt ilyen nem volt (a közeli múltban).
Abban igazad van, hogy a 80-as években is sok aszályos év volt.
Csakhogy elõtte a 60-as, 70-es években még jó csapadékos korszak volt és volt még tartalék, a fák is még egészségileg erõsebbek voltak.
De a sok száraz év gyötrése összeadódik és halmozódik és egy idõ után megkezdõdik a pusztulás!
Lehet hogy egy szárazabb évet akkor még kibírtak, most már nem.
Régebben 3-4 évente volt egy száraz év, most már szinte évente!
A másik, hogy ne csak fákról legyen szó. A hatvanas-hetvenes években az Alföldön még lehetséges volt az öntözés nélküli, csak a csapadékra alapozó zöldségtermesztés!
Ma ez teljességgel lehetetlen!
Hozzátartozik a dologhoz, hogy valószínûleg a nyári magas hõmérsékletû forró idõszakok idõtartama is megnõtt, ami szintén sokat ront a helyzeten.
Az Alföld lecsapolása is most érezteti a legjobban a hatását.
Nyílván a Nyugat-Dunántúlon meg más helyeken nem ilyen rossz a helyzet.
A Duna-Tisza közi homoktalajú részeken azonban rendkívül rossz a helyzet (Pest is ide tartozik).
Hol van már a sok kis tavacska, ami még a 60-as, 70-es években megvolt a Kiskunságban?
Mára sok helyen szinte nyomtalanul eltûntek!
De szerinted nincs szárazság, sõt extra csapadékos korszakban vagyunk!
Az elõbb már írtam, hogy az elmúlt 13 évben 6 súlyosan száraz év volt:
2000, 2003, 2007, 2009, 2011, 2012.
Valamennyit ellensúlyozza és segít a bajon, hogy 2005, 2006, 2008, 2010 csapadékos év volt, de nem eléggé.
Képzeljük el, hogyha ezek az évek is szárazak vagy átlagosak lettek volna.
Ma már nem lenne mirõl beszélnünk növényzet tekintetében, mert minden elpusztult volna.
Sajnos az aszályos évek gyakorisága és erõssége riasztó módon emelkedik.
Azelõtt ilyen nem volt (a közeli múltban).
Abban igazad van, hogy a 80-as években is sok aszályos év volt.
Csakhogy elõtte a 60-as, 70-es években még jó csapadékos korszak volt és volt még tartalék, a fák is még egészségileg erõsebbek voltak.
De a sok száraz év gyötrése összeadódik és halmozódik és egy idõ után megkezdõdik a pusztulás!
Lehet hogy egy szárazabb évet akkor még kibírtak, most már nem.
Régebben 3-4 évente volt egy száraz év, most már szinte évente!
A másik, hogy ne csak fákról legyen szó. A hatvanas-hetvenes években az Alföldön még lehetséges volt az öntözés nélküli, csak a csapadékra alapozó zöldségtermesztés!
Ma ez teljességgel lehetetlen!
Hozzátartozik a dologhoz, hogy valószínûleg a nyári magas hõmérsékletû forró idõszakok idõtartama is megnõtt, ami szintén sokat ront a helyzeten.
Az Alföld lecsapolása is most érezteti a legjobban a hatását.
Nyílván a Nyugat-Dunántúlon meg más helyeken nem ilyen rossz a helyzet.
A Duna-Tisza közi homoktalajú részeken azonban rendkívül rossz a helyzet (Pest is ide tartozik).
Hol van már a sok kis tavacska, ami még a 60-as, 70-es években megvolt a Kiskunságban?
Mára sok helyen szinte nyomtalanul eltûntek!
De szerinted nincs szárazság, sõt extra csapadékos korszakban vagyunk!
"A fásszárú növények pusztulását a hatalmas téli sózás és az öregedés okozza."
Olyan helyeken ahol sosem sóztak és fiatal állományok is pusztulnak!
Olyan helyeken ahol sosem sóztak és fiatal állományok is pusztulnak!
Így van! Teljesen igazad van!
Két külön dolog az, hogy mennyi volt valahol a csapadék és az, hogy mennyit tudott abból a növényzet hasznosítani.
Többet ér egy lassú áztató esõ mint egy gyorsan lezúduló zápor/zivatar, mert a víz nagyrésze ilyenkor elfolyik.
Például a mostani miskolci 80 mm nagyrésze sem tudott hasznosulni, mivel egybõl elfolyt.
De még sík terepen is egy zárt erdõben az elsõ néhány mm esõt a lombozat még felfogja, az le sem ér a talajra.
Ráadásul ott van a szél, ahogy Gogo is írta. Rengeteg víz kárbaveszik miatta!
Talajtípusonként is nagyon különbözik a víz megtartás képessége.
Szóval a lényeg az, hogyha rossz a csapadék eloszlása, akkor összességében hiába mértek sok mm-t valahol, attól még lehet szárazság és aszály is.
Két külön dolog az, hogy mennyi volt valahol a csapadék és az, hogy mennyit tudott abból a növényzet hasznosítani.
Többet ér egy lassú áztató esõ mint egy gyorsan lezúduló zápor/zivatar, mert a víz nagyrésze ilyenkor elfolyik.
Például a mostani miskolci 80 mm nagyrésze sem tudott hasznosulni, mivel egybõl elfolyt.
De még sík terepen is egy zárt erdõben az elsõ néhány mm esõt a lombozat még felfogja, az le sem ér a talajra.
Ráadásul ott van a szél, ahogy Gogo is írta. Rengeteg víz kárbaveszik miatta!
Talajtípusonként is nagyon különbözik a víz megtartás képessége.
Szóval a lényeg az, hogyha rossz a csapadék eloszlása, akkor összességében hiába mértek sok mm-t valahol, attól még lehet szárazság és aszály is.
Különösen, ha a statisztikai számok között szelektálunk.
Ami az álláspontunkat alátámasztja, az megkérdõjelzhetetlen tény, ami meg ellentmond neki, az pusztán egy félrevezetõ számadat.
Tudjátok egy tanyán vannak kettõ és négy lábú állatok.
Milyen ott egy statisztikailag átlagos állat?
Az átlagos állatnak 3 lába és 1 szárnya van.
Amúgy nagyon remélem, hogy az átlagos éves csapadék mennyiség az utóbbi években itt jelentõsen nõtt. Mert ha nem így lenne, akkor bizony igen komoly aszályokat kellene még elszenvednünk, hogy kijöjjön a régi átlag.
Itt az utóbbi 3 és fél év atlagos éves csapadékmennyisége kb. 900 mm!, míg a "régi" sokéves átlat 625mm körül lehet.
Ami az álláspontunkat alátámasztja, az megkérdõjelzhetetlen tény, ami meg ellentmond neki, az pusztán egy félrevezetõ számadat.
Tudjátok egy tanyán vannak kettõ és négy lábú állatok.
Milyen ott egy statisztikailag átlagos állat?
Az átlagos állatnak 3 lába és 1 szárnya van.
Amúgy nagyon remélem, hogy az átlagos éves csapadék mennyiség az utóbbi években itt jelentõsen nõtt. Mert ha nem így lenne, akkor bizony igen komoly aszályokat kellene még elszenvednünk, hogy kijöjjön a régi átlag.
Itt az utóbbi 3 és fél év atlagos éves csapadékmennyisége kb. 900 mm!, míg a "régi" sokéves átlat 625mm körül lehet.
Senkinek nem vagyok a partnere, de nem szabad csak a száraz számok alapján ítélni.
Érdekes módon a statisztika mögött megbújhatnak aszályos idõszakok. Egy papíron átlagos csapadékú idõszak úgy is lehet aszályos, hogy a csapadék a vizsgált perióduson belül rapszódikusan oszlik el. Magyarán egy papíron csapadékosabb év egyben lehet aszályosabb is, mint egy statisztikailag szárazabb. A növényzet pedig valószínûleg jobban megszenved egy magasabb csapadékátlagú ugyanakkor rapszódikus eloszlású idõszakot, mint egy összességében szárazabb, de kiegyensúlyozottabb csapadékeloszlású periódust.
Még milyen jó, hogy a matematika meg a számítás mint olyan egy kalap sz.. sem ér!
A fásszárú növények pusztulását a hatalmas téli sózás és az öregedés okozza. Errõl meg ennyit!
Ami tény az tény az egyik legcsapadékosabb korszakban vagyunk és errõl nem nyitok vitát és nem is óhajtok ha a számokat mint olyan nem fogadod el, ez sajnálattal hallom. Akkor neked a 100 forint csak 50 forint.
Pontosan ezért vannak a roppant nagy árvizek és ezért van az, hogy fals információval bombázzák a nagy közönséget, hogy száradunk, egy frászt száradunk épp, hogy sokkal több-több csapadék hullik mint bármikor az elmúlt 170 évben mióta normálisnak mondható csapadék mérések vannak.
Ráadásul ha picit vasszolvasól akkor láthatod, hogy pont a 80-as évek voltak a legaszályosabbak a nyári idõszakban! Tény voltak aszályos idõszakok ezekben az években is lásd tavaly, ezt nem vitatja senki, de a többségben nem ez a jellemzõ.
No akkor a számok, tudom, hogy nem érdekel és nem hiszel benne, de itt vannak a nyári hónapok adatai:
Még megnéztem a fõvárosi adatsor alapján, hogy melyik évtizedben volt a 3 nyári hónap adatai alapján 100 mm meghaladó mennyiség 1840-tõl kezdve és mennyi hónap, mivel évtizedenként 30 hónapról van szó.
Szóval egy évtized alatt 100 mm meghaladó csapadékhozamú hónapok száma a nyári idõszakban a fõvárosból.
1860-1869: 0 hónap
1900-1909: 0 hónap
1930-1939: 1 hónap
1940-1949: 1 hónap
1970-1979: 1 hónap
1980-1989: 1 hónap
1880-1889: 2 hónap
1910-1919: 2 hónap
1841-1849: 3 hónap ( itt 9 év van meg )
1850-1859: 3 hónap
1890-1899: 3 hónap
1920-1929: 3 hónap
1960-1969: 3 hónap
1950-1959: 4 hónap
1990-1999: 4 hónap
1870-1879: 6 hónap
2000-2009: 9 hónap!!!!!!
Hmm valami nem stimmel az állításoddal:-)
Itt vannak a legszárazabbak bontásban:
Akkor kezdem már az elõbb leírt séma szerint, tehát a 30 mm-nél alacsonyabb csapadékhozamú hónapokat vizsgáltam meg a nyári idõszakban.
1980-1989: 13 hónap
1910-1919: 10 hónap
1860-1869: 9 hónap
1890-1899: 9 hónap
1950-1959: 9 hónap
1900-1909: 8 hónap
1870-1879: 7 hónap
1880-1889: 7 hónap
1940-1949: 7 hónap ( itt 9 év van meg )
1920-1929: 6 hónap
1930-1939: 6 hónap
1990-1999: 6 hónap
1970-1979: 5 hónap
1841-1849: 4 hónap ( 9 év van meg )
1850-1859: 4 hónap
1960-1969: 4 hónap
2000-2009: 3 hónap!!!!!!
hmm itt sem stimmel valami, jó akkor nézzünk évtizedes bontást is:
Évtizedenkénti bontásban éves csapadék mennyiség a fõvárosra:
Száraztól a csapadékos felé:
1860-1869: 445,9 mm
1940-1949: 489,4 mm
1980-1989: 490,6 mm
1850-1859: 497,9 mm
1900-1909: 506,2 mm
1841-1849: 508,6 mm ( csak 9 év átlaga van itt meg)
1970-1979: 511,7 mm
1920-1929: 517,3 mm
1890-1899: 523,2 mm
1990-1999: 530,6 mm
1950-1959: 531,4 mm
2000-2009: 552,1 mm
1960-1969: 556,3 mm
1910-1919: 569,0 mm
1870-1879: 561,3 mm
1930-1939: 584,1 mm
1880-1889: 585,0 mm
Ha jön még hozzászólás, hogy mekkora sivatag van akkor én arról mint hülye gyerek nem vagyok hajlandó tovább vitát folytatni! Azt hiszem a tények magukért beszélnek, és nem csak tél tavasz hanem direkt a nyarakat is megnéztem, el lehet hinni az egyik legdurvábban csapadékos korszakban vagyunk, ha most sírunk akkor mi lenne itt az 1860 vagy az 1980-as években!!!!!!!!
[személyeskedõ rész törölve! ervin]
A fásszárú növények pusztulását a hatalmas téli sózás és az öregedés okozza. Errõl meg ennyit!
Ami tény az tény az egyik legcsapadékosabb korszakban vagyunk és errõl nem nyitok vitát és nem is óhajtok ha a számokat mint olyan nem fogadod el, ez sajnálattal hallom. Akkor neked a 100 forint csak 50 forint.
Pontosan ezért vannak a roppant nagy árvizek és ezért van az, hogy fals információval bombázzák a nagy közönséget, hogy száradunk, egy frászt száradunk épp, hogy sokkal több-több csapadék hullik mint bármikor az elmúlt 170 évben mióta normálisnak mondható csapadék mérések vannak.
Ráadásul ha picit vasszolvasól akkor láthatod, hogy pont a 80-as évek voltak a legaszályosabbak a nyári idõszakban! Tény voltak aszályos idõszakok ezekben az években is lásd tavaly, ezt nem vitatja senki, de a többségben nem ez a jellemzõ.
No akkor a számok, tudom, hogy nem érdekel és nem hiszel benne, de itt vannak a nyári hónapok adatai:
Még megnéztem a fõvárosi adatsor alapján, hogy melyik évtizedben volt a 3 nyári hónap adatai alapján 100 mm meghaladó mennyiség 1840-tõl kezdve és mennyi hónap, mivel évtizedenként 30 hónapról van szó.
Szóval egy évtized alatt 100 mm meghaladó csapadékhozamú hónapok száma a nyári idõszakban a fõvárosból.
1860-1869: 0 hónap
1900-1909: 0 hónap
1930-1939: 1 hónap
1940-1949: 1 hónap
1970-1979: 1 hónap
1980-1989: 1 hónap
1880-1889: 2 hónap
1910-1919: 2 hónap
1841-1849: 3 hónap ( itt 9 év van meg )
1850-1859: 3 hónap
1890-1899: 3 hónap
1920-1929: 3 hónap
1960-1969: 3 hónap
1950-1959: 4 hónap
1990-1999: 4 hónap
1870-1879: 6 hónap
2000-2009: 9 hónap!!!!!!
Hmm valami nem stimmel az állításoddal:-)
Itt vannak a legszárazabbak bontásban:
Akkor kezdem már az elõbb leírt séma szerint, tehát a 30 mm-nél alacsonyabb csapadékhozamú hónapokat vizsgáltam meg a nyári idõszakban.
1980-1989: 13 hónap
1910-1919: 10 hónap
1860-1869: 9 hónap
1890-1899: 9 hónap
1950-1959: 9 hónap
1900-1909: 8 hónap
1870-1879: 7 hónap
1880-1889: 7 hónap
1940-1949: 7 hónap ( itt 9 év van meg )
1920-1929: 6 hónap
1930-1939: 6 hónap
1990-1999: 6 hónap
1970-1979: 5 hónap
1841-1849: 4 hónap ( 9 év van meg )
1850-1859: 4 hónap
1960-1969: 4 hónap
2000-2009: 3 hónap!!!!!!
hmm itt sem stimmel valami, jó akkor nézzünk évtizedes bontást is:
Évtizedenkénti bontásban éves csapadék mennyiség a fõvárosra:
Száraztól a csapadékos felé:
1860-1869: 445,9 mm
1940-1949: 489,4 mm
1980-1989: 490,6 mm
1850-1859: 497,9 mm
1900-1909: 506,2 mm
1841-1849: 508,6 mm ( csak 9 év átlaga van itt meg)
1970-1979: 511,7 mm
1920-1929: 517,3 mm
1890-1899: 523,2 mm
1990-1999: 530,6 mm
1950-1959: 531,4 mm
2000-2009: 552,1 mm
1960-1969: 556,3 mm
1910-1919: 569,0 mm
1870-1879: 561,3 mm
1930-1939: 584,1 mm
1880-1889: 585,0 mm
Ha jön még hozzászólás, hogy mekkora sivatag van akkor én arról mint hülye gyerek nem vagyok hajlandó tovább vitát folytatni! Azt hiszem a tények magukért beszélnek, és nem csak tél tavasz hanem direkt a nyarakat is megnéztem, el lehet hinni az egyik legdurvábban csapadékos korszakban vagyunk, ha most sírunk akkor mi lenne itt az 1860 vagy az 1980-as években!!!!!!!!
[személyeskedõ rész törölve! ervin]
Így van!
1901 óta Nagykanizsán a 2011-es és a 2012-es év volt a két legszárazabb év.
Persze a 2010-es év valamelyest javított az átlagon, sõt, ha ezen két rendkívül aszályos év elõtt nem a 2010-es rendkívül csapadékos év van, akkor katasztrofális következményekkel járt volna az a két év.
2 hétig hasmesén, 2 hétig szorulás, de a hónap széklete átlagos.
1901 óta Nagykanizsán a 2011-es és a 2012-es év volt a két legszárazabb év.
Persze a 2010-es év valamelyest javított az átlagon, sõt, ha ezen két rendkívül aszályos év elõtt nem a 2010-es rendkívül csapadékos év van, akkor katasztrofális következményekkel járt volna az a két év.
2 hétig hasmesén, 2 hétig szorulás, de a hónap széklete átlagos.
Kedves Lász!
Ne haragudj, de nincs igazad!
A statisztika, az átlag az nem mutatja meg a valós helyzetet!
Azt mondod, hogy az elmúlt 10 év a valaha mért legcsapadékosabb volt.
Óriási tévedés!
Ezzel szemben az igazság a következõ!
2000-tõl kezdõdõen olyan súlyos aszályos évek sorozata kezdõdött, amire azelõtt (már amire emlékszem) nem igen volt példa a nyolcvanas, kilencvenes években.
Nevezetesen, sorolom az éveket: 2000, 2003, 2007, 2009, 2011, 2012.
Mint látható, az aszályos évek gyakorisága egyre növekszik!
(Bízzunk benne, hogy 2013 nem fog ebbe a kategóriába tartozni. Sajnos Dél-Pesten és Pest-megye bizonyos részein elég száraz az év eddig. Miközben az ország más részein hatalmas mennyiségek voltak)
Ezeket az éveket én "gyilkos" aszályos éveknek hívom.
Ilyenek azelõtt a 80-as, 90-es években nem voltak, pedig aszály akkor is elõfordult.
Miért mondom ezt? A magyarázat a következõ:
Az idõjárást nem csak a száraz adatok, mérések alapján kell vizsgálni, hanem a környezetre gyakorolt hatás alapján is!
A csapadék esetén a legjobb visszajelzõ a növényzet!
Elmondom Neked, hogy 2000 óta Magyarország növényzetében addig soha nem látott pusztulási folyamat indult meg a fásszárú növényzetben, aminek elsõdleges oka a rendkívüli szárazság.
Ez a pusztulás észlelhetõ az ültetett (parkok, kertek növényei) és a vadon élõ fásszárúak körében is.
Csak egy példa: Budapest parkjaiból 2000-tõl kezdõdõen a nyírfa (Betula pendula) gyakorlatilag kipusztult a szárazság miatt.
Ez mutatja a helyzet súlyosságát. A korábbi aszályokat még bírták. Ezt már nem.
De nagy a pusztulás a fenyõk körében is. Nemcsak a nedvességigényes fajok pusztulnak, mint a luc (Picea abies), hanem már a szárazságtûrõ fekete (Pinus nigra) és ezüst (Picea pungens) fenyõ is!
Nagyon, nagyon súlyos a helyzet! Elképesztõ nagy a vízhiány! (Miközben a Dunán a sok víz folyik el a gátak között) Döbbenetes ellentmondás!
Nem tudom hol élsz, de néha felállhatnál a számítógép elõl és a statisztikai adatok elemzése és az abból levont hibás következtetések helyett egy kicsit körülnézhetnél a környezetedben.
Például figyelhetnéd a növényzetet, mint a csapadék legfontosabb indikátorát!
Csak egy elméleti példa:
Ha egy évben január, február, márciusban esik 300 mm csapi, aztán fél évig 0 mm esik, aztán október, november, decemberben megint esik 300 mm akkor az összesen 600 mm és megvan az átlagos mennyiség.
Szerinted ekkor nyílván minden rendben van.
Holott a fél év nyári szárazság alatt minden növény elpusztult.
Na ennyit az átlagokról!
Tessék szíves lenni figyelni a környezet állapotát!
Elsõsorban a fásszárú növényeket!
Náluk jobb csapadék jelzõ nincs!
Ne haragudj, de nincs igazad!
A statisztika, az átlag az nem mutatja meg a valós helyzetet!
Azt mondod, hogy az elmúlt 10 év a valaha mért legcsapadékosabb volt.
Óriási tévedés!
Ezzel szemben az igazság a következõ!
2000-tõl kezdõdõen olyan súlyos aszályos évek sorozata kezdõdött, amire azelõtt (már amire emlékszem) nem igen volt példa a nyolcvanas, kilencvenes években.
Nevezetesen, sorolom az éveket: 2000, 2003, 2007, 2009, 2011, 2012.
Mint látható, az aszályos évek gyakorisága egyre növekszik!
(Bízzunk benne, hogy 2013 nem fog ebbe a kategóriába tartozni. Sajnos Dél-Pesten és Pest-megye bizonyos részein elég száraz az év eddig. Miközben az ország más részein hatalmas mennyiségek voltak)
Ezeket az éveket én "gyilkos" aszályos éveknek hívom.
Ilyenek azelõtt a 80-as, 90-es években nem voltak, pedig aszály akkor is elõfordult.
Miért mondom ezt? A magyarázat a következõ:
Az idõjárást nem csak a száraz adatok, mérések alapján kell vizsgálni, hanem a környezetre gyakorolt hatás alapján is!
A csapadék esetén a legjobb visszajelzõ a növényzet!
Elmondom Neked, hogy 2000 óta Magyarország növényzetében addig soha nem látott pusztulási folyamat indult meg a fásszárú növényzetben, aminek elsõdleges oka a rendkívüli szárazság.
Ez a pusztulás észlelhetõ az ültetett (parkok, kertek növényei) és a vadon élõ fásszárúak körében is.
Csak egy példa: Budapest parkjaiból 2000-tõl kezdõdõen a nyírfa (Betula pendula) gyakorlatilag kipusztult a szárazság miatt.
Ez mutatja a helyzet súlyosságát. A korábbi aszályokat még bírták. Ezt már nem.
De nagy a pusztulás a fenyõk körében is. Nemcsak a nedvességigényes fajok pusztulnak, mint a luc (Picea abies), hanem már a szárazságtûrõ fekete (Pinus nigra) és ezüst (Picea pungens) fenyõ is!
Nagyon, nagyon súlyos a helyzet! Elképesztõ nagy a vízhiány! (Miközben a Dunán a sok víz folyik el a gátak között) Döbbenetes ellentmondás!
Nem tudom hol élsz, de néha felállhatnál a számítógép elõl és a statisztikai adatok elemzése és az abból levont hibás következtetések helyett egy kicsit körülnézhetnél a környezetedben.
Például figyelhetnéd a növényzetet, mint a csapadék legfontosabb indikátorát!
Csak egy elméleti példa:
Ha egy évben január, február, márciusban esik 300 mm csapi, aztán fél évig 0 mm esik, aztán október, november, decemberben megint esik 300 mm akkor az összesen 600 mm és megvan az átlagos mennyiség.
Szerinted ekkor nyílván minden rendben van.
Holott a fél év nyári szárazság alatt minden növény elpusztult.
Na ennyit az átlagokról!
Tessék szíves lenni figyelni a környezet állapotát!
Elsõsorban a fásszárú növényeket!
Náluk jobb csapadék jelzõ nincs!
Én nagyon mélyen tisztellek a tudásodért, de ilyet kijelenteni: "Természetesen azt az éves összeget megdönteni nem fogja sehol semmi, de azért érdekes helyzet lenne ha esetleg megközelítené, és pont a Bükkben, ahol a rekord is született. "
Tamás! Honnan tudjuk, hogy a következõ félév szárazabb lesz?
Tamás! Honnan tudjuk, hogy a következõ félév szárazabb lesz?
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat