Időjárási visszatekintő

Hát igen. Azért kíváncsian olvasnám azokat a szakmai érveket, amelyekkel alátámasztható egy szabványosan telepített állomás kivétele a hálózatból. Már ha egyáltalán vannak ilyenek. És csak remélni tudom, hogy nem csak azzal a rozoga indokkal támasztották alá Bugac bezárását, hogy többet mér minden állomásnál... Mert ilyen alapon végsõ soron minden mérõállomás felszámolható.

Nagyon nagy kár érte. Nem tudom, ki van és ki nincs tisztában a Kõris-hegy fekvésével. Utóbbiak kedvéért elmondom, hogy ez a 700 m tengerszint feletti magasságu rög északnyugatról teljesen nyitott, ezért abszolut frissen kapja a Dévényi-kapun át az Észak-Dunántulra belépõ frontokat. Kitüntetett klimatikus helye az országnak, szerintem jelentõsége vetekszik a Kékesével.

Köszönöm a választ, így is sajnálatos,de a leírtakat tartom ha itt más ok volt a megszüntetés tárgya.

Bugac sincs már? Ehh.. Pedig az aztán produkálta volna az eredményeket.. Mondjuk fel is tûnt, hogy amikor volt az a pár napos hõhullám, akkor nem volt megemlítve. Igaz ezzel az erõvel Fülöpháza is érdekes, holott mindkettõt sárga homok, meg puszta vesz körül, nem a mérõ rossz..
Márton: ha nem szakmai ok, akkor miért? Egy új automatát nem kapcsolnak le csak úgy, vagy tévedek?
szerk.: mondjuk állomáshálózat térkép sem készült mostanában. Állítólag lett egy rakás hidromet. állomás, de azok szelet gondolom nem mérnek.

Nem szakmai okokból lett leállítva. Kõrishegyen nincs állandó lakó, az ott dolgozók közül aki végezte és koodinálta a hagyományos mérést elment, a többiek pedig nem vállalták. Megpróbáltuk, hogy legyen folytatás, de nem vállalta senki.

Ráadásul úgy tudom, hogy Bugac is le lett kapcsolva!
Szakmai magyarázat: mert túl magast mér! Gratulálok! Ha szabványosan van árnyékolva és kalibrált mérõeszközökkel van felszerelve mert úgy tudom, hogy más nem lehet mikor egy állomást beállítanak. Akkor rá 1 évre nem hiszem hogy ennyire megrongálódna valami ha még olykor karban is van tartva.
Akkor Zabar túl hideget mér van Kab-hegy túl szeles! Ugyan már ez aztán a szûk látókör példamutató magatartása, így tovább elõre Észak-Korea lassan ott tartunk!

Hurrá! Végre valami jó hír!!:-( Most erre mit is mondjak, szánalom, nevetséges, felháborító, szakmaiatlan! Sok kifejezés van rá, de már nem tud meglepni ami ebben az országban megy szinte minden téren az maga a töketlenség! Ez van, ezt kell szeretni sajnos továbbra is olyanok ülnek ezekben székekben akiknek halvány lila gõzük sincs errõl az egészrõl, de itt mondhatnám a politikai barátainkat is amit végre bírnak hajtani az élet minden terén az tényleg maga az ostobaság netovábbja!

Olyan állomásokat szüntetek meg ami tényleg egy-egy ponton volt kiemelt mikroklíma, lásd Máza, Tiszaroff, stb! Ebbõl is látszik, hogy tök hülyék az egészhez, és most ismét egy érdekes állomást lõttek le! A következõ Kékestetõ lesz, vagy mi vár a megsemmisülés útjára? Van még mibõl lehet válogatni, de meddig?!?!

Azért pedig kár, kevés kifejezetten hegyi állomás van. Mégha valami alföldi lenne, arra mondanám, hogy nem akkora veszteség, bár amennyi mostanában megszûnt (kb. 25 év alatt az állomások több mint 40%-a), lassan mindegyikért kár lesz. A Trianon utáni állapotokhoz képest viszont még mindig rózsás a helyzet, hiszen az akkorihoz képest még mindig kétszer annyi állomás mûködik. Link

Bakonyszücs-Kõrishegy csapadékmérõ állomás áprilistól megszûnt...

Szerintem részben elbeszéltek egymás mellett. Nem mindegy, hogy az "idõszak" melyik idõszak. És az sem, hogy hol. A csapadékösszegek bizonyára magasak, de az eloszlás egyre egyenlõtlenebb.

"Valamint a Mátrában és a Bakonyban valamint a Bükkben és a Mecsek legmagasabb pontjain is 2000 óta legalább 4-6 év volt 1000 mm körül illetve felette! Ez bizony azelõtt soha nem fordult elõ ilyen rövid idõ alatt."

Viszont olyan sem fordult elõ, hogy a Szalajka-vízesés kiszáradt volna, ami 2012-ben megtörtént!

Azért ehhez egy nem mindennapi szárazságnak kellett bekövetkeznie!

De azért szerinted most az egyik legcsapadékosabb idõszakban vagyunk!

Rávettem magam egy kis átlagszámításra és én is arra jutottam, hogy az utóbbi 112 év legcsapadékosabb periódusában vagyunk. Évtizedes átlagokat nézve Csesznek térségében a 2001-2010-es évtized a legesõsebb 779 mm-es évi átlaggal. A legszárazabb az 1981-90-es évtized volt 607 mm-rel. A második legesõsebb 1931-40 közt volt 756 mm-rel, míg a 2. legszárazabb 1941-50 közt 653 mm. A mostani évtized (2,5 év alatt) átlaga 655 mm-nél tart, míg az utóbbi 12,5 év 754 mm, tehát a száraz 2011-12-es év sem vitte nagyon le az átlagot. A 110 éves átlag 709 mm, de ha 30 éves átlagokat nézünk nagyon fals dolgok jönnek ki, mert általában az egymást követõ évtizedekbõl gyakran kettõ átlag (709 mm) alatti, egy feletti, vagy fordítva. Így követik egymást az átlag alatti (sz) és feletti (cs) és átlag közeli (á)- vagyis +-20 mm eltérésû- évtizedek:

cs-sz-á-cs-sz-cs-cs-sz-sz-á-cs

A két átlag közeli évtized is kis többletet hozott (723 és 719 mm). Pl. az 1971-2000 közti 30 év szerencsétlenül 2 nagyon száraz és egy éppen átlagot meghaladó (667-607-719, átlag :664 mm) évtizedbõl tevõdött össze. Ezért vonhatták le az elmúlt évtizedben a kiszáradás, sivatagosodás elméletet hazánkban, hisz mindehhez a zimankós 70-es-80-as évekhez képest végre egy kis melegedés is társult az ezredforduló környékén. Az idõjárás aztán egy csattanós választ adott erre a legcsapadékosabb évtizeddel, de a tavalyi aszály és hõség kedvükben járt, elhomályosítva a tendenciát. A mostani fél év hiába hozott nagy csapadékot és átlag közeli középhõmérsékletet, a klímabiznisz errõl nem vesz tudomást és jönnek a szárazságtól cserepes földdel, szájjal akármekkora árvizek vannak akkor is.

A szórás növekedéséhez pedig nézzük a legszárazabb és legcsapadékosabb top 5 évet:

1.1971-437 mm
2-3.1925-500 mm
2-3.2011-500 mm
4.1949-501 mm
5.2000-502 mm

1.2010-1203 mm
2.1940-965 mm
3.2005-953 mm
4.1915-942 mm
5.1954-941 mm

Tehát az utóbbi 13 évben fordult elõ a 112 év 10 legszélsõségesebb csapadékú évébõl 4, holott egyenletes szórás esetén 1,16 lenne az eredmény.