Agrometeorológia
Persze, hogy tisztában vagyok vele, de összeinterpolálni és egy térképre rádobni az összes adatot, és félmegyényi területeket egy színnel jelölni úgy, hogy az adott állomások éppen ott vannak, ahova volt kedvük letenni, teljesen semmitérõ.
De ha ezt a térképet oda is teszik a nagyközönségnek, akkor legalább írják le pár mondatban, hogy: "A térkép adott mérési pontokból lett interpolálva, és a mért értékek csak az állomások közvetlen környezetére vonatkoznak. Például az egymáshoz nagyon közeli Tevel és Paks állomás közti 10 fokos különbség mutatja, milyen óriási változékonyság mutatkozott a tél legalacsonyabb minimumaiban attól függõen, hogy az adott mérõhely milyen terepponton van elhelyezve. Ennek megfelelõen a völgyekben mindenhol alacsonyabb, a dombokon és a belvárosokban mindenhol sokkal enyhébb értékeket voltak."
Vagy valami hasonló, amibõl kiderül, hogy akik ezt az összefoglalót készítették, azok tudnak errõl.
De erre egy db betû sem utal.
Pláne a minimumok vonatkozásában, ahol ennek a jelenségnek nemhogy döntõ szerepe van, hanem csak és kizárólag ettõl függ.
Biztos vagyok benne, ha Pitom írta volna, akkor szerepelne benne erre utalás(nem véletlenül), így enélkül az egész nem ér semmit.
Használhatatlan.
De ha ezt a térképet oda is teszik a nagyközönségnek, akkor legalább írják le pár mondatban, hogy: "A térkép adott mérési pontokból lett interpolálva, és a mért értékek csak az állomások közvetlen környezetére vonatkoznak. Például az egymáshoz nagyon közeli Tevel és Paks állomás közti 10 fokos különbség mutatja, milyen óriási változékonyság mutatkozott a tél legalacsonyabb minimumaiban attól függõen, hogy az adott mérõhely milyen terepponton van elhelyezve. Ennek megfelelõen a völgyekben mindenhol alacsonyabb, a dombokon és a belvárosokban mindenhol sokkal enyhébb értékeket voltak."
Vagy valami hasonló, amibõl kiderül, hogy akik ezt az összefoglalót készítették, azok tudnak errõl.
De erre egy db betû sem utal.
Pláne a minimumok vonatkozásában, ahol ennek a jelenségnek nemhogy döntõ szerepe van, hanem csak és kizárólag ettõl függ.
Biztos vagyok benne, ha Pitom írta volna, akkor szerepelne benne erre utalás(nem véletlenül), így enélkül az egész nem ér semmit.
Használhatatlan.
Persze, hogy erõsebb az inverzió, nem is értem hogy miért említed Keszthelyt, hiszen én a Balaton felvidékrõl beszéltem, a dombokról és a Balatonról együtt. Egyébként máshol is vannak dombok nemcsak Zalában, akkor minden dombot be kellett volna jelölni az OMSZ-os munkatársnak? Gondolom tisztában vagy vele, hogy ez nem lehetséges.
Persze, tiszta sor, a vízpart mellett számít.
A keszthelyi állomás itt van Link a zöld nyílnál és a képen Link Link , és -21 fok volt ott a most elmúlt télen.
Mivel induló délies légmozgás volt, ezért csak az északi parton segített igazán a víz temperáló hatása. Bár a tihanyi félszigeten, ami belelóg a vízbe, elfagyott ez a füge Link itt Link
A siófoki állomáson -16 fok volt, pedig majd belelóg a vízbe Link , ráadásul a város is ott van mellette.
Ahhoz képest, hogy a víz ott hullámzott mellette és némi városhatás is volt, ahhoz képest a -16 azért elég sok.
A csörnyeföldi -12,5 fok és a csillagdai -12,2 fokhoz képest, ahol se hõsziget se víz se semmi, csak az inverzió.
Viszont az is biztos, hogy a Balaton környéki dombokon 50-80-100 méteres fagylefolyásokkal semmi bajuk nem lett a fügéknek. Sõt, akár Somogyban vagy Zalában, Balaton nélkül is. Tehát szerintem erõsebb az inverzió, mint a Balaton vize.
Arról a térképrõl meg ez a véleményem Link
A keszthelyi állomás itt van Link a zöld nyílnál és a képen Link Link , és -21 fok volt ott a most elmúlt télen.
Mivel induló délies légmozgás volt, ezért csak az északi parton segített igazán a víz temperáló hatása. Bár a tihanyi félszigeten, ami belelóg a vízbe, elfagyott ez a füge Link itt Link
A siófoki állomáson -16 fok volt, pedig majd belelóg a vízbe Link , ráadásul a város is ott van mellette.
Ahhoz képest, hogy a víz ott hullámzott mellette és némi városhatás is volt, ahhoz képest a -16 azért elég sok.
A csörnyeföldi -12,5 fok és a csillagdai -12,2 fokhoz képest, ahol se hõsziget se víz se semmi, csak az inverzió.
Viszont az is biztos, hogy a Balaton környéki dombokon 50-80-100 méteres fagylefolyásokkal semmi bajuk nem lett a fügéknek. Sõt, akár Somogyban vagy Zalában, Balaton nélkül is. Tehát szerintem erõsebb az inverzió, mint a Balaton vize.
Arról a térképrõl meg ez a véleményem Link
Van annak köze a Balatonhoz is, lásd pl. ezt a térképet Link azonban nem kell túl nagy távolságra gondolni a Balatontól, ott már nem érzõdik a hatás.
Valóban, a Balaton-felvidéki dombok nagyon jó klímájúak.
De szerintem a Balatonhoz nem sok köze van, ha nem lenne ott a Balaton, a dombok egy bizonyos magasság felett ugyanolyan klímájúak lennének.
Ahol tud számítani, az a vízpartközeli részek akkor, ha nem fagy be a víz és úgy jön rá egy nagy hideg, mint pl. a most elmúlt télen.
De amikor 20 centis jég és hó fedi a Balatont, akkor olyan, mintha ott sem lenne.
Ha ez nem így lenne, a Tihanyi-félszigeten lévõ sajkodi legendás fügegyûjteménybõl maradt volna valami Link
Sõt, hallottam olyan véleményeket is, ami szerint a Balaton vizérõl visszatükrözõdõ napfény plusz napfényt és napenergiát ad a szõlõk érésnek stb., stb., bla-bla-bla. No ez akkora hülyeség, mint egy ház.
Meg hogy a Tisza vizének visszatükrözõdése miatt olyan jó a bor Tokajban.
Na kíváncsi lennék, ha a vízpartra tették volna a szõlõültetvényeket, maradt-e volna belõlük valami az elmúlt 10 évben!?
Márpedig a vízparton aztán van fényvisszaverõdés.
Sõt, visszatérve a Balatonra, valami olyasmi helyzet alakult ki a most elmúlt télen december 21-ére virradóra, hogy a keszthelyi állomás -21 fokot mért, körbe a Balaton körül is -20 fok alatt szóródtak a hõmérsékletek.
Az déli parton jól megfagytak a fügék, az északin nem, köszönhetõen annak, hogy azon a kritikus éjszakán déli szél fújt, és a be nem fagyott Balaton vizének a hõjét rávitte az északi partra.
Igenám, csakhogy ha már kicsit távolabb volt mondjuk egy füge a vízparttól, vagy a part és a füge között volt nagyobb növényzet, ami felfogta, elnyelte (nem tudom melyik a jó szó rá) a víz hõjét, akkor már fagytak a fügék ott is.
Sõt, a vízpart közelében sokfelé épek voltak a fügék, míg fent a magasabb részeken kicsit megfagytak, köszönhetõen szerintem pont annak, hogy a Balaton vize által tárolt hõ kicsit megemelte az alsó hideg légréteget.
Kesze-kusza helyzet volt az a két éjszaka.
Szóval nem kell a víznek olyan sokat tulajdonítani, sokkal inkább a dombok fantasztikus fagylefolyásának.
Ugyanis a Balaton nélkül lehet mediterrán fajtákkal eredményesen kísérletezni, dombok nélkül viszont nem!
De szerintem a Balatonhoz nem sok köze van, ha nem lenne ott a Balaton, a dombok egy bizonyos magasság felett ugyanolyan klímájúak lennének.
Ahol tud számítani, az a vízpartközeli részek akkor, ha nem fagy be a víz és úgy jön rá egy nagy hideg, mint pl. a most elmúlt télen.
De amikor 20 centis jég és hó fedi a Balatont, akkor olyan, mintha ott sem lenne.
Ha ez nem így lenne, a Tihanyi-félszigeten lévõ sajkodi legendás fügegyûjteménybõl maradt volna valami Link
Sõt, hallottam olyan véleményeket is, ami szerint a Balaton vizérõl visszatükrözõdõ napfény plusz napfényt és napenergiát ad a szõlõk érésnek stb., stb., bla-bla-bla. No ez akkora hülyeség, mint egy ház.
Meg hogy a Tisza vizének visszatükrözõdése miatt olyan jó a bor Tokajban.
Na kíváncsi lennék, ha a vízpartra tették volna a szõlõültetvényeket, maradt-e volna belõlük valami az elmúlt 10 évben!?
Márpedig a vízparton aztán van fényvisszaverõdés.
Sõt, visszatérve a Balatonra, valami olyasmi helyzet alakult ki a most elmúlt télen december 21-ére virradóra, hogy a keszthelyi állomás -21 fokot mért, körbe a Balaton körül is -20 fok alatt szóródtak a hõmérsékletek.
Az déli parton jól megfagytak a fügék, az északin nem, köszönhetõen annak, hogy azon a kritikus éjszakán déli szél fújt, és a be nem fagyott Balaton vizének a hõjét rávitte az északi partra.
Igenám, csakhogy ha már kicsit távolabb volt mondjuk egy füge a vízparttól, vagy a part és a füge között volt nagyobb növényzet, ami felfogta, elnyelte (nem tudom melyik a jó szó rá) a víz hõjét, akkor már fagytak a fügék ott is.
Sõt, a vízpart közelében sokfelé épek voltak a fügék, míg fent a magasabb részeken kicsit megfagytak, köszönhetõen szerintem pont annak, hogy a Balaton vize által tárolt hõ kicsit megemelte az alsó hideg légréteget.
Kesze-kusza helyzet volt az a két éjszaka.
Szóval nem kell a víznek olyan sokat tulajdonítani, sokkal inkább a dombok fantasztikus fagylefolyásának.
Ugyanis a Balaton nélkül lehet mediterrán fajtákkal eredményesen kísérletezni, dombok nélkül viszont nem!
Jaj, bocs! Inverzió! Inverzió! Megtanulom lassan. 
Igazad van, bizony az enyhe éjszakák nagyon sokat jelentenek, szinte ugrásszerûen megindul a növekedés pár egy-két enyhe éjszakás nap után. Nekünk itt a síkon pedig marad a jó idõzítés, lásd sárgabarack Chorus. Paradicsom Amistar. Bár 3-4-szer szórtam, de azt megfelelõ idõben, ezért már 2 méter fölött jár az F1 Lugas pedig egyszer még a jég is tönkre verte, a fél méteres csonkból hajtott ki akkor. Egy tökéletes hely lehet ilyen szempontól a Balaton felvidék a növényeknek. Adottak a dombok, a Balaton enyhíti a hideget télen, nyáron enyhe, megfelelõen párás éjszakák. Kitûnõen lehetne kísérletezni mediterrán és egzotikus fajtákkal.
Igazad van, bizony az enyhe éjszakák nagyon sokat jelentenek, szinte ugrásszerûen megindul a növekedés pár egy-két enyhe éjszakás nap után. Nekünk itt a síkon pedig marad a jó idõzítés, lásd sárgabarack Chorus. Paradicsom Amistar. Bár 3-4-szer szórtam, de azt megfelelõ idõben, ezért már 2 méter fölött jár az F1 Lugas pedig egyszer még a jég is tönkre verte, a fél méteres csonkból hajtott ki akkor. Egy tökéletes hely lehet ilyen szempontól a Balaton felvidék a növényeknek. Adottak a dombok, a Balaton enyhíti a hideget télen, nyáron enyhe, megfelelõen párás éjszakák. Kitûnõen lehetne kísérletezni mediterrán és egzotikus fajtákkal.
Ejjejjj!
Nem lehet eleget jártatnom a szám: inverzió!
Nem mindegy szegény paradicsomnak, hogy 14 fokban és 98-99%-os páratartalomban tölti az éjszakát, vagy 19 fokban, netán 21-ben, és 70%-os páratartalom mellett.
Az elsõ fagyok sík és völgyi, mély fekvésekben október közepe táján kinyiffantják a paradicsomokat (ha addig nem mentek már tönkre), miközben a szõlõhegyeken, dombokon még egy hónap múlva is lehet találni ép paradicsomot.
Ugyanez mûködik a tönkremenetelben is.
Dr.Zivatar!
Csakhogy itt 3 naponta megázott a paradicsom, szóval síkon, vagy pl. nálunk a kertben is eléggé végük van.
A szõlõhegyeken bármerre járok, nemigen van rossz paradicsom, és elég kicsi az esélye, hogy mindenki jól idõzített volna, pláne, hogy van aki még a szõlõjére sem tud jól idõzíteni, nemhogy a paradicsomára.
Nem lehet eleget jártatnom a szám: inverzió!
Nem mindegy szegény paradicsomnak, hogy 14 fokban és 98-99%-os páratartalomban tölti az éjszakát, vagy 19 fokban, netán 21-ben, és 70%-os páratartalom mellett.
Az elsõ fagyok sík és völgyi, mély fekvésekben október közepe táján kinyiffantják a paradicsomokat (ha addig nem mentek már tönkre), miközben a szõlõhegyeken, dombokon még egy hónap múlva is lehet találni ép paradicsomot.
Ugyanez mûködik a tönkremenetelben is.
Dr.Zivatar!
Csakhogy itt 3 naponta megázott a paradicsom, szóval síkon, vagy pl. nálunk a kertben is eléggé végük van.
A szõlõhegyeken bármerre járok, nemigen van rossz paradicsom, és elég kicsi az esélye, hogy mindenki jól idõzített volna, pláne, hogy van aki még a szõlõjére sem tud jól idõzíteni, nemhogy a paradicsomára.
A paradicsomvész mellett Link Link . Gondolom nem nehéz kitalálni az okot, miért ennyire épek a paradicsomok a sok esõ ellenére is.
Bussay doktor vöröse Link Link , ezeken sem látni a csapadékos idõszak nyomait, pedig....bla-bla-bla...., sõt Link
A fügéken lassan indul a másodérés:
Zöld aszalódó Link Link
A nagy lila, az egyik legszebb és legfinomabb fajtánk Link , nagyon szép hamvas bõre van Link
A madarak és a hangyák is szeretik Link
De azért jutott belõle nekünk is Link
Isteni finom!
Bussay doktor vöröse Link Link , ezeken sem látni a csapadékos idõszak nyomait, pedig....bla-bla-bla...., sõt Link
A fügéken lassan indul a másodérés:
Zöld aszalódó Link Link
A nagy lila, az egyik legszebb és legfinomabb fajtánk Link , nagyon szép hamvas bõre van Link
A madarak és a hangyák is szeretik Link
De azért jutott belõle nekünk is Link
Isteni finom!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat