Ho-ho-hóváró

"A 60-90 közötti idõszakban sokkal ritkábbak voltak a kilengések, és sokkal kisebb amplitúdójúak voltak."

Ez nagy vonalakban így is van, de kissé finomítanunk kell a megfogalmazást, nehogy becsapjuk fiatal kollégáinkat.
Ami egyértelmû különbség a mostani érához képest, hogy a 60-as, 70-es és jórészt még a 80-as években is sokkal határozottabb volt a nyugati drift, következésképpen erõsebbek az atlanti hatások. Ez fõleg a nyári idõszakokban volt feltûnõ, ugyanis akkoriban rendesen elértek minket északnyugat felõl a hidegfrontok, és a mögöttük áramló hûvös, nedves atlanti légtömegek. [esõ] Melegadvekció jóformán csak a prefrontális idõszakban volt, 1-2 napig, majd jött a lehûlés. A szaharai eredtû roppant forró, roppant száraz levegõ kivételes vendég volt országunkban -elõfordult, hogy évekig sem jelentkezett. Most minden nyáron bízvást számíthatunk rá.
Tél tekintetében nem az volt a különbség a jelen állapothoz képest, hogy ritkák lettek volna blockingszituációk, fagyhullámok. Gondolj csak az 1962/63-as télre, mely kivételesen zord volt, a múlt század második leghidegebb tele. Az Élet és Tudomány úgy fogalmazott az 1963 február elején indult fagyhullámról, hogy "az már idegileg is megviselte az embereket"
Hasonlóan extrém zord lett 1963 decembere és 1964 januárja. Ez a tél csak azért sikerült enyhébbre az elõzõnél, mert február az átlagnál magasabb hõmérsékletet hozott.
Rendkívül havas, hófúvásos volt aztán az 1969/70-es tél. Nagyon kemény, blockingos volt 1978/79, és részben 1979/80 is. A nyolcvanasokban zsinórban 3 zord tél fordult elõ. Szóval, ne keltsünk olyan látszatot a mai zöldfülûekben, hogy akkoriban enyhe, atlantikus telek voltak.
Az igaz viszont, hogy mostanság a téli zonalitás szinte mindig északi: a nyugati áramlási szalag nem "jön le" a mi szélességünkre, hanem Észak, Északnyugat-Európa fölött marad, és frontjai legfeljebb érintgetnek minket. Pár évtizede nem volt ritka, hogy rajtunk keresztül húzódott a nyugati áramlás, egymást 1-2 naponta váltó hideg és melegfrontokkal.
Bár, azon is elgondolkodtam már, hogy ez a minket érintõ zonalitás talán félblocking volt, hiszen ember legyen a talpán, aki meghúzza a határvonalat az északnyugati, és a tisztán nyugati áramlás között.
És hát, a "normális bélmûködés" akkoriban is "székrekedéseken" és "hasmenéseken" át valósult meg. Akkor is voltak túl meleg ill. túl hideg, nagyon nedves és nagyon száraz idõszakok, valamint hirtelen drasztikus idõváltozások. Engem nem lehet meggyõzni ennek ellenkezõjérõl, hiszen megéltem, emlékszem rá. Hogy a szélsõségek esetleg valamivel ritkábban fordultak elõ, az más kérdés.

A kaotikus viselkedés teljesen eltérõ a véletlenszerû (sztochaszikus) viselkedéstõl, így valóban nem lehet mondani, hogy ez az periodikusnak látszó idõszak a véletlen mûve lenne, ezért tettem én is idézõjelbe. Viszont kaotikus rendszer lévén akármilyen pontosságig javítjuk a bemenõ adatokat, akkor sem lehet jelentõsen növelni az elõrejelezhetõséget.

A meteorológia kicsit ez is, az is, sõt vannak benne jól meghatározott elemek is (pl. a földfelszín "alakjától" - és a földrajzi helytõl - függõ besugárzás, vagy a Föld forgásából adódó Corioli-erõ), de ezek a kaotikus részekkel kölcsönhatva még bonyolultabbá képesek tenni az egészet. Lehet, hogy léteznek az idõjárásban hoszabb távú elõrejelzést lehetõvé tevõ összekapcsolódások bizonyos elemek között, ezeket jelenleg is kutatják (pl. DAI), de jelentõs mértékben pontosabb hossz távú elõrejelzéseket valószínûleg ezek által sem lehet majd készíteni. Amit írsz, hogy az egyes cirkulációs idõszakokban más-más jellegû idõjárás jellemzõ, abban biztos van igazság.

Nem hinném, hogy egy ilyen (teljesen véletlenszerûnek tûnõ) mintából lehetne következtetni a minta folytatására. Egyrészt a jövõ héten már amúgy is alig lesz csapadék, másrészt dobj fel 100-szor egy érmét, és ha sokat nézed, azt fogod hinni, hogy ki tudod találni a 101-110. dobást, pedig legyünk õszinték, nem lehet
Annyiban nehezíti a dolgot az idõjárás, hogy abban valóban van ciklikus viselkedés, de ezek nem szabályosak vagy kiszámíthatók, csak a középtávú skálán mozgó ciklonok-anticiklonok mintáját gyakran követi a Kárpát-medence csapadékeloszlása.
Ahhoz, hogy a következõ 1-4 hónap csapadékmérlegét csak így meghatározzuk, vissza kell jutni az okokhoz, felgöngyölíteni a légkör fizikáját (itt-ott lehet integrálni, meg differenciálegyenlet-megoldani is kell), majd a kapott eredményeket a megfelelõ bizonytalanság mellett értékelni. Az eredményekbõl, a kimenetbõl ne akarjunk már elõrejelzéseket szülni, mert nem lehet!!

Hát akkor a véletlen mûve, de attól még a márciusi "Nem esik semmi." idején megmondtam, hogy ha legközelebb elkezd esni, akkor meg minden nap esni fog.
Szerintem egyébként nem a véletlen mûve, hanem a meridionális idõszakokban ez jellemzõ, és meg van rá a magyarázat.
A zonális, nyugati irányítású idõszakokban nem ez a jellemzõ, annak is oka van.

Thermo!
A 60-90 közötti idõszakban sokkal ritkábbak voltak a kilengések, és sokkal kisebb amplitúdójúak voltak.

Azt "idõjárásbolondként" már tini koromban leszögeztem, hogy: 'az idõjárás akkor normális, mikor nem normális!'
Teljes mértékben egyetértek Veled abban, hogy a szélsõséges kilengések sokkal gyakoribbak, mint általában gondoljuk, és hogy talán a legritkábban fordul elõ a "sokéves átlagnak megfelelõ" idõjárás.
Bizony úgy van: a normális bélmûködés két hét szorulás+ két hét hasmenés révén áll elõ.
Aki ezt nem tudja, semmit se tud az idõjárásról.
Könnyû lenne azt mondani, hogy májusra egy sokévi átlag körüli csapadékmennyiség a legvalószínûbb. Fájdalom, ez nem így van! Statisztikai megfontolásokkal itt nem sokra megyünk.
Viszont látva a most jellemzõ, "spannolt" hõeloszlást: a különben is hûvös Észak-Atlantikumban negatív hõanomália, a klimatikusan is melegebb délkeleten pozitív anomália -alig tudom elképzelni a minket érintõ ciklontevékenység huzamos szünetelését a következõ 1-2 hónapban.
Aztán, mondok én Neked még egy hármas szabályt: tavaly nyár második felében tartós elõoldal, tavaly õsz második felében tartós elõoldal, idén tél második felében megint csak tartós elõoldal... negyedik már nem lesz!
Szóval, májust, és talán még júniust is, elég mozgalmasnak, és huzamosabb déli áramlást jórészt nélkülözõnek képzelem. Tehát, átlag körüli, esetleg az alatti hõmérsékleteket, és legalább átlagos csapadékmennyiségeket várok.

Az idõjárásban, mint kaotikus légköri folyamatok rendszerben mindenféle "sorminta" csupán a "véletlen" mûve, egyfajta kváziperiodicitás, mely sohasem tudható, mikor kezdõdik és mikor ér véget. Vagyis semmilyen garancia nincs arra nézve sem, hogy tovább folytatódik.

Fetcroll: Ha telített a talaj vízzel, egy 40 mm-es felhõszakadás is tud olyat csinálni, ami a képen látszik. Márpedig Barcson telített volt, írtam is tegnap, hogy már reggel állt a víz a szántóföldön a kamera alapján. Az természetesen simán elõfordulhat, hogy a város másik végében több esõ esett 47 mm-nél, de azért nem 50-60 mm-rel (fõleg úgy, hogy a tegnapi csapadék egy része nem is konventív volt), vagyis a 100 mm feletti összeget én továbbra is irreálisnak tartom, kb. 70-80 mm-t tudok maximumnak elképzelni. Nem tudom, hogy az ominózus automata WS-e, de az tapasztalatom szerint nagyon szélsõséges módon tud csapadékot mérni, nagy (és fõleg hamar lezúduló) csapadéknál nálam is volt, hogy 10-20 mm-es fölémérése is adódott a zöldikéhez képest, máskor meg szinte alig mért csapadékot.

Amikor 2010-ben rekordcsapadékos év volt, nehezen lehetett elképzelni, hogy utána rekordszáraz.
Amikor novemberben 180-190 mm esett a Dunántúl nyugati felén, nehéz volt elképzelni, hogy utána 1,5 hónapig ne essen semmi.
Február végétõl április elsõ napjaiig nem esett szinte semmi, nehéz volt elképzelni, hogy az után minden nap esik.
Most is nehéz elképzelni hogy nem fog, de a sorminta adott, Te is látod.
A 2012-es februárban nehéz volt elképzeli, hogy 2 év múlva 2006/2007 után ismét rekordenyhe tél lesz.
Ezeket minden nehéz elképzelni, de aztán mégis elképzelõdnek.
Persze én sem bánnám ha most szakadna meg a sorminta, mert az "egy hónapig minden nap esik, egy hónapig semmi" felállás nyáron elég kellemetlen tud lenni.
Nem mellékesen ha a 3 a magyar igazság alapon indulunk neki, akkor a novemberi, a februári és az április "minden nap esik" után megvan a 3 esõs hónap, és nem lesz negyedik

"A sorminta következõ állomása a "Nem esik semmi."

Sajnos, ez nem ilyen egyszerû. A kilengések persze egy sokéves átlagnívó körül hullámzanak, de ez a hullámzás nem szinuszgörbe: a hullámhegyek és völgyek nem követik egymást szabályos idõközönként, és nem is egyenlõ hosszúak.
Egy ilyen hõeloszlás mellett, mint ez

Link

én nehezen tudom elképzelni, hogy stabil AC épüljön ki a kontinens középsõ területe felett, hosszabb idõre szüneteljenek nálunk az advektív hatások. S azt sem, hogy tartós elõoldali szituáció alakuljon ki.

November minden másnap esett, errefelé 180 mm.
December és január elsõ fele nem esett semmi.
Január közepétõl február végéig esett minden másnap.
Február végétõl április elejéig nem esett semmi.
Április elejétõl egészen idáig esik minden nap.
A sorminta következõ állomása a "Nem esik semmi.".
És mivel épp ma-holnap telik le az 1 hónap, így hamarosan, hetek kérdése és véget ér az "Esik minden nap." idõszak.

GFS hozza is a kérésedet. Tartós, meleg idõhöz kell a DK-Európai hõbázis. A hõhullám ideje csak a kérdés, a folyamat a drift feloszlásának irányába tart. ÉNY-i hûtõ gyengül, felõrli magát az óceán felett, grönlandi AC leépülõben lassan, Afrika felõl máris jön a meleg elõoldallal.

Az Alpok és a fõn esete: Link

Az Arab-tábla egyre szebben vöröslik. Nem olyan sokára jól jöhet majd nekünk.